Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 10. szám

117 'brmatio s egyéb újkori társadalmi forradalmak általi felébredésétől, az angol nemzet volt a legelső, a mely a természetnek az élettel egybefüggesztett tanulmányozását kiváló go nddal megkezdette, s így a természettudományokban foglalt nagy horderejű ismereteket az emberiség boldogítására, az életben gyakorlatilag is alkalmazta. Azóta csakhamar a természettudományok ujabb ágai: vegyészet, gépészet s földtan nővén fel, az embernek a kültermészet irányában hatalma, arra tudományos, tehát maradandó befolyása biztosíttatott; minek természetszerű eredményekint tűnik fel, hogy az emberiség a következő harmadfél század alatt egész múltjával felérő anyagi és szellemi tökélyesbülést tanúsít, hogy a nemzetek e vívmányok folytán mélyen érzett érdeköket követve, a mathematikai és term. tudományok elméleti s gyakorlati mivelését nemcsak minden tudományos egyesületek, akadémiák főfeladatává tették, hanem azok ápolására, és terjesztésére különösen irányzott fensőbb tanintézeteket, egyetemeket is létesítettek , melyek technikai akadémiáknak, műegyetemeknek neveztetnek. így látjuk, hogy 1796. legelőször is Párisban „École polytechnique", Angliában „Mechanic institutíons", 1801-ben Prágában, 1815-ben pedig Bécsben „polytechnisches institut" név alatt, s folytatólag egész Németországban és Svajczban stb., hol kisebb, hol nagyobb működési körrel szerveztettek efféle műegyetemek, sőt a technika különféle ágainak megfelelő főbb s a középosztály szükségleteihez alkalmazott alsóbbrendű szaktanodák is állítattak föl. E műegyetemeknek a rendelkezésre álló tanerők, eszközök mérvéhez képest megoldható feladata: 1. A mathematikai s természettudományoknak általában (különösen pedig állat-, növény-, ásványtan, földtan, szoros ért. természettannak, vegyészet, gépészet, építészet, mérnökségnek, szabadkézi diszítményi- s mürajznak, mintázatnak s mindezekkel egybefüggő, de elágazó egyéb szaktudományoknak) a lehető legkiterjedtebb s a jelen fokozott mütani haladást szüntelen kísérő elméleti s gyakorlati tanítása által, egyrészt az emiitett ágakban mindinkább érezhető szakembereket nevelni, másrészt a jövő nemzedék haladásának biztosítására szükséges technikai tanerőkkel szolgálni. 2. A népnevelésre nézve általában fontos, az alapos technikai fensőbb miveltségre nézve pedig jelenleg már nélkülözhetetlennek felismert nemzetgazdaságtan kötelező tanulása által, valamint egyéb közgazdasági tanszakok : pénzügyisme, váltójog, áruisme, mezőgazdászat, erdészet, szám-ügyvitel s irály hallgatása következtében, öntudatos társadalmi tagokat képezni, s a nemzet szellemi s anyagi jóllétét biztosító középrendet létesíteni; miután mind e tanok a szakembert műveleteiben részint támogatják, részint tudományuknak az életben érvényesítését lehetségesítik. 3. A történet, földrajz, statistika, bölcseleti prodeutika, aesthetika, tételes ipar-keresk. jog- s törvényisme, angol, franczia, olasz, német nyelv, különösen a hazai nyelv s irodalom tanulmányozhatása folytán biztos alkalmat nyújtani, az általános fensőbb miveltség megszerzésére, hogy igy a műegyetemet végzett ne csupán községének s nemzetének legyen productiv tagja, hanem az egész emberiségnek is javára, díszére lehessen. Az embert fogantatásától sirig kisérö szükségletei, melyek természetének lényege szerint, érzéki- szellem-erkölcsiekre és társadalmiakra oszolván, végtelen változatosságban tűnnek fel, mint az egyesülésnek, az egyesülésben a munkafelosztásnak, forgalomnak, a jelen társadalomnak, államnak, mindezek által pedig az emberiség mivelődésének végokát, alapját s folytonos rugóját képezik: ugy emelkedő miveltségével s tökélyesbedésével szükségletei is — mint ennek elválhatlan okozata — szakadatlanul növekednek, és az emberiség csodálatos természeti törvényeként mindinkább nagyobb tért foglalnak; miért is a szükség s az emberi művelődés közötti benső viszony mintegy az emberiség létéhez kötött, két egymást hatásában szüntelen fokozó erőnek körözését tanúsítja. E szerint tehát az oly módon halad rendeltetése felé, hogy minden egyes fokra felemelkedésével már a további tökélyesedés magvait (csiráit) is hordja keblében, hogy nélkülözhetlen s kényelmi szükségletein tulcsapongó kielégíthetlen vágyai által óhajtva elért legjobb állapot, a még tökéletesebbnek felismert utáni szerű javadalmazásának s mielőbb Pestre áttételének mélyen érzett szükségét; miért is anyagi és szellemi jóllétünk érdekében felkérjük az ország nagyérdemű képviselőit s főrendéit, valamint a t. gazdasági egyesületeket, ipar- s keresk. kamarákat, hogy emez értekezését becses figyelmükre méltassák, s felirataik, javaslataik s tárgyalásukban Magyarország egyetlen műegyetemének a méltó helyet mielőbb kijelölvén, fentartására közreműködjenek. S z e r k. vágynak válik szülőanyjává; épen ez fejti meg az emberiség természetének nagyszerűségét, ez képezi a tökélyesedésnek egyedüli s legnagyobb biztosítékát. A hiány érzete — a szükség — az ember érzelmeinek öszhangját megzavarván, jólléte leginkább az által éretik el, ha az állandó biztos és időszerű kielégítés folytán megszűnik, mert csak igy fejlődhetnek ki a kielégítést eszközlö erei. E kielégítésben, amint nemünkkel egybeforrt nagyszerű természeti törvényt ismertük fel: ugy abban egyszersmind az egyed rendeltetésének, a szellemi s anyagi tökélyesedés betöltésének is kiváló alapfeltétele rejlik. E kielégítés ismét — és ennek alapján jóllét, mivelődés, tökélyesedés — a javaknak nagy s jó minőségben előállítására, czélszerü használatára irányzott tevékenységtől , egy szóval a gazdaságtól függvén, legczélszerübb lesz, ha a műegyetemekből szétáradó alapos technikai miveltség közgazdasági jelentőségét, a gazdászati javak termelésére s részben azok czélszerü felosztására s fogyasztására gyakorolt befolyása szerint vizsgáljuk meg. A gazdászati javaknak termelése — mint tudjuk—a menynyi- s minőségileg emelkedett productiverök: természet, munka s tőke teljes öszmüködö egyesülésen alapulván, mind e három tényezőnek, de különösen a természet s tőke termelési képességének kifejlődése, kiválólag a mathematikai s term. tudományokra fektetett technikai miveltség közvetlen befolyásának van alávetve. A nagy természet a termelésben ereivel s adományaival részesítvén a termelésnek activ tényezőjét, szellemét képező értelmileg kifejlesztett emberi munka az, mely mindezeket tulajdonainak, használhatóságának felismerése, észszerű alkalmazása folytán kényszeríti egészen saját érdeke szerint szolgálni. Hisz a földnek a népek jelen jóllétéhez adózó erei már évezredek előtt is léteztek; azonban csak azóta mozdítