Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 13. szám

POLITIKAI HETILAP. Megjelenik hétfőn reggel másfél—Ket nagy iven. Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, gfe&r vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, negyei' '"'re 2 írt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 h;,-..bos kisbetü-sorért G k". Bélyeg küü'm 30 kr. Második évfolyam. 1866. „Citius enim emerget ei itas e íalsitate, quam e confusion-e." B a c o. 13. száia. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. GVikkels. levelezések s átalában a lap szellemi részét ill'?t<'i küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez ÍAJdiinasnr. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendök. Pesten, Márczius 26. Előfizetési felhívás POLITIKAI HETILAP" 1806-dik évi Il dik és további negyedévre. A hetenkint hétfőn reggel 1[/.,—2 íven megjelenő „Polit. Hetilap" előfizetési díja: negyedévi (april—júniusra) ... 2 frt. félévi (april—septemb.) 4 frt. háromnegyedévi (april—deezemb.) . 6 frt. Néhány teljes számú példánynyal a fentebbi előfizetési feltételek mellett még szolgálhat a kiadó hivat*al. í'est, márczius 24; A képviselőháznak márez. 19-én elfogadott felirata a mlgos főrendekhez küldetett föl. s a mint halljuk, a jövő hó első hetében fog tárgyaltatni. Senki azon kérelmek helyesmegnyugtatás, hanem czélszerü intézkedések létrehozatala fekszik szivünkön; mivel hazán k viszonyait a birodalomhoz ugy óhajtván elintézni, hogy közjogi önállásunk s törvényes függetlenségünk s az összbirodalom érdekei egyiránt biztosíttassanak: nem akarhatjuk, hogy az, amit megállapítunk, újra kérdés alá vonassék; mivel oly intézkedések törvényes megalapítása után törekszünk, melyek hazánk jóllétét és szabadságát, s a birodalom hatalmát állandóan biztosítsák ; nem mondhatjuk-e : miszerint azok, kik azt tanácsolják, hogy e fontos pillanatban azon elvtől térjünk el, mely hazánkban minden állandóságnak főfeltétele — oly valamit tanácsoltak, mi opportunus lehet azoknak, kik csak a pillanatnyi kényelmet keresik, mi opportunus lehet egyes tisztviselők szempontjából; de bizonyosan nem az sem az ország, sem a birodalom tekintetében. Nekünk legalább ugy látszik, hogy azok, kik a bonyodalmakat, melyekbe a törvények s a létező állapotok ellentéte miatt jutottunk, az által akarják megszüntetni, hogy a törvény végrehajtását mellőzik, igaz, ketté vágják a gordiusi csomót, de ugy, hogy egyszersmind azon kötelékeket metszik el, melyek a jelent a múlttal összekötik, s a nemzet vségét, melyek képviselőink által első feliratukban a fejede lem elé terjesztettek,. a jog szempontjából nem vonta két- | s fejedelmei, hazánk s az összbirodalom között a legerősebb ségbe. Azok is, kik a felirat egyes pontjait módosítani óhaj- ! kapcsokat képezik ; és mi ezen eljárást merésznek tarthattották, csak az opportunitást emelték ki, melyért a felelős juk, de opportunusnak, — legalább a haza s a birodalom érminiszterium s a megyei rendszer helyreállításának kivánata nekik a jelen pillanatban czélszerünek nem látszott, s ugyanezen tekintetek azok, melyeket a második felirat ellen is több oldalról hallánk. Engedjék meg olvasóink, hogy ez egyszer eltérve dekében opportunusnak, bizonyosan nem. De a jogfolytonosság nem elv, hanem tény, s igy az, mit a képviselők a nemzet nevében kértek, nem egy elv theoretikus elismerése, hanem a mennyiben az a 17 évi törvénytelenségek után lehetséges, a törvényes állapot, s igy doctrinarius szokásainktól, mellőzve az elveket, mint az op- ! főkép a megyék és miniszteriális kormányformának helyreportunitás emberei szóljunk e