Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 5. szám - A hajózási törvényekről

60 a művészet ismeretét, az udvarnál és országnál a gyűjtemények érde­két ugy képviselni, hogy uj adományok s adakozások soha se hibázza­nak. Alatta azután több szaktudósra volt bizva a műkincsek örizete és tudományos ismertetése. Igaz ugyan, hogy negyven év óta, azóta, hogy Olaszországban mással is kezdtek gondolni, mint művészettel, a mű­értők száma tetemesen megfogyott, s hogy a régi fizetések sem felel­tek meg a jelenkor igényeinek és a csökkent pénzértéknek, s igy tör­tént, hogy a szakörök nem voltak többé szaktudósok. A főigazgatás azonban még mindig kitűnő volt, az erélyes, szorgalmas és műértő F e r r o n i őrgróf kezelése alatt. Szerencsétlenségre Ferroni meghalt harmadéve, épen midőn a közoktatási miniszter hazafiúi lelkesedésé­ben többet gondolt a financziák szorultságaival, mint a flórenczi raü­gyüjteményekkel, s minthogy az igazgatói hivatal hat ezer frank fize­téssel jár, nem azt vette tekintetbe, ki legyen az, ki az igazgatásra szükséges tulajdonokkal bir, hanem csak azt, hogy melyik nélkülöz­hető tisztviselőre tekintethetnék az igazgatóság előléptetésnek. E sze­rint tehát a nevelési ügy osztályfőnökét, kinek a művészetről semmi fogalma nem volt, az Uffizjk élére állította, csak azért, mert ez által, előbbi hivatala eltöröltetvén, öt ezer frankot gazdálkodott meg az állam javára. Azóta két miniszterválság állott be, s M i g 1 i a r i n i is, a régiségek ismeretes és tudós őre, ötven évi szolgálat után meghalt, s most arról van szó, hogy a mügyüjtemények egész igazgatása újra jobb ábon rendszeresítessék, ugy, hogy a ki nem ért e művészethez, s nem tűzte ki azokat tanulmányainak czéljául, ne alkahnaztassék ezen szak­mában, hiszen ez szintoly nevetséges volna, mint például egy tudós tár­saságnak oly elnököt adni, ki soha tudománynyal nem foglalkozott s az irodalomban ismeretlen. Az angolok az ilyenhez sokkal jobban ér­tenek. Ok is szeretik, ha valami aristokratikus nevet hallathatnak a Royal Society vagy egyéb tudományos társaságuk élén, ha azonban nem akad oly nagy név, mint például lord R o s s é, a hires csillagvizs­gálóé, megelégszenek azzal, hogy szakértő legyen az elnök, habár nem is nagy úr. így például P a n i z z i, az olasz menekült volt aBritish M u s e u m íoköny vtárnoka, s az által az összes roppant művészeti s ter­mészettudományi gyűjtemények igazgatója, s mint ilyen többet tett a British Museum gyarapítására, mint bármi elődje ; sőt a Parlament is, bizván erélyes igazgatásában, tizenöt év óta kilenczvenhatezer fontot, azaz körülbelöl egy millió osztrák forintot voksol meg évenként ezen gyűjteményekre. Panizzijmost megvénült, s húszezer pengő forint éven­kénti nyugdíjjal nyugalomba tétetett, helyét valószínűleg L a y a r d, a ninivei emlékek felfedezője, Francesco Francia, frescóinak le­másolója, jelenleg külügyi álladalmi altitkár fogja"betölteni. Itt is Fló­renczben arról van szó, hogy Connestabile őrgróf Perugiából meg fog hivatni a mügyüjtemények igazgatóságára, ki etruriai mély tanulmányai által szép nevet szerzett magának az archaeologiai körök­ben. Miután a király főudvarmestere Breme őrgróf maga is müis­merö s egy becses középkori emlékgyüjtemény tulajdonosa, remélni le­het, hogy a szándékozott reform a legfelsőbb helyről is sürgettetni fog a mostani cabinetnél, s hogy sem politikai, sem financiális tekintetekből a műemlékek igazgatása nem fog oly egyénre bízatni, kinek a művé­szetről semmi fogalma sincs, annál inkább, minthogy az ellenkező eljá­rás által Olaszország nevetségessé válnék a tudós világban, melynek az európai közvéleményre nem csekély hatása van. Massimo d'Azeglio őrgróf, volt miniszter, regényíró s festész e napokban halt meg. Senki sem tagadhatja fényes érdemeit hazája irá­nyában , a novarai veszedelem után ő volt az az államférfiak közül, ki hitét az ország jobb jövőjében el nem vesztette, ö vezette be Cavour grófot a minisztériumba s folyvást nagy befolyást gyakorlott mind a királyra, mind az országra. Utolsó időkben azonban az esemé­nyek még gyorsabban haladtak, mint az öreg úr eszméi. 0 nem tudott tökéletesen megbarátkozni az egységes Olaszországgal, s szívesen meg­elégedett volna egy felső Olaszországgal az Alpesektől az Appenninig, ugy: a mint ezt barátai Balbo és Grioberti^képzelték volt magok­nak, s igy megtörtént, hogy ö, ki mint forradalmár kezdte pályáját, s ennek következtében több ideig száműzetésben élni kénytelen volt, végtére az ultraconservativek táborához tartozott, a nélkül, hogy meg­győződése megváltozott volna. Azeglio megmaradt az a ki volt, de az idők változtak körülte, az eszmék haladtak s ö észre sem vette, hogy elmaradt kortársai s követői mellől. Most hogy meghalt, egykori érde­meinek emléke újra feléled, s megfonnyadt népszerűsége sirhantján még egyszer felvirul. A nép meg szokott emlékezni fiainak egykori nagyságáról miután őket elvesztette , s csak gyarlóságaikat teszi le a feledés sírjába. S igy Azeglio sem fogja nélkülözni a díszhe­lyet Olaszország Pantheonjában, nemcsak mint Piemont leglovagia­sabb államférfia, hanem mint előkészítője azon nagyobb időszaknak melyet egész nagyszerűségében megérteni képes nem volt. | eldől ÍB3Íi|ö« j?ibóm? •'ffi^fffiirf-'ísááoa \íijNbflii* gM.oisqsd Vegyes. Ö felségeik ünnepélyes fogadása végett, a következőket állapította meg a polgári bizottmány: A pesti vasúti indóházban egyik oldalon a küldöttségek, másikán pedig a hölgyek foglalnak helyet és ő felségeik kiszálltakor fehérbe öltözött leánykák által virágcsokor nyujtatik át a felséges királynénak, — ezek után a városi tanács és küldöttség élén a főpolgármester üdvözli ö felségeiket. — A bevonulásnál a városi lo ­bogó elövitele mellett a főpolgármester megy elől kocsin és vezeti ö felségeiket utjokban; közvetlen a fejedelemi pár kocsija előtt diszki­séret lovagland. — A bevonulási vonalat ez alkalommal is a váczi ut, marokkai utcza, Erzsébet- és Józseftér, fürdö-utcza és Ferencz-József­tér képezi a lánczhidig; — mely vonal mentében a testületek zászlóik és jelvényeikkel,nemkülönben a minden hitfelekezetü tanuló ifjúság fog­nak sorakozni.—A királyi pár itt-tartózkodása alatt a házak minél ünna­piesbben zászlókkal és szőnyegekkel lesznek feldiszitve. — A megér­kezési nap estéjén, tehát ma, a város ünnepélyesen kivilágittatik, — mely világitás esti 7 órakor veszi kezdetét. A M. T. Akadémia mult hétfőn tartott nyelv- és széptudományi osztálya ülésében Budenz József 1. tag „a magyar igekötők és áriái praefixumok közti viszonyról" értekezvén, czáfolgatja Brassai azon ál­lítását, hogy a magyar igekötök és az áriái praefixumok közt semmi hasonlatosság nincs. Ez előadás alatt Ballagi Mór is közbeszólt a Budenz által használt as-os-es képzők elnevezése ellen, azokat sokasi­tóknak mondván, mit Budenz czáfolgatott, Czuczor pedig oda dön­tött el, hogy a főnevek után állván, nem mindig sokasító hatásúak. Utána Télfy János lev. tag tartott fölolvasást „Solon adótörvé­yeiröl. Ugyancsak a M. T. Akadémia igazgató tanácsában közelebbi idő­ben három szék ürült volt meg, gr. D e s s e w fi y Emil, id. B a r t a 1 György és b. J ó s i k a Miklós sajnos kimúlta által. Az Akadémia igaz­gató tanácsa három igazgató tanácsos választására, f. hó 21-én gyűlést tartott. Gr. Dessewffy Emil helyett megválasztatott gr. Festetics György; Bartal György helyére Lónyay Menyhért és. b. Jó­sika Miklós helyére gr. Széchen Antal. E választások kapcso­latban vannak az elnöki szék betöltésével s lehetséges, hogy a három uj igazgató tagok egyike lesz egyik elnöki szék elfoglalására hivatva, sőt a „P. Napló" határozottan Lónyay Menyhért, egyik első rendű capacitásunk mellett emelt szót. Irodalom. Dr. Sztanjovfcll Lázártól megjelent: „Egy országos népiskolai alap megvetése — s életbeléptetésének forrásai, eszközei és utjai mód­jai. Szerző a.nagy melegséggel és ügyszeretettel irt értekezésében, mely egy általa német nyelven irt nagyobb munkának második részét képezi, előadva a népiskolák fontosságát, azt fejtegeti, miként lehetne egy népiskola alapot előteremteni a nélkül, hogy az államra vagy kincs­tárra uj teher nehezednék? Értekezésében sok üdvös eszmét penget „Iskolaföldtérség" kihasítását indítványozza, kereskedelmi s ipar növé­nyek mivelésóre buzdít, a gyümölcs- és selyemtermelést ajánlja, méh és hal tenyésztést sürget, valamint az alap növelésére müelőadások vég­rendeletek, önkéntes országos ajánlatok, adományozások stb. összegeit kivánja fordíttatni. Szóval öreg férfi létére is oly fiatal hévvel küzd ez ügy mellett; hogy füzete tartalmát szinte fölösleges is az ügy iránti ér­dekelteknek — s ezek édes mindnyájan vagyunk — mint a népneve­lés előmozdítása egyik uj adalékát ajánlgatni. Nem birálólag szólunk e csak futólag áttekintett füzet tartalmáról, de mindenesetre olyannak nézzük, mely az őszinte hozzászólást megérdemli. „Országgyűlési emlékkönyv" czim alatt Heckenast Gusztávnál egy uj vállalat indul meg,melyre az előfizetési ivek már szétküldettek. Szer­kesztője Hajnik Károly, főmunkatárs Farkas Albert lesz. Munkatársa­kul közreműködnek: Falk Miksa, Horvát Boldizsár, Jókai Mór, Kri­za János, Pálffy Albert, Pákh Albert, Salamon Ferencz, Tóth Lőrincz, Urházy György. Az előfizetés 10 füzetre egyszerre történik, és pedig Buda-Pesten 4, védékre 5 írtjával. Az l-sö füzet január hó folytán fog megjelenni. Képzőművészet. — A bejelentési határidő meghosszabbítása folytán, hazai^mü­vészeink közül már többen jelentettek be müveket a párisi világtár­latra. A vidékről jelentkezők néhány nap előtt még többségben voltak, s igy a részvét és vállalkozás, legalább mennyiség tekintetéből, eddig biztató mértékben nyilatkozik. A képzömüv. társulat műcsarnoka is jelentékenyen gazdagodott az utóbbi napokban; közvetlenül a határidő letelte előtt beküldött ké­pek közül egyike a legkiválóbb müveknek : B r o d s z k y balatonmel­léki nagy tájképe. A műcsarnok ujolag rendezve és magában foglalva a legközelebbi sorsolásra szánt összes müveket, e napokban fog meg­nyílni. — A „Fővárosi Lapok"-ban olvassuk, hogy SimonyiAntal, ki 1861-ben a jól sikerült Deák-albumot készité, most is pompás albu­mot fog kiadni a képviselők arczképeiböl, kiket szives megjelenésre szólit föl. „Mihelyt — igéri fölhívásában — a képviselőház tagjainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom