Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 11. szám - Magyar pénzügyi miniszterium és Ausztria pénzügyei

/ POLITIKAI HETILAP. • Megjelenik hétfőn reggel másfél—két nagy íven. Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, netryed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 i ,<ábos kisbetü-sorért 6 k>-. Bélyeg külön 30 kr. Második évfolyam. 1866. „Citius enim emerget veiitas e falsitate, quam e confusione." B a c o. 11. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét { illető küldemények ós tudakozások a szerkesztőséghez < (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) j intézendők. Pesten, Márczius 12. Pest, márcz. 11. Egy bécsi lap az utolsó királyi leirat hatásáról szólva megjegyzi, hogy annak megjelenése a Lajtán innen és tul egyiránt meglepetést okozott, és nekünk ugy látszik, hogy a benyomást, melyet e nagy fontosságú okmány előidézett alig jellemezhetnénk találóban. — Német társaink sokat szóltak vérmes reményeinkről, s ugy hisszük igen túlozva. — A reménylés azon dolgok közé tartozik, melyekhez egy bizonyos gyakorlat szükséges, s bár mennyi természetes hajlamunk lenne e sz/p mesterséghez, nem dicsekedhetünk e gyakorlattal, s a mennyire mi tapasztaltuk igen kevesen vannak, kik már az első felirattól csak főbb kivánataink teljesülését is várták. Azonban, hogy többet vártunk mint a mit találánk, s hogy semmi esetre nem vártunk kevesebbet mint mire az előzmények után jogosítva éreztük magunkat, azt ép oly szivesen bevalljuk, mint egy bécsi lap nem csak ellenkező csalódását, hanem még tu datlanságát is bevallja az iránt : miért kellé a birodalom nyugati felében fölfüggeszteni az alkotmányos életet, ha a keletiben oly elvek alkalmáza czéloztatott, melyeket igen kevés megerőltetéssel a reichsrath is elfogadott volna. Ne várják olvasóink azonban , hogy e kegyelmes leirat részleteiről saját nézeteinket hosszasan fejtegessük. Nem akarjuk megelőzni a törvényhozást, melynél a leirat néhány nap múlva tárgyaltatni fog, s ha önhittek volnánk is, és szavunknak a közvéleményre elhatározó befolyást tulajdonítanánk; ez esetben feleslegesnek tartjuk annak használását-A felirat egy hét óta minden kézen forog, s kevés nézetet halIánk, mely a miénktől eltérne. Csak egyet akarunk kiemelni, már csak azért is, mert benne örvendetes jelenséget látunk. Nem nagy azoknak száma, kik a törvényhozás két házának külön felirataira adott királyi választ kielégítőnek tartják, sőt vannak, kik — talán hibásan — azon következést vonják e leiratból, hogy több nagyfontosságú kérdésekre nézve a jelen kormánynak nézetei ugyanazok maradtak , melyek miatt a kiegyenlítés eddig lehetetlennek tartatott. De ha e nézet helyes lenne is, s helyzetünk a kormány irányában nem változott, annál nagyobb a változás, mely a Lajtán túli közvéleményben a magyar alkotmányos kérdés irányában történt. Volt egy idő — s nem is oly távol esik még — midőn alkotmányos elveink tagadása a Lajtán tul mindig áta-. lános helybenhagyással fogadtatott, s arra, hogy a kormány nyilatkozatai vagy rendelkezései ott megelégedést szüljenek, nem is volt szükség másra, mint hogy azok nálunk aggodalmat okozzanak. — Mit némely országban egyes államférfiaknál látunk, kiknek egyike csak a másiknak bukásától várja saját emelkedését, azt tapasztaltuk nálunk a birodalom két felénél. Ugy látszott, mintha a Lajtán innen s tul antipodok laknának, kiknél, mihelyt az egyiknek láthatára elsötétedik, a másik szükségkép világosságban áll. Elevenen emlékszünk az időre, midőn a jogeljátszás elmélete, mely minden alkotmányos jognak tagadása, a birodalom nagy részében helybenhagyással fogadtatott, s gr. Nádasdy kanczellár erdélyi mesterfogásai Bécsben csak magasztalókra találtak s nem kétkedünk, hogy ha akkor, bár mily leirat adatik ki, mely Magyarországban aggodalmakat gerjeszt, a kormány nyilatkozata a Lajtán tul bizonyosan átalános megelégedésre számolhatott volna, s ki nem látja a változást, mely e tekintetben azóta történt. Vannak, kik a fontosságot, melyet mi a jogfolytonosság elvének tulajdonítunk, nem foghatják meg, s mások, kik most a királyi leiratban ugyanazon elveket vélik feltalálni, melyek a febr. 26-ki alkotmánynak alapul szolgáltak, e felett örömüket fejezik ki; de ha a lajtántuli összes sajtónak nyilatkozatait figyelemmel tekintjük, senki nem fogja tagadni , hogy azok, kik a birodalom két felében a való alkotmányosságnak hivei, tetemesen közeledtek egymáshoz, s hogy ha azon módokra nézve, mely szerint az előttünk fekvő nagy kérdések megoldása lehetséges, nézeteinkben eltérünk is egymástól, legalább megegyezünk abban, hogy e kérdések megoldása csak alkotmányos uton, azaz ugy eszközölhető, ha annál mind két félnek jogai tiszteletben tartatnak. Azon programmok, melyek az utolsó hetekben az előttünk fekvő kérdések megoldására nézve közététettek, sokban különböznek egymástól s különböznek azon nézetektől, melyekkel e kérdést illetőleg hazánkban találkozunk; de abban, hogy a birodalomnak jólléte s hatalma nem csak azon formáktól függ, melyek szerint a birodalom közös ügyei rendeztetnek; hogy minden mi által az alkotmányos szabadság a birodalom egyik felében megszoríttatik a másiknak alkotmányos szabadságát is veszélyezteti; s hogy azért, midőn például a kormányfelelősség elve Magyarországban megtagadtatik a kollegiális nem felelős kormánynak megalapitása Magyarszágban, ugyanezen kormányformának megalapítását vonja maga után a birodalom másik felében is: ezek iránt a Lajtán innen s túl a nézetek megegyeznek; s mi abban, miről a kir. leirat után a Lajtán túl történt nyilatkotoktól meggyőződtünk, egy fontos lépést látunk, melylyel viszonyaink békés és kielégítő rendezéséhez közeledünk. Államférfiak néha csudálatos nézetekből indulnak ki, s többször történt a világon, hogy nagyhírű miniszterek minden törekvéseiket arra fordíták: ugy rendezni az államot, hogy annak egyik fele a másiknak ellensúlyul szolgáljon, s az egész körülbelül azon helyzetbe jusson, mint oly ember, ki egyik kezével másik karját tartja s igy egészen tehetetlenné válik. De a leghatalmasabb államférfiak tévedései állandóan csak addig veszélyesek, mig a közvéleményre támaszkodhatnak, s ha ez tőlük elfordul, s egy bizonyos irányban halad, a kormányférfiak tévedései nehezíthetik a kitűzött czél elérését, de meg nem akadályoztathatják. Magyar pénzügyi minisztérium és Ausztria X pénzügyei. Tudvalevő, s már e lapokban is jelzett dolog, hogy némely bécsi lap rokonszenves hangja irányunkban alig egy hétig tartott. Az országgyűlés föliratára érkezett királyi rescriptum, még inkább pedig magyarázata, melyet bécsi félés harmadhivatalos lapokban nyertek, fölbátorította a mármár a dualismus elismerésére hajló centralista lapokat, s azóta oly szépen hangoztatják a Reichseinheit 17 évig hiába megkísértett elméletét, s annyira túlzottaknak találják Magyarország kivánatait, melyekbe úgyszólván már belenyugodtak volt, hogy csak a jogeljátszás elvének uj kerek kimondása hiányzik még — félig érthetően már ez a thema is felkerül — és akár a Schmerlingféle tágabb reichsráth legvirágzóbb korszakába képzeljük magunkat. Közigazgatás vagy belügyi, közoktatási, igazságügyi és policzei (?) minisztérium, e négy osztály, melyek közül a policzeifélét a 48-diki törvények nem ismerik, isten neki, 21