Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 24. szám - A nemzetiségi kérdés 4. [r.]

282 ereje ki van merítve, s a rendkívüli veszély rendkívüli eszközöket is tesz szükségesekké. Ha az országnak felelős kormánya volna, ehhez fordulna a képviselőház, hogy tegyen intézkedéseket a veszély elhárítására nézve, s ez intézkedésekben gyámolitanák a kormányt a helyreállított alkotmányos törvényhatóságok. Minthogy azonban az országnak még mindig nincs felelős kormánya, minthogy az alkotmányos törvényhatóságok még mindig nincsenek helyreállítva, a képviselőház egyenesen ö Felségéhez fordul, mint Magyarország Örökös királyához, öt kérve föl, hogy az inség elhárítására szükséges intézkedéseket tétesse meg, nevezetesen, hogy a segélypénzek mielőbb szereztessenek be s szorosan és igazságosan a kellő czélra fordíttassanak. A képviselőház biztosítja a Ő Felségét az országgyűlés közreműködéséről, mely a maga részéről ez ügyben mindazt meg fogja tenni, a mit alkotmány és törvény szerint megtehet. A ház e javaslatot kinyomatni, s hétfőn (jun. 11-dikén) tárgyalás alá vétetni határozta. Az ülés egyéb tárgyai közöl mint közérdeküebbeket néhány beadványt emelünk ki, u. m. Poroszkay Ignácz mérnök csatornatervét Budapest számára, Jankó Vincze pénzügyi javaslatát, Nagy Zoltán kérvényét a selyemtenyésztés ügyében, Kubinyi Ferenczét a földtani tár mlat orsságossá tétele és segélyezése iránt, ujabb kérvényeket az alfiúd-fiumei s egyéb vasutvonalak érdekében, stb. A képviselők multheti működése majdnem kizárólag csak bizottsági munkálatokra szorítkozott. Dee bizottsági munkálatok annál serényebben folytak, s miután a horvát-magyar regnicolaris deputatio működése eddigi előmunkálati stádiumán már átesett, a közösügyi meg mindinkább nyilvános tárgyalásra megérik, a többi bizottságok és albizottságok is derekasan haladnak. Nevezetesen: A közintézetek tárgyában a hét tagu albizottmány előadója Várady Gábor ügyrendi és tárgysorozati javaslatot mutatott be, mely szerint a választmány, tekintettel a már létező és felállítandó országos közintézetekre, továbbá különös tekintettel arra, hogy a létező nemzeti közintézetek fenntartásáról és felvirágoztatásáról való gondoskodás kétségtelenül elsőbb sorban áll, mint az alább tervezett uj intézetek felállítása iránti intézkedés, három osztályba véli a létező és létesítendő intézeteket sorozhatni. I. Az első osztályba sorozandók volnának azon nemzeti közintézetek, melyek a nemzet tulajdonai, s melyekre nézve az országos intézkedés kiválóan és sürgetőleg szükségessé vált. Ilyenek: a tudományos és Ludovica akadémia, a pesti és kolozsvári nemzeti színházak, a magyar nemzeti és erdélyi múzeum. II. A jnásodik osztályba volnának sorozandók azon közintézetek, melyek részint léteznek, részint létesítésök munkába vétetett, s megérdemlik, hogy országos közintézetekül szolgáljanak. Ilyenek a süket-némák intézete azon megjegyzéssel, miszerint, ha a váczi országos intézet a szükséglethez képest nem volna elégséges, egy más ilynemű közintézet is terveztessék; továbbá egy országos vakok intézete és egy országos tébolyda. III. A harmadik osztályba azon jótékony közintézetek lennének sorozandók, melyekkel az ország nem bir, de a melyek ugy a közerkölcsiség emelése , mint különösen a fenyítő rendszer javítása érdekéből szükségesek. Miután az első osztályba sorozott közintézetekre nézve több tekintetből gyors intézkedés igényeltetik, a választmány véleménye abban pontosul : miszerint a bizottság 53 tagja az emiitett intézetek érdekéböli munkálatok \ megkészitése végett négy külön albizottságba oszoljék fel , ugy! mint: L A magyar tudományos akadémia. 2. A Ludovica akadémia. 3. A pesti és kolozsvári nemzeti színházak. 4. Magyar nemzeti s erdélyi múzeum ügyében működő bizottságokra ; azon megjegyzéssel azonban, miszerint a pesti és kolozsvári nemzeti színházak ügye egy, a ma gyar nemzeti s erdélyi múzeum ügye ismét egy bizottsághoz lenne utasítandó, olyformán azonban, hogy mindenik intézetre nézve különálló javaslat terjesztessék elő. A harmadik osztályba sorozott intézetek tervezése és létesítése iránti javaslat tárgyalásába csak akkor fog a bizottmány bocsátkozni, midőn az első osztályba sorozott s fentebb előszámlált intézetek iránti munkálatokkal az albizottságok elkészültek s azoknak tárgyalása és a képviselőház elébe terjesztése megtörtént. A megyék, városok és községek rendezésére kiküldött bizottmány albizottsága is tartott már ülést, melyben a munkarendet, megállapítva, egy 31-tagu bizottmánykiküldését véleményezte, mely a megyéknek az államhoz és községekhez, s a hatóságoknak szintén az államhoz való viszonyainak meghatározására nézve vázlatot dolgozzon ki. Az albizottmány véleménye elkészülvén, az e hó 7-én az összes bizottmány elébe terjesztetett. A közgazdasági bizottság is ülést tartván,fölolvastatott az inségügyben kiküldött 15 tagu albizottság javaslata, melyben előadják, hogy a károk kiterjedését, nagyságát tárgyazó adatok iránt ugy a Királyhágón innen, mint tul levő gazdasági egyletek s a magyar kereskedelmi kamara megkerestettek, s már eddig is jelentékeny adatok küldettek be. Az albizottság már ezen adatokból is meggyőződött a károk és fenyegető veszély nagyságáról, ezért nem várva a további adatok beérkezésére az ügy sürgős voltánál fogva szükségesnek látja, hogy ő felségéhez egy felírással járuljon az országgyűlés. ^Ezen felírásra nézve többen az azonnali tárgyalást óhajtották, azonban ennek ellenében határozattá lön, hogy az egész javaslat kinyomatván, a tagok között haladék nélkül osztassék ki, hogya más napra kitűzött ülésben tárgyalás alá vétethessék, mely alakban feljebb közöltük is. Ugyanezen ülésben fölolvastatott a 11 tagu albizottságnak a munkasorozat s az albizottságok megalakítása iránti javaslata, mely szerint négy albizottság hozatik javaslatba. 1) Mezőgazdasági osztály, ide értvén a földmiveléssel járó iparágakat. 2) ipar és kereskedés. 3) pénz bank, hitelintézeti osztály és végül 4) a k ö z 1 e k e d é s i osztály. A bizottság tagjai fölhivatnak, hogy azon albizottságba jegyeztessék be magukat, a melyhez utasított munkakörre nézve legtöbb szakképzettséggel bírnak. Ezen munkálatok létesítése érdekéből egy középponti bizottmány lenne alkotandó, mely a szükséges javaslatokat megkészítvén, ezeket az illető albizottságok elébe terjessze. Ezen középponti bizottmány a 4 alválasztmány elnökeiből, előadóiból, s mindenik alválasztmány által megbízandó 2—2 összesen 16 tagból fog állani. A nemzetiségi kérdés y ív. A „Vidov Dan" szerint hazánkban egy állandó jelenség észlelhető, a nemzetiségi kérdést illetőleg: egy részről t, T Á R C Z A. •;)T Perugia, jun. 3. Noha a congressus eszméje alig fog kerekedni de minthogy nem valószínű oly politikai fordulat, mely egy hirlaplevelezöt a fővároshoz kötne, — mert én évek óta az amerikai New-York Tribunehoz szegődtem — szívesen engedtem az angol nemzeti képcsarnok igazgatója felszólításának , s ve)e együtt egy ügyes olasz festesz kiséretében elhagytam Flórenczet, hogy Toscana keleti részét bejárjuk s a régi festészek remekmüveit a templomokban megvizsgáljuk. A mint elindultam, nagy volt a fővárosban az elégedetlenség azért, hogy az önkénytesek hadfogadását felfüggesztették, mivel Pettinengo tábornok, ki most a hadügyminisztérium élén áll, mióta gróf P e t i t i a táborba ment, a nagy számtól megijedett, xnely folyvást önkénytesnek ajánlkozott. „Ez nem önkénytes hadfogadás", mondá ö, „ez általános felkelés." (Questa non é una leva di voluntari, é una leva in massa). Ugy hallom azonban, hogy azóta megjuhájzodott s reá állt, hogy az eredeti húsz zászlóalj száma megkettőztessék, hogy a merészségéről hires M i s 8 o r i ezredes egy lovas csapatot szervezzen, s hogy a genuai s lombard lövészek külön vadász zászlóaljat képezzenek ; ellenben megtiltotta a külön egyetemi zászlóaljt, mert az önkénytes sereg, ugy mint a rendes, az egyenlőséghez esküdött s nem tűr semmi kiváltságos csapatot. Utunkban A r e z z ó b a, C o r t o z á b a, B o r g o S a n S e p o ltroba s Perugiába, többször találkoztunk önkénytesckkel, kik a depőt-okba szállhattak, s mindenütt tanúi voltunk azon hazafi lelkesedésnek, mely az egész ifjúságot eltölti, mind a mellett, hogy a kormány ezt semmiképen elő nem segiti. Hogy ha Garibaldi maga a szárazföldre jönne, s jelenlétével s felszólításával buzdítaná a népet, bizonyosan százezerét is össze tudna szerezni, nemcsak negyvenezeret, mind a mellett, hogy az utolsó rendes hadfogadás nagyobb számot vett igénybe, mint máskor, s minden szabadságos s tartalék katona a sereghez küldetett. A magyar olvasó közönség nem érdekeltetik még jelenleg a művészet története által, s azért nem akarom untatni mindazon nevezetes képek leírásával, melyek minket a kis városok templomaiban elragadtak, s oly erősen bebizonyították, hogy az eddigi művészettörténeti könyvek mind hiányosak. Pier della Francesca, Luca Signoreili, s Perugino némely képei világosan megmutatják, hogy a művészetben nincs rögtöni szökés, hanem folytonos haladás, s hogy az, mit mi a képtárakban a leghíresebb művészek remekjeiben csodálunk, nem mind lángeszök teremtménye, hanem inkább legjelesebb megtestesülése mind azon művészeti eszméknek s alakoknak, melyek korukban kifejlődtek. Raphael, Michel Angelo, Titian, Corregg i o, a korszak egyetemes dicsőségének képviselői, s a mint az olasz szabadság a tizenhatodik század közepén elnyomatik, s a politikai élet elöletik, a képzőművészetek szárnya is meg van szegve, s nem születik többé festész vagy szobrász, kinek müvei megérdemelnék a halhatatlanságot ; a mint már Winkelmann emlité, a művészet mindig a politikai szabadság szülöttje, szolga nemzetnél és szolga időkben, nem tenyészik soha. Kőrútunkban sokszor bámultam a természet szépségét Olaszországban, mely méltán Európa kertjének neveztetik. Magyar embernek különösen feltűnik a sok fa, mely minden egyes földet vagy beszeg, vagy keresztül hasit. Ez többnyire szeder, melynek kosáralakba metszett ágaira felfut a borág. A dombosabb vidékeken olajfák díszlenek, az erdő ritka, rét pedig épen nincs, a mint a Pó völgyét elhagyjuk. Ugyanazért kevés a marha, melynek számára aj zabot zölden szokták lekaszálni s szénának megszárítani, kukoriczát ültetvén utána. A földmivelés toscanai rendszere nem kedvez ugyan a javításoknak, mert minden föld itt felében műveltetik, a birtokos adja a földet s marhát, a földmivelő a munkát, s mindketten osztoznak az aratás és szüret ered-