Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 24. szám

( POLITIKAI HETILAP. Megjelenik hétfőn reggel másfél—két nagy ivén. ' Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár < vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne\ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 ! hasábos kisbetű-sorért 6 kv. Bélyeg külön 30 kr. ,Citius enim emerget vei itas e falsitate, quam e confusione." B a c o. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét > illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez i (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendök. Második évfolyam. 1866. 24. szám. Pesten, Június 11. Pest, jun. 9. A nagy remények után, melyekre a tavasz termelőinket jogositá, beállott a májusi fagy s az aszály s a várt bő termés az ország sok vidékein részben már megsemmisült, részben pedig megsemmisítéssel fenyégettetik. — Hogy a baj már létezik az tény, a mérvekre nézve a beérkezendő adatok nyomán fogjuk magunkat tájékozhatni, a beállható ínségnek végleges mértéke a további időjárástól van feltételezve. Tapasztalásból tudjuk, mily nagy hiba magát ily esetben hiu reményekben ringatni, s a segély miképeni nyújtásáról csak későn gondoskodni. — A képviselőház nem akarván e hibába esni az Ínséges ügyet már most figyelmére méltatta s a javaslatok tételére a közgazdasági ügyekben kiküldött bizottmányt bizta meg, mely ez ügyről már is tanácskozott és a szombati ülésben következő jelentést terjesztette a ház elé: A képviselőház folyó évi június hó 2-án tartott országos ülésében azon kiküldetéssel bizván meg az anyagiérdekektárgyában müködö választmányt, hogy, tekintettel az országot legújabban ért súlyos csapásra, egyfelől az ez irányban szükséglett adatok minél teljesb mértékbeni beszerzésére lépéseket tegyea, s másfelöl, az országgyűlésnek a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest s ennek korlátai közt mielőbb oly javaslatot készítsen, mely „z elemi csapások által a földmivelökre nehezedett állapotoknak inegkönyitésére s orvoslására szolgáljon, az alulirt választmány e tárgyban véleményét a következőkben terjeszti a t. képviselőház elébe. „A kiküldetés első részét, vagyis a történt károk kiterjedésére vonatkozó adatokat illetőleg, az alulírott választmány felszólítást intézett az országos gazdasági egyesülethez, az erdélyi gazdasági egylet s a vidéki gazdasági egyesületek, nemkülönben az országban létező kereskedelmi testületekhez, hogy összeköttetéseik alapján, s a rendelke zésökre álló eszközök felhasználásával, a visszás időjárás által okozott károkra vonatkozólag, lehetőleg alapos és részletes adatokat gyűjteni, s az alulírott választmánynyal közleni siessenek; hogy az utóbbi, támaszkodva ezen, s egyéb szintén megbízható forrásokból merítendő közleményekre: a fenyegető veszély nagysága és terjedelme felöl mielőbb alapos tájékozást nyerhessen, annak minél teljesb s kimerítőbb képét egybeállíthassa, s annak idejében nyomozásainak eredménye felöl a tisztelt képviselőházhoz tüzetes jelentést tehessen. Minthogy azonban az alulírott választmány a már eddig is mindenünnen beérkezett s hitelt-érdemlö tudósítások nyomán azon meggyőződésre jutott, hogy a legközelebb lefolyt májushó utolsó szakában beállott rerdkivüli íagy, meg az erre hirtelen következett forróság: mind szöllökben és gabonanemüekben, mind egyébb termesztményekben oly mértékbeni pusztítást okozott, hogy sok helyütt az amugyis kimerült íöldmives osztályt inség veszélye fenyegeti, s némely vidékeken még a termelésbe szükséges vetőmag is hiányzani fog: a választmány véleménye oda járul, miszerint, nem várván be a csak nehezen s hoszszabb idő alatt egybegyüjthetö részletes adatok beérkezését, szemben a hazára nehezedő veszély annyi nyugtalanító jelenségeivel, s hogy a nyújtandó segély minél eredményesebb lehessen: haladék nélkül volnának azon lépések megteendők, melyek az előttünk álló nagy fontosságú czél elérésére szükségesek és alkalmasaknak mutatkoznak. Az alulírott választmány ennélfogva, tekintettel az ügy sürgős voltára, mindenekelőtt egy ö felségéhez a királyhoz terjesztendő alázatos feliratot vél indítványba hozandónak, — a mely felirat a következőkép volna szerkesztendő: „Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok, pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szöllök, a gabonanemüek, a gyümölcs és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsemmisíttetett. A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozottan megállapítani még most nem lehet, mert ehez részletes adatok volnának szükségesek, és ezutáni időjárásnak jó vagy rosz folyama sokban enyhítheti, vagy fokozhatja a bajt. Annyit azonban már eddig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is, méltán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető ínségtől. Magánsegélyezések utján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863-dik évi súlyos inség, melynek terhei még most is nyomják a földmivel őket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekedő közterhek kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegető rendkívüli veszély tehát rendkívüli eszközöket tesz szükségessé. Ha felelős kormányunk volna, felszólítanánk azt, a czélszerü intézkedések megtételére. Az terjesztené fölséged elé a veszély elhárítására szükséges módokat, és ha a rendkívüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbenjöttét kívánná, felszélitné felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. — Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok, a megyei közélet nyilvánosságának ellenörködése mellett, a nép bizodalmának segítségével sok bajt megelőzhetnének, s a veszélyt sokban enyhíthetnék. De miután sem a felelős kormány, sem a törvényhatóságok alkotmányos hatósága még vissza nem állíttatott, a jelen nehéz körülmények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen felségedhez járulunk, mint országunk örökös királyához, s hódoló tisztelettel kérjük felségedet! méltóztassék a kimerült népnek nehéz sorsát minden lehető módon enyhíteni s a fenyegető bajnak megelőzésére királyi hatalmával olyképen intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkívántató összegek mielőbb megszereztethessenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan és kizárólag a kitűzött czélra fordíttassanak. Mi, az országgyűlés részéről ezennel kijelentjük, hogy, ha a fenyegető ínségnek elhárítása a jelen rendkívüli körülmények között rendkívüli erőfeszítést igényel, saz országgyűlés hozzájárulását is szükségessé teszi, az országgyűlés mindazt, mit e részben alkotmány és törvény szerint tehet, a legnagyobb készséggel megteendi. Mellőzve az ügy alaki oldalát, a mi magát a nyújtandó segélyt illeti: mi első sorba állítjuk az adó behajtásának elhalasztását s több évekre való elosztását—az 1863 év emez alkalommal tett előlegezések visszafizetésének elhalasztásat, továbbá egy országos kölcsön felvételét, melylyel a termelőknek a vető mag fog előleg eztethetni s az Ínséggel küzdendő napszámososztálynak munka fog nyújtathatni. Kell s lehet az Ínséges vidékeken a községek s nagyobb birtokosoknak is, kik a terhek sokasága alatt össze roskadnak, segélyt nyújtani — ezt is a törvényhozás maga idején bizonyosan fontolóra veendi. Magyar országgyűlés. A képviselőháznak a lefolyt héten, szombaton tartott ülésében — mely már a czélszerüen megváltoztatott országház termeiben folyt — előterjesztette a nemzetgazdasági bizottság a fenyegető inség orvoslása iránti vélemények jelentését. A bizottság előrebocsátja, hogy a károkra vonatkozó adatok egybegyűjtése iránt az ország, gazdasági egyesületeit s ipar- és keresk. kamráit szólította föl; — mivel azonban ezek jelentései még csak ezután érkezhetnek be, a gyorsan beközeledő baj pedig gyors orvoslást is kiván; mivei továbbá az eddigi, tudósítások nyomán is meggyőződött arról, hogy az ország töbk vidékét csakugyan inség fenyegeti : a baj megelőzésére haladék nélkül véli a szükséges lénéseket megtétetni, mindenekelőtt pedig föliratot javasol ez ügyben. 0 Felségéhez intéztetni. A bizottság mindjárt fölirati javaslatát is a ház elé terjeszti. A fölirati javaslat, mint feljebb láttuk, constatálj.i, hogy a nép 47