Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 3. szám - Az állandó hadseregek. Statistika-nemzetgazdasági tanulmány 2. [r.]

39 50. §. Az igazgató nevezi ki a segédhivatalnokokat, ö fogadja fel és bocsátja el az intézeti szolgákat öl. §• Az igazgató fizetését a képviselő-bizottság állapítja meg. C) Titoknok, 52. §. A titoknok a képviselő-bizottság által általános szavazat­többséggel választatik. 53. §. A titoknok viszi a tollat a közgyűlésen, a képviselő-bizott­aágj'igazgatóság és szakosztályok üléseiben. .54. §. Szerkeszti az egyesület kiadványait. D) Pénztárnok és pénztár. 55. §. A pénztárnokot az igazgatóság előterjesztésére a képvi­selő-bizottság általános szavazattöbbséggel választja. 56. §. A pénztárnok, a képviselő-bizottság által meghatározott biztosítékot nyújt V 57. §. A pénztár kezelését illetőig a>: igazgatóság javaslata alap ján a képviselő-bizottság készít utasítást, mely a nagyméltóságú ma­gyar királyi helytartótanács jóváhagyása alá lesz terjesztendő. VI. Általános szabályok. 58. §. Az egyesület s a tagok közt támadható vitakérdések ki­egyenlítése a képviselő-bizottság elé tartozik, mely, ha barátságos uton nem sikerülne, akkor öt tagu választott bíróságnak van helye, kik kö­zül kettőt a képviselő-bizottság, másik kettőt a fél választ s a négy vá­laszt magának elnököt A vonakodó fél helyett a biróválasztás, vala­mint azon esetre, ha a négy választott az elnökre nézve meg nem egyezhetnék, az elnök-nevezés, a pesti első biróságu kereskedelmi tör­vényszéket illeti. E választott bíróság székhelye mindig Pest. 59. §. Az egyesületnek testületi beléphetése más társulatba, fel­sőbb jóváhagyáshoz van kötve. 60. §. A legfelsőbb felügyelő jog gyakorlása végett, az e czélra kinevezett országos fejedelmi biztos minden köz- és képviselő-bizott­sági gyűlésre rendesen meghivatik, kinek egyébkint is jogában áll az egyesület munkálkodásairól bármikor tudomást szerezni. A közlött alapszabályok ő felsége f. é. sept. 30-án kelt, az Orszá­gos Magyar Iparegyesületet engedélyező legkegyelmesebb leiratával helybenhagyatván, csak a társulat alsóbb tisztviselőinek elbocsátása tekintetében, nevezetesen az elbocsátás okai iránt pótlólag még kiegé­szítőn dők. A szombati bécsi gabonabörzén a búzaárak tartották magukat, de a forgalom csak csekély volt A SZCgedi kereskedelmi ÓS iparbank Polifczer Jakab és Czimeg János urak által tervezve, e napokban tartá első alakító gyűlését. Miután az illető két ur eddigi működésétől visszalépett, 14 tagból álló választmányt, elnökéül Va­dász Manó, tollvivöül pedig Csermelényi Ivánt választották s bizták meg az alapszabályok kidolgozásával. Szegeden, sőt Pesten annyi részvét mutatkozik az ügy iránt, hogy a kamra felállítása biztosítottnak látszik. AZ elSŐ SZlaTOn takarékpénztár S z a 1 o p e k Lajos földbirtokos és társai által Eszéken tervezve, nem sokára életbe fog lépni, mert az újvidéki ta­karékpénztár alapszabályai mintájára átdolgozott statútumai már végleges hely­benhagyás végett terjesztettek a kormány elé. A párisi Világkiállítás érdekében a Ferdinánd császár éjszaki B a cs. kir. szabadalm. buschtiehradi vaspálya igazgatóságai elhatározták, hogy az al­bizottmányok által igazolt kiállítási czikkek mind a ki-, mind a beszállításban a mértföld- e mázsánkiut l krra leszállított dijbun fognak részesülni. Remél­jük, hogy e példát más vasutak is követni fogják. A kaSSa-Oderbergi vaSlltVOnal vállalkozóját a cs. kereskedelmi minisz­térium, mint halljuk, fölszólította, fogjon előre kiszabott határidő alatt az épí­téshez s tegye le a biztosítékot. A íléli Vaspályáján. 10-dikétöl kezdvo^csökkentett szállilási dijt hatá­rozott meg a szcszszállitásra. KÖSZénnzlet köttetett az osztrák déli vaspálya által egy Cilii melletti köszénbánjával, mely szerint az másfél millió mázsát 4 év alatt fog számára szállitani­llárom flj báDja lép Szerbiában újévtől fogva művelés alá és pedig egyik czink és ezüst, a másik kőszén, a harmadik pedig kőrajzi táblák előállí­tását czélozva. Az osztrák angol kereskedelmi szerződés mint jelentettük volt, mind­két fél által aláiratván, főbb pontjai ugyan azok, melyeket előre közöltünk. Most meg már az osztrák-franczia, osztrák- olasz sőt még egy osztrák-spanyol kereskedelmi szerződés fölött folynak a tárgya­lások. Nevezetesen az elsőre nézve a franczia részről történt ajánlatok oly el­fogadhatóknak látszanak, hogy a franczia kormány a napokban már formasze­rüen föl fog szólíttatni, küldje ide meghatalmazottjait. Olaszországra vonatko­zólag is azt hírlik, hogy ha egész rendszerinti kereskedelmi szerződés nem is íesz rögtön megkötve, az Ausztria és Olaszország közötti kereskedelmi viszo­nyok mégis nagyban meg fognak könnyíttetni. Spanyolországra vonatkozólag pedig azt hírlik, hogy miután a spanyol-franczia szerződés az osztrák-spanyol kereskedelmet sokban károsítja, fölterjesztés fog történni az alsóausz­triai kereskedelmi kamra részéről, hogy a kormány e visszás helyzeten könnyítsen. A Salonichban osztrák termékekből s gyártmányokból rendezett ki­állítás, melyről annak idejében olvasóinkat tudósítottuk, Lenk osztrák konsul közreműködése folytán jó eredménynyol meg lett tartva. A kiállított czikkek közül legtöbb tetszésben részesültek, sőt megrendelésekre is adtak alkalmat: magyar borok, bécsi sör, bútorok és kaszák. Óhajtandó lett volna, hogy hazánkfiai számosabban vettek volna részt e kiállításban, melytől közvetlen eredményül többet várhatnak, mint bármely nyugoteurópai világkiállítástól. Legújabb. A Lajtán túli ország- és tartománygyfilések legtöbbjében javaslatok tétettek az eddigi nLandcsordnung"-ok megváltoztatására. Az alsó­ausztriaiban e változások által Bécs városa tetemesb képviseltetését czélozzák; a tiroliban azt kívánják, hogy Dél-Tirol külön viszonyai jobban számba vétessenek; a cseh gyűlésen végre egy egész népességi részlet igazságosabb képviseltetését követelik. Tirolban ugyan e javas­lat a napi rendről törültetett, Csehországban azonban egészen ellen­kező történt nemcsak a tirolival, hanem saját maga 1863-diki katároz­mányával. Akkor ugyanis heves viták alatt visszautasították az orszá­gos rendezés változtatását s azt hitték, mindenkorra el van mellőzve, most azonban újra szőnyegre került s szó nélkül elfogadtatván, jelentés­tétel végett bizottmányhoz tétetett át. A bécsi lapok vasárnapi vezérczikkeiben sok érdekest találunk. A „Debatte" ugyanis a centralista békülékeny hangját jelzi, mely az öreg „Pressében megpendittetvén, az „Uj Pressé"-ben is viszhangra lelt. Ez utóbbi lapról pedig, mely mindig B e 1 c r e d i gr. programmta­lanságáért panaszkodott, azt állítja, hogy most egyszerre rájött, miként Belcredi urnák még is van teljesen kész programmja, habár azt hét pe­cséttel lezárva zsebében tartja, hogy illő időben mindnyája csodálko­zására kibontsa. Czikke folyamában azonban a „Debatte" komolyabb hangra tér, s azt mondja, ha a szabad egyezkedés utja nem a leg­alkalmasabb, melyik marad akkor hátra ? Semmi egyéb — úgymond — mint asicjubeoa Schmerlingféle kényszerrendszerböl, az octro­yálás 8 korollariumaként minden igaz jognak konturnacziálása, melyről amaz előtt nem akarnak jószántukból lemondani. A Spanyol fölkelésről jelentik Madridból, hogy a moderados-ok pártja reméli, miszerint Manuel Concha közelebb uj kabinet alakításával fog megbízatni. Madridban már a diákok is kezdenek föl­lázadni. Csoportosulnak, e's Prím tbnokot éltetik. A katonai kormány zó kiáltványa pedig tudatja, hogy mind oly gyülekezések, melyekben lázító kiáltások hangzanak, erőhatalommal fognak feloszlattatni. Primröl azt híresztelik, hogy gyöngclkcdése miatt csak kocsin mehet csapatjával, melyet Portugál felé szorítanak. Az „Ind. Belge" levelezője azonban megezáfolja e hírt. A Primröl érkezett tudósítások szerint ugyanis a tábornok a legjobb egészségnek örvend s tökéletes bizalommal van vállalatának sikere iránt. Ugyan e hírek szerint már 2000 önkéntes csatlakozott ezredeihez s a lakosság mindenütt hajlan­dónak mutatkozik résztvenni a fölkelésben. Madridban, s a tartományokban nagy az izgatottság, ezt még madridi sürgönyök is jelentik, habár hozzeá teszik, hogy a lázadás er­kölcsileg nem támogattatik a nép részéről. A UÓronczi hivatalos lap a király leiratát közli, mely az olasz par­lamentet jan. 22-dikéig fölfüggeszti. A rendelethez csatolt jelentés az­zal indokolja e halasztást, hogy az uj miniszterek időt és alkalmat nyer­jenek az elődeik által tett javaslatok tanulmányozására és, ha szüksé­ges módosítására; egyúttal pedig hogy módjuk legyen elkészíteni pénzügyi tervezetöket, mely azonnal az ülésszak megkezdésével a ka­marák elé lesz terjesztve. A florenczi „Nazione" jelentése szerint Olaszország fölmondta a német vámegylettel kötött hajózási szerződést. Az említett békülékeny hangnak ugyan nem nagy jelét látjuk az „Ost d. Postu-ban, melynek zokon esik, hogy a magyar lapok a cen­tralistákat a bureaukratiával akarják azonosítani. Föl is merül czikkében a magyarok „becstelen taktikája" az „édes pusztai csőcselek", „értelmi proletariátus" stb, mely szép czimek visszautasítására nincs szükség hiszen hogy is volna Magyarországon annyi értelmiség, hogy az „Ost d. Post" definitióját a bureaukratiáról megértse, mely emigy s zól: „A bureaukratia a, rendezett közigazgatás, azon védelem, melyet a szellemi s anyagi erők békés fejlődése a törvények biztos és tisztes (honnét) kezelésében talál, a magán- és közélet sokszorosan egymásba­vágó érdekek rendezett szervezete, biztosított jogi állapot, szóval az egyes joga s az állam joga közti egyensúly helyreállítása és állandó fentartása," kár, hogy a szegény „Ostd. P." íme szép definitióját maga is megerőtleníti, midőn alább valamivel kénytelen beismerni, hogy „az osztrák bureaukratia ez eszménynek meg nem felel." A szabadelvű „Nat. Ztg." lándzsát tör Deák mellett. Neki is baja van az „Ostd. P-tal" s nevetségessé teszi azért, hogy e lap azt állitá, Deák Ferencz nagy tekintélyét — mely Kuranda urnák szemet szúrhatott — csupán két tulajdonságnak köszöni : aránylag nagyobb meggondoltsá­gának s politikai következetességének. S ha a dolgot igy közelről te­kinti az ember, a „Nat. Ztg" czáfolgatva úgy találja, hogy tán nincs is különbség Deák és Kuranda^közt! Czikke folyamában azonban a „N. Z." megadja a talány kulcsát, s szerinte Deák tekintélye az ország­ban onnan származik :mert Deákamagyarnemzet szemé­lyesített lelkiismerete. Hogy azonban szó mélkül ne hagyjuk a „Pressék"-et sem, föl 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom