Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 5. szám

Valami föltétlenül magában álló az államban ab'g kép zelhető. Ha tehát a mezőgazdaságot, az ipar és kereskedést szemügyre vesszük, okvetlenül szemügyre kell vennünk a reájuk előmözditólag vagy hátráltatólag ható eszközökét is. Számon kivül nem hagyhatjuk például a mezőgazdaságnál a különféle mivelési ágakat, azok okszerű, vagy hanyag kezeltetését; az iparnál az ipartizők képességét, a gyártmányok kelendőségét; a kereskedésnél, sőt mind a három nemzetgazdasági főtényezőnél a közlekedési s forgalmi költségeket, a hitelt és tőkét s a viszont ezeket előmozdító intézményeket: a vas- és más közlekedési utakat, a folyókat s csatornákat és szabályozásukat, a bankokat és hitelintézeteket s a műveleteiket elősegitő azon közvetítő eszközt, mely pénz nevezete alatt, habár csak eszköz, mindnyáját kormányozza s mindnyáján uralkodik. Csak ha mindezekről biztos tudomásunk van, ha állapótjukat és működési erejüket, az általuk összes anyagi érdekeinkre gyakorolt hatást a mennyire lehet, pontosan ismerjük : csak akkor szólhatunk az üdvös hatásnak mikénti előmozdításáról, a káros befolyások mikénti eltávolításáról. Tanulmányozni mindezt, az országgyűlés maga rá nemér. Csak ha a munkafelosztás elvét nagyszerű mérvben alkalmazva, mindnyájan hordjuk össze az anyagot, melyből szakférfiak hazánk anyagi helyzetének képét össze fogják állítani, csak akkor lehet reményünk, hogy a törvényhozás, melytől a politikai regeneratión kivül összes társadalmi életünk üdvös regeneratióját várjuk, e nagyszerű föladatnak mindnyájunk megelégedésére meg is fog felelni. KELETI KÁROLY. •íoiir/ Magyar országgyűlés. A lefolyt hét utolsó napján a felsőház is tartott ülést, az elsőt ez évben, a negyediket ez országgyűlés folyamában. Tárgya volt egy felől jelentés a császárné ő felségénél járt küldöttség részéről, másfelől uj küldöttség kinevezése a ma megérkezendő császári pár üdvözlésére. Hasonló küldöttséget nevezett ki a képviselőház is szombati ülésében, mely ülés még arról is nevezetes, hogy az országgyűlés eldöntő lépésére ekkor történt a neki indulás t. i. . . ekkor szavaztak a fölirati bizottság tagjaira. E bizottság megalakulása volt a mult hét bizalmas tanakodásainak főtárgya. A 30 tagu bizottságba a baloldal is küld 9 embert. Deák maga, mint halljuk, szintén 9 tagot jelöl ki. A többi 12-öt a többség szemeli ki. A mi a föliratot illeti, az, ugy vagyunk értesülve, már kész s a bizottságnak csak el kell fogadnia. Tartalmáról nem szólhatunk, — de a helyzet némi fölvilágositásaul szolgálhat a baloldal azon megállapodása, hogy ragaszkodik a 1861-diki föliratok tartalmához. A baloldal tehát attól tart, hogy a többség kevesebbet talál kívánni 1866-ban, mint 1861-ben. Mi megvalljuk, nom gondoljuk, hogy Deák 1866-ki fölirata ne kívánja mindazt, a mit az 1861-iek kívántak, — csak a hang lehet különböző. A multheti magán tanácskozmányokban még más bizottságok kinevezéséről is volt szó, melyek egyenkint tárgyalnák a közös ügyeket, adókérdést, megyei rendezést, polgári és büntető codexet, vám és kereskedelmi ügyeket, nemzeti intézeteket, stb. Ettől azonban egyelőre elállottak, s Deák a szombati ülésben csak a fölirati bizottság kinevezését indítványozta. A képviselőház többi ülését — pedig a#>mult héten mindennap volt ülés — az igazolási ügyek foglalták el. Összesen 25 ügy merült föl, s az eredmény az lett, hogy-21 megválasztottat igazolták kettőnek választását vizsgálat alá bocsátották, s ugyancsak kettőét megsemmisítették. A megsemmisített két választás : a stomfai, hol Luksics Bódogot nem általános, csak viszonyos többség alapján jelentették ki képviselőnek ; és a somlyó-vásárhelyi, hol Pap János holttetemek fölött, és a papság egy részének botrányos beavatkozásával diadalmaskodott. A papság magaviseletét e véres választás körül, különben a képviselőháznak épen egy papiJJ tagja, Bobory Károly, kárhoztatta legerélyesebben, az erkölcs, vallás és hazaszeretet nevében. Ugyan ez ülésben mutattatott be a költségvetési bizottmánynak jelentése, mely szerint a képviselőház költségei 1865. decz. 10-től 31kéig. 107.826 frt. 45 krt, 1866 január havában pedig 59.743 frt. 19krt tesznek. A felirati bizottmány szavazatai végre szombaton délután össze számíttatván, a „Hon" szerint következő eredményt tüntettek ki. Szavaztak összesen 276-an; s több kevesebb szavazatot nyertek 152-en. Legtöbb szavazatot nyertek : 1. Deák Ferencz 273. — 2.B.Eötvös József 271. — 3. Gr. Andrássy Gyula 270. — 4. Klauzál Gábor 268. — 5. Csengery Antal 266. — 6. Szentkirályi Mór 258. — 7. Lónyai Menyhért 255. — 8. Bezerédj László 253. — 9. Bartal György 247. - 10. Somssich Pál 244. — 11. Gróf Apponyi György 243. — 12. b. Kemény Zsigmond 241. — 13. Tisza Kálmán 241. — 14. Gorove István 241. — 15. Horváth Boldizsár 239.—16. Nyáry Pál 23'8. — 17. Bónis Samu 236. — 18. Csernovics Péter 236.— 19. Ghyczy Kálmán 236. — 20. Hollán Ernő 234. — 21. Joannovics György 234. - Széli József 233. — 23. b. Podmaniczky Frigyes 232. — 24. Várady Gábor 231. — 25. Gr. Csáky László 229. — 26. Kandó Kálmán 227. - 27. Ivánka Imre 221. — 28. Kubicza Pál 167. — 29. Fest Imre 165. — 30. Jókai Mór 161. i ás© « vl, i n cs^,,.taníttstfita fiú Horvát dolgok. A zágrábi országgyűlésen javában foly a külön felirati javaslatok feletti vita. Három főkérdés szövődik fonalába: a háromegy királyság területi épsége, — az Ausztriához való viszony — az unió. E kérdések egymásutánjának megállapítása a vita sarkpontja. Dalmátiának bckebleztetése és az alkotmány kitérjesztetése a végvidékekre, régi és hő óhajtása a horvát nemzetnek. Ez óhajtás közös minden párttal; de opportunitási szempontból szerteágaznak a vélemények. A többségi javaslat előtérbe állítja e követelést; tekintélyes ibtöl T Á B C Z A. Magyar orvosirodalmi ügyek. Mialatt a lefolyt deczember közepén a fejedelem látogatása a főváros és ország összesereglett népességét élénk örömnyilvánításokra ragadta, melyek mintegy jelezték az uj politikai időszak hajnallását, addig a dunapart sphynxeinek körében a nemzeti mivelődés ült fényes ünnepet, melyet e hon minden polgára a nyomással fokozódó honszeretetének follángoiásában készített elő. A magyar tudományos Akadémia palotájának megnyitása jellegzö alapszint kölcsönzött volt azon képnek, mely két nappal későbben a királyi látogatáskor szemeink előtt föltárult, s az Akadémia épülete nem csak a nemzetiség monumentumává avattatott föl: hanem a nemzet azon öntudatának kinyomatává is, miszerint a nemzetcsaládok küzdtere a pusztító vérmezőkről mindinkább a termékenyítő szellem versenyterére helyeztetik át. S még el sem oszlottak a néphullámok, melyeket Pest utczáin a királyi látogatás föltorlasztott, midőn az Akadémia palotájának északi oldalán már ismét egy ünnepély igtattatott be, mintegy folytatása, alkalmazása azon érzelmek- és elveknek, melyek a palota megnyitásának tényében és az azon alkalommal mondott szavakban nyilvánultak; itt már egyik osztálya a nemzet szellemmunkásainak, Magyarhon orvosi testülete sereglett össze első közgyűlésére egy oly társulatnak, mely magának feladatul tűzte ki, az emberiség közös tudománykincséből a lehető leggazdagabb részt átoltani a haza földébe, hogy tápláltassék azon elemekből, melyekből tápláltatunk minmagunk, váljék velünk rokonnemüvé, ápoltassék, gyarapodjék általunk és velünk. Amagyar orvosikönyvkiadótársulat tartá első közgyűlését, s ha azt mondtuk, hogy Magyarország orvosi testülete ülte azt, erre följogosítva lettünk a társulat tagjainak száma által, mely meghaladja a hatszázat, tehát az ország orvosai össz vegének igen tekintélyes részét teszi s folyvást növekedőben lévén : biztos kilátásba helyzi a czél elérését, melyet a társulat lelkes kezdeményezői kitűztek, az orvosi testület pedig ezen élénk részvét által helyesnek nyilvánított s mely ezen közgyűlésben többé nem puszta tervezetekkel,' hanem számos akadály és nehézség leküzdése után az első édes eredménynyel lön bemutatva. Hahogy a szellemre, mely a haza orvosainak testületét átlengi, bizonyos önelégültséggel tekintünk, melyet a nagy közönség talán előbb indokolandónak fog nyilvánítani; maga azon tény, hogy a nagy közönség a testület működését nem ismeri, emeli ennek becsét, bizonyítván azt, hogy a mi történt s történik e téren: a kötelességérzet kifolyása 8 mint ilyen, zaj, de egyszersmind ingadozás nélküli áldozatkészséggel teljesíttetik. Az orvosi testület nemzeti irányú törekvéseinek egy ténye sincsen, mely fontosságban és horderöben a magyar orvosi könyvkiadó társulat alakulásával mérkőzhetnék, s a tevékenység azon pontján, melyre a társulat ez idő szerint eljutott, vétkes mulasztásnak tartanok, ha ezen ügy a közönség tudomására nem hozatnék. A 48-ki mozgalom alatt megszűnvén az orvosi szak addig létezett közlönyének az Orvosi Tárnak kiadatása, kilencz hosszú évig szünetelt a magyar orvosi irodalom; csak Balassa tanárnak egy utóbb németre átfordított és a pesti orvosi egyetem létezését még mintegy jelző, kitűnő munkája a sérvekről szakitá meg a halálcsondet, mely annyival aggasztóbb volt: minthogy oly időbe esett, midőn az oi vosi tudomány kivált Némethonban és kiválólag a szomszédos Bécsben oly lendületet nyert, hogy általa e téren ugy szólván egy nj világ nyilt meg, népesítve uj eszmék által, termékeny uj fogalmakban és ezeket