Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 5. szám - A részvénytársulatok mérlegéről

61 háromnegyede eljövetelét aláírás által megígéri, ezer forint alapitását ajánlja föl, még pedig 500-at a gazdasági egyletnek, 400-at a képzőművészek társulatának, 100-at az alakulóban levő iparegyletnek." — Oly szép ajánlat, mely külön ajánlatra nem szorul. — „A Magyarország és a Nagyvilág" körajzu nagy mülappal kedveskedett előfizetőinek. Tárgya igen korszerű: az országgyűlés megnyitása ö felsége által. A szorgalmas kivitelű mű most minden müárus kirakatában szemlélhető, s a járókelők sűrűn meg megállnak előtte s érdekkel nézik, találgatva ez ez s ez amaz, mert az arczok közül többekben rá ismerhetni az eredetire, noha nem mondhatni, hogy a művész hízelgett volna akármelyiknek is.Az alakok rajza is meglehetősen feszes, s kivált a csoportosítás, lehet hogy a nagy sietség miatt, kissé kezdetlegesen ütött ki. Egészben véve nem roszabb, de nem is jobb sok más magyar mülapnál, mely az utolsó tizedben nálunk napvilágot látott s azért feltűnést okozott ama pesti ujdonságiró határt nem ismerő lelkesedése, ki „v aki tó szép munkának mondja s azt fogja ránk hogy „a fönséges mozzanatnak hűbb és méltóbb kifejezését még képzelni setudjuk." Reclame-nak megjárja, csak a plurális alkalmazása ellen van némi kifogásunk, mert a mai világban van már elég ember, ki saját szemével lát, s kit i ly szédelgős superlativusok által többé nem lehet elvakítani. A műlap különben Bécsben készült rajzolta K o 11 a r z. — A bécsi müvészakademia gipszminta gyűjteményét nemrég közhasználatra bocsátotta, a mennyiben bizonyos napokon a közönség által is meglátogatható. A gyűjtemény gazdag antik szobormintákban, s miután ilyen Bécsben eddig nem létezett, a közönség sűrűn látogatja, sőt azon óhajtása is nyilvánult már, hogy nyissák meg előtte az esteli órákban is, mikor légszeszvilágitás mellett eddig csak a művészek, és az Akadémia tanítványai által volt látogatható. Zeuc. — Nem rég jelent meg Rózsavölgyi s társánál a már ismert nyitányok Il-ik kötete zongorára négy kézre. Jelen kötet 19 darab nyitányt tartalmaz, melyeknek elseje „S t r a n i e r a", s utolsója „Don Jüan." Szerkezetük könnyű. Párisi János első lapján balfelől 35 s jobb felől 34 üteny van; de az egész kötetben csakis e hibát láttuk, meg azt, hogy „Nachtlagerin Granada" „éjjitábo r"-ra van magyarítva, holott nem t áb o r", hanem „éjji szállás." . — B e c k barritonista szabadságideje alatt Pesten a nemzeti színházban fog fellépni. — Ullmann is visszatér február végén ujabb erőkkel. — LisztFerencz a pápának „Péter fillérek" czim alatt húszezer frankot küldött. — Hellmesberger bécsi négyes előadásaiban közelebbről A s t e n Júlia k. a. — Schumanné tanítványa s Rudolf főherczeg zongora tanítója — is játszott egy Bach-féle sonátát, mint a Fr. Bl. irja: jeles technikával s helyes felfogással. —A cs. minisztérium következő zeneköltőket segélyezett azl865ben határozott 25,000 forintból :Fiby Henriket Bécsben. F a h rbach Wilhelm et ugyanott. Kássmayer Móriczot ugyanott. Pazdirek J. P. t. Drahonoviczban. Ricci Lajost Triesztben. Schweida Rudolfot Bécsben. — Végre sikerülni fog Wagnernek újra életbe léptetni, s tán fel is virágoztatni a német zene-müvészek közt a görög erkölcsöket. Wagner — ha jól emlékezünk — már „jövő zenéje" czimü munkájában sajnálattal említi: mily kár, hogy a hellének szokása szerint költőink nem ingyen működnek a nép előtt. Akkor becsszomj, dicsőség voltak rugói a művészeknek, az akkori nevelés szerint mindenki tudott zenélni; de ma a kevés avatottak drágán fizettetik magukat, sőt a művészet rovására üzérkednek, holott a művészet feladata, az embereket jókká, nemesekké tenni. Ha nem is saját szavai ezek Wagnernek, de ez az okoskodása s a tényállást nem is tagadhatjuk. A müncheni műkedvelő király — felfogva Wagner szavait — olyan színházat építtet a kristály palotában, mely 8—10 ezer embert befogadhasson, mégpedip dij nélkül. A színház régi stílben épül, s csak Wagner müveit fogják benne előadni. — E szerint visszamehetünk ugyan, ha ez utánzókra talál — a hellénekig; félni lehet azonban, hogy a közönség végre a helléneken is túltesz, s ingyen sem jár a művészet templomaiba. Három jóravaló munka adatik el a „kisdedovó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület" intézénetek javára. Ezek 'egyike: „Lélektan az agytani rendszer nyomán"; melyet korán elhunyt szerzője, Szárics JenŐ, a Gaal iskoláját követök munkáinak tanulmányozása után, gyűjtött tapasztalati adatai mellett s könynyen érthető modorban és legszabadabb szellemben tartva irt 1848— ban. Ara ezen számos ábrával ellátott műnek 2 forint. — A második: „V adász tudomány" ; irta Pák Dienes. — Tartalma következő : A fegyver és a vele való bánásmód. A lőpor és golyó. Lövésmódok. Vadászkutyák és lovak. Különféle vadak. Vadásznaptár. Háló-nemek. Különféle vadászatmód. Madarászat léppel. Cseklye, hurok, csapda sat. Különféle vadász-eszközök. Magyar vadászszavak^és kifejezések. Madár-kitömés. Idegen nyelvű vadászkönyvek. — Ara e 441 lapra terjedő két kötetnek szintén két forint. — A harmadik könyv czime: „Szabadság, tekintély és egyház!" — korunk nagy jelentőségű kérdéseinek fejtegetése báró Ketteler Vilmos mainczi pk. után magyarra átdolgozva Mennyei József tanitó-képezdei igazgató által; 191 lap. Ara egy forint. — Mind a három mű kapható alulirtnál Rapos József igazgatónál (Valero-utcza 1. sz.) Gróf Bnmszwik Teréz képe megj elent. RaposJózsef igazgató tisztelettel értesíti az országos kisdedóvás ügyét pártoló közönséget,hogy noha az igért „Emlékkönyv,, a még mindig fenforgó akadály miatt csak később jelenhet meg, mégis azon alkalomból, hogy az Egerben folyó hó 21-én, Érsekújváron 24-én, Kis-Kun-Halason 28-án és ezen városok példájára egyéb helyeken is a helybeli óvodák javára rendezett farsangi vígaknak közben gr. Brunszwik Teréz képének ünnepélyesen leendő leleplezése iránt közlött óhaj és igy a kép megküldésének is szorgalmazása folytán a várakozásnak megfelelni lehessen, s a képet kiállítani és a szorgalmazóknak a Kacskovics Lajos ur által tartott „emlékbeszéd" egyegy példányával együtt, melynek legalább kiváló helyei a leleplezés mellett felolvashatók, megküldeni sietett. A keretes, üveges képnek, melyhez majdan az „Emlékkönyv" járul, ára házhoz szállítással együtt 5 írt. 50 kr. Vidékre 6 frt. — Kapható Ildényi Károly aranyozó mester boltjában is a Dorottya-utczában. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. X A rész vény társulatok mérlegéről. Több lajtántuli nagyobb részvény társulat nem a legjobb hirben áll a külföld előtt. Nem akarjuk kutatni ez általánosan kedvezőtlen nézet mennyiben igazolt, hanem csak annyit mondunk, hogy főkép mér legezésök az, mely gyakran a leghevesebb vitákra adott alkalmat. A helyett, hogy az év végével a részvényeseknek a vállalat hü képét mutatták, s a vagyonrészeket valódi értékök szerint {részletezték volna, többnyire csak minél nagyob osztalék volt a főczél; és szép színezés s az optimismus segedelmével lett fölidézve a részvényesek bizalma és terjesztve a csalódás. A bécsi hitelintézet utóbbi éveinek történelme elég bizonyítékot szolgáltat imez állítás mellett. Ez intézet nemcsak pari alatt álló értékpapírokat , mint például a tiszai vaspálya-részvényeket teljes névértékök szerint vette föl mérlegébe, hanem minden kereskedelmi szokás ellenére az értékíeszámitásokat is a minimumra csökkentette, gyakran nem is teljesítette, és az ily módon mesterkélten kimutatott osztalékot a részvényesek kezébe is juttatta. Az államkormány utóvégre sem maradhatott veszteg nézője oly kezelésnek, mely a részvénytársulatok iránti bizalmat megrendítette. Olvasóink emlékezni fognak, hogy a cs. pénzügyi minisztérium közbe is lépett, az igazgatótanács határozatát megsemmisítette, s uj közgyűlés behívását határozta, mely a hitelintézet bonyolult viszonyaiba rendet lesz hozandó. De a kormány nem szorítkozott arra, hogy csak ez egyes esetben érvényesítse fölügyelői jogát. Halljuk ugyanis, hogy a cs. pénzügyminiszter köriratot intézett a hatóságokhoz, hogy a biztosító; társulatoknál is helyes mérlegeket sürgessenek s minden nem alapos nyereményosztást megakadályoztassanak. Az országfejedelmi biztosok utasitandók, hogy a mérleget, nevezetesen a legközelebbit szigorún vizsgálják meg's ügyeljenek arra, hogy a dijak tártaléktőkéje [helyesen dotálva legyen, előleges nyeremények ne osztassanak s a részvények csak valódi értékök szerint vétessenek számitásba. Ez csak a biztosító társulatokra vonatkozik, de mint hallani, legközelebb más részvényes társulatok számára hasonló utasítások lesznek kibocsátva. A mig tehát az államkormány azon fárad, hogy sok vállalat eme solidátlansága ellen kikeljen s a helytelen nyereményosztást megakadályoztasson, azt kellene hinni, hogy a cs. pénzügyi minisztérium közegei a maguk részéről is oda fognak működni, hogy helyes és szigorú mérlegezést lehetségessé tegyenek. De ez, legalább a helybeli hatóságoknál nem tapasztalható. Valamely vállalat tiszta jövedelmének kimutatására ugyanis szükséges, hogy az összes beruházástól s bútorzattól; bizonyos százalék leírassák, mely e tárgyak koptatásának egyenértékét képezi. E leírások Összege, melyek különben a legtöbb vállalat alapszabályaiban is hatóságilag meg vannak szabva, veszteségnek tekintetik s ennélfogva az összes jövedelemből levonandó. A pesti cs. kir. adóbizottság azonban az ily mérlegezést annyiban helytelennek tartja, a mennyiben az ily leírásokat a fictiók birodalmába tartozóknak mondja s a leírások összegétől is követeli a jövedelmi adót, sőt behajtását is elrendeli. A fólebbezés ez eljárás ellen hasztalan maradt s az illető részvénytársulat fölszólalása tekintetbe nem vétetett. 10