Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 26. szám - Magyar földhitelintézet

313 fogtak el, mely 18-án egy kis ellentállás után, megadta magát. A porosz hadijelentés igy szól:' Stade várkapuját, mire a poroszok odaérkeztek, már zárva találták, a kapukat azonban betörvén, C r a n a!c h al•ezr edes berontott. A piaczra vezető uton, melyen a főőrség volt, mintegy negyven emberből álló hannoverai csapat jött a hadoszlop elé; a piaczon már nagyobb számuk volt látható. Cranach alezredes a hannoveraiakat fegyverletételre szólította fel. Az osztályt vezénylő tiszt támadásra szuronyt szegeztetett, s reájok, midőn tiz lépésnyi közelségben voltak egymáshoz, a gyalogsági porosz katonák tüzeltek; a tüz reájok egyik házból viszonoztatott. Elfoglaltatott Stadeban: 21 vontcsövű ágyú, 8 vetágyu, 6 mozsárágyú, számos különféle ágyú, 14,000 vontcsövű fegyver, aránylagos munitio és számos hadikészlet. Hannoverával a vasúti összeköttetés helyre van állitva. Erre egyik hannoverai törzstiszt megjelent az osztályok közt, a tüzelés megszüntetését kérte, állítá, hogy a hannoveri csapatoknak nincs parancsuk magukat védelmezni, s a. parancsnok hajlandó, capitulálni. Erre az ellenségeskedést azonnal megszüntették, a capitulatio azonnal megköttetett, mely szerint a többi közt a várörség minden tisztje szabadságba helyeztetett, teljes katonai diszszel és fegyverzettel elvonulhatott, s haza vagy bárhová mehetett. A legénység —• altisztek és közemberek — leteszi a fegyvert s mindenik haza küldetik. A lakosok és katonaság magánvagyona minden tekintetben tiszteltetik és sértetlenül hagyatik. A Vaticanbail erősen hiszik, hogy Ausztria szövetkezni fog Oroszországgal. A bécsi pápai nuncius mint mondják, erről már értesitette Antonelli bibornokot, és II. Sándor czárnak IX. Piushoz intézett sajátkezű levele meggyőzte ez utóbbit, hogy Oroszország támogatni fogja Ausztriát a Velencze elleni támadásban nyilványuló forradalom elleni harczában. Az olasz kamara elfogadta azon törvényjavaslatot, mely a kormánynak rendkívüli teljhatalmat ad. A mult napokban tárgyalták s elfogadák egyszersmind azon javaslatot is, mely az egyházi testületek megszüntetésére vonatkozik. Alltonelli lemondott, az „Independance" szerint a pápai miniszterségről, melyet 18 év óta vezetett, s helyébe Alfieri lépett a kabinetbe. A frauczía Udvar utasítá követét, hogy továbbra is a német szövetséggyülés mellett maradjon Frankfurtban. Egyszersmind értesíté a franczia kormány azon diplomatiai ügynökeit, kik a poroszok által elűzött fejedelmek közelében valának, hogy az illető uralkodókat kisérjék és közelökben maradjanak. Benedek tervéről a „Francé", mely oly arczot ölt, mintha az osztrák titokba látna, azt beszéli, hogy Benedek nem czéloz kevesebbre, mint haderejének egy részével „egyenesen Berlinbe nyomulni" és azt megszállani, mi annál könnyebbnek látszik, mert mint a „Francé" értesül, „a porosz főváros egészen ki van ürítve." A Prancziaország, Anglia és Poroszorszcíg által Konstantinápolyban a portának a Dunafejedelemségekbe való katonai előnyomulása ellen tett óvást nem volt alapos. De bizonyos, hogy a nevezett hatalmak és Olaszország a portának azon tanácsot adták, hogy ismerje el hohenzollerni Károly herczeget Románia fejedelmének, mig Uroszország és Ausztria más nézetben vannak. Oroszország a mostani körülmények közt nem szeretné a keleti kérdést is szőnyegen látni. Ausztria inkább az ellenkező érdekből cselekszik. A portának beavatkozása a Dunafejedelemségekbe, mint 1854 ben, Francziaországot csapatainak egy részével igénybe venné, és igy megnehezítené neki netáni beavatkozását a német ügybe. A'porta csakugyan el van határozva beavatkozásra. A Rustcsukban és környékén táborozó török haderő márközei 100,000 főre szaporodott fel és Omer pasa fog élükre állani. Vegyes, A K,s^ludj-Társaság legközelebbi havi ülésében (szerdán, e hó 27-dikén) következőéi őadások lesznek: Zichy Antal elégiát fog olvasni Fáy Gusztáv halála fölött; Egressy Grábor a „Színészet könyvé"-böl fog ujabb mutatványokat fölolvasni; Tolnay Lajos „A szegény kevélyek dominiuma" czimü regényéből; végül pedig egy nem tag, Kunsági „Pest photográphiája" czimü szatírája fog fölolvastatni. Irodaion). A tervezett magyar kritikai lap, melynek aprilban kellett volna megindulni s melyet az Összes sajtó méltó örömei üdvözölt, mint értesülünk, mégis meg fog indulni. Nem ugyan mindjárt — a mostani háborús és ínséges idő nem arra való — hanem legalább újévre. A folyó félévvel megszűnő „Uj Korszak" első szerkesztője, Lázár Kálmán gr., biztosítva magát azon munkaerők közreműködéséről, melyek a kritikai laphoz ígérkeztek, a keletkezendő folyóirat tulajdonjogáért folyamodik s azt collectiv szerkesztés mellett fogja kiadni. Egyéb részietekről ezúttal még nem tudósíthatjuk olvasóinkat; de maga az ujoiag és biztató kilátások között fölmerült szép terv oly örvendetes jelenség, hogy nem akartuk hallgatással mellőzni. Képzőművészet. — Az országos képzőmüv. társulat a napokban fogja benyújtani emlékiratát az országgyűlésének. Az időpont — igaz, — nem kedvező, s a társulat sem ámítja magát avval, hogy az emlékiratban foglalt kérelmeit egyhamar teljesedni lássa. Mindazonáltal a társulat a kötelesség szempontjából fogja fel ezen lépését, s kötelesség teljesítésének minden körülmények között helye van. A mit a hazai művészet érdekében sürget, csakugyan a korszellem sugallatának kell elismernünk, s az ország közmivelődési és anyagi szükségei által bőven indokoltatik. Talán nem követünk el indiseretiót, midőn dióhéjba szorítva az emlékirati javaslat tartalmát, a képviselőház elé terjesztendő) kérelmi pontokat pusztán kivonatilag elősoroljuk. Ezek elseje : Állíttatnék fel Pesten egy országos képzőművészeti tanintézet, több osztályból álló, hol folytonos tekintettel az ipar és iparművészet szükségeh*e, a művészetnek mind gyakorlati, mind elméleti része alaposan tanittassék. 2. Alapíttassanak több rendbeli s több évre szóló ösztöndijak oly ifjak számára, kik akár a gyakorlati rajztanítás pályájára lépni, akár a művészet segédtudományaiban magukat kiképezni óhajtanak. 3. Részesitessenek utaztató segélyben tehetséget mutató ifjú művészek a képzőművészet mindhárom szakából. 4.Nyittassék állandó rovat az ország költségvetésében emlékszem müvek létesítésére (milyen pl. az akadémia dísztermének falfestményekkel való diszitése,)mely müvek körül a meglevő jeles művészi erők méltó foglalkozást nyerhetnek. 5. A művészet további érdekei ápolása végett, hova az állam befolyása ki nem terjedhet, a képzőmüv. társulat kéri az országosan elismert közintézetek sorába való felvétetését és évi segélyezést a közkincstárból. A társulat 6-ik vagy inkább első kérését, mely a művészi tulajdonjog szabályozását czélozza, időközben a képviselőház már megelőzte az által, hogy *ily törvényjavaslat kidolgozását egyik bizottmányának tette feladatává. Végre mindazon intézkedésekre nézve, melyeket a képviselőház a hazai művészet érdekében tenni hajlandó lesz, a m. képzőmüv. társulat ezen emlékiratában készséggel felajánlja szakembereinek közreműködését. — Vidéky János, ki ezelőtt két évvel a múzeumban kiállított nagy olajfestményével feltűnést okozott, egy ujabb festménynyel készült el, mely néhány nap múlva a képzőmüv. társulat műcsarnokában lesz kiállítva. Ez ujabb festmény tárgyát a hazai történelemből kölcsönözte , illetőleg a „Hunyady László" czimü dalmű azon jelenetét ábrázolja, midőn a bebörtönzött Lászlót, arája, Gara Mária szökésre akarja birni. A kérdéses mű, mely bizonyos tekintetben haladásra mutat, a párisi világtárlatba van szánva. Tulajdonosa helybeli nagykereskedő, s a képzőmüv. társulat egyik legújabb alapító tagja: Weisz Bernát. — Az északi osztrák hadseregnek is van már csatafestője. A kizárólagos engedély szerencséje Gaul bécsi festésznek jutott, kiről eddig az a hír járt, hogy torzképei keresettebbek, mint a katonai életből merített genreképei. A szintén bécsi L' A11 e m and ugy hiszszük, több joggal igényelhette volna maga részére e megtiszteltetést. E rovat kezelője kissé elszomorodva búcsúzik a szük hasábtól, mely hazai, képzőművészetünk érdekeinek volt szentelve. Ez érdekek mindnyájunkra nézve roppant fontosságúak, mert könnyen kimutatható összefüggésben állanak nemzeti fenmaradásunk, és virágzó államéletünk legfőbb életkérdéseivel. Mindamellett a hazai művészet kérdése még alig van megpendítve, s mint fájdalmas teher nyomja a nemzet felvilágosultjainak lelkiismeretét. Mikor jő el az idő, midőn a művészet is kivetkezik rongymezéből, mikor szűnünk meg koldusnak tekinteni azt, ki csupán kegyelem-falatokon táplálkozik, mikor tanulja meg a művészet maga, hogy a szabad polgár bátor nyelvén szorgalmazza jogainak elismerését? Az Isten tudja! Lángpallosu szelleuihadnak kellene sikraszállani, hogy a nemzeti szegénység és közöny fövénytorlatain át rést törjön számára egy derültebb jövő felé. Es mégis ki kell ostromolni e gátakat bármily áldozatok árán, mert szükségünk van e győzelemre, szükségünk van e fegyverre, mely nélkül a nyugodt önbizalom teljes erejére és erélyére nem fogunk szert tehetni soha. Csak apró csetepatékban foly eddig a harcz a szent czél kivivására. Rovatunk is csak kicsike sáncz volt a védmüvek között, jvakandturáshoz hasonló. Megvédtük jó szándékkal, becsülettel; szelle most öszszeomlik a kis sáncz, az őrség kivonul és rokonérzelmü laptársainak kezébe teszi le a fegyvert, — forgassák szerencsével! Zene. # A színház rendezésével foglalkozó országos bizottmány múltkor azt határozván, hogy szakértők véleményét is ki fogja hallgatni r ily czélból Erkel Ferenczet, Szigligetit s Kőszeghit szóllitotta tel. Épen most, midőn ha nem állanánk is európai háború küszöbén, az országgyűlésnek végtelen sok fontosabb s életbevágóbb teendője van, — a színházat, mint mindennapi szükségeink egyikét kivéve, — alig lenne hálátlanabb, mint zeneügyeinkről terjedelmes czikket írni, elmondani — a mit már elégszer ismételtünk, — hogy nálunk nem levén az a szoros viszony a művészetek s dynastia közt, mely Eorópa virágzó államaiban észlelhető, melynek pl. a német zene felvirágzásáét köszönheti, ez atyai gondoskodás az országgyűlés teendői közé tartozik. S igy levén, nagy Örömünkre szolgált volna, ha az országgyűlés a színházi kérdések mellett legalább elvileg megemlíti, hogy annak idejében nem 52