fontos ügyhez. állítása s épen ezen kivánatoknák teljesítése az, mit némely A merevség, melylyel a nemzet a törvényhez ragaszkodik, sokak előtt megfoghatatlan, s oly nemzetek, melyek egy fél század alatt tiz forradalmon mentek keresztül, vagy kormányférfiaink inopportunusnak tartanak. Nem tagadjuk azon nehézségeket, melyekkel minden, bármily hiányos kormányrendszernek rögtöni megváltoztaalkotmányaikat a fejedelem octroyált akaratának köszönik, tása mindig jár. De vajon ebből az következik-e, hogy a jenem foghatják meg korlátoltságunkat, melylyel a legna- | len, egyiránt hiányosnak s törvénytelennek ismert közigazgyobb szabadságot s jóllétet visszautasítani készek lennénk, j tási rendszernél maradjunk? ha az csak a törvényes formák megsértésével érethetnék el. A fejedelem teljes őszinteségre szólítá fel a nemzetet, s Nem vitatkozunk azokkal, kik ebben csak annak bizonyít- kimondá többször, hogy a fennforgó kérdések megoldását ványát látják, hogy a kor szellemével lépést tartani nem tu dunk; de annyi kétségtelen, hogy ezen — nem bánom — előítélet nálunk létezik, s hogy miután maga az aranybulla, melyben mai szabadságunk talpkövét tiszteljük, — a bevezetés szavai szerint - csak mint azon régi szabadságnak visszaállítása adatott ki, melyet a nemzet szt. Istvántól nyert s később az idők viszontagságai alatt elveszített j a meggyőződés, hogy minden jog s törvény mindaddig, mig az a maga utján törvényes formák szerint nem módosíttatott, vagy el nem töröltetett, fennáll, oly nemzetnél igen természetes, melynek első szabadságlevéle már a restitutió in integrum eszméjéből indul ki. Ezen meggyőződés pedig az egész nemzetnél oly általános, hogy semmi, bár mi üdvös legyen, soha törvényesnek s igy definitívnek tekintetni nem fog, ha behozatalánál azon jogfolytonosság nem tartatott meg, mely' szerint alkotmányunk 1848-ig fejlődött. Vajon, kérdjük, opportunus-e, hogy most, midőn a törvényhozás a fejedelem által arra szólíttatott fél, hogy a legfontosabb ügyekben, melyek a köztünk s a birodalom között fennálló viszonyoknak hosszú időre alapját fogják képezni, határozzon ; vajon , mondjuk , czélszerü-e, hogy a jogfolytonosságnak elve épen ezen esetben sértessek meg csak kölcsönös bizalomtól varja. Igen, ezek a feltételek, melyektől függ, hogy nehéz viszonyainkból kibontakozzunk, s épen, mert a törvényes ösvényről letérve, arra rögtön vissza nem léphetünk, azért kettős szükségünk van, hogy azon időszakban, midőn a nemzet legfontosabb érdekei forognak kérdésben, a bizodalom teljes legyen, nemcsak a fejedelem s a törvényhozás, de a nemzet s kormánya között is, Őszinteséggel szólva pedig, vajon létezik-e ily bizalom, sőt lehetséges-e az a jelen körülmények között ? Midőn a trónról kimondatott, hogy a jogeljátszás elmélete helyett a jogfolytonosság-elve tüzetett ki sáliamviszonyaink rendezésénél ezentúl a sanctio pragmatika fog szolgálni kiindulási pontul, a nemzet osztatlan hálája követte e nyilatkozatot. És ha mindamellett a nemzetnek egy nagyrésze még most is aggodalommal tekint a jövőbe, minek tulajdonítható ez? ah\hítozM ditíh -io>l•/;•;•> TL>1 : ii->;. a ^Tisztán áll előttünk a fejedelem szándéka, s miután a törvényhozás az 1848-diki törvények értelmében hivatott egybe, a nemzet, törvényes képviselői által szabadon nyilatkozhatik; de vajon elfelejthetjük-e , hogy a fejedelem szándokain s törvényhozásunk alakulásán kivül semmi nem tör És épen mivel nekünk is nem pilla n a tny i i vényes, s hogy ha a törvényhozás ma feloszlik , ha tanácsA húsvéti ünnepek miatt lapun]: legközelebbi száma csak szerdán, april 4-dikén fog megjelenni. 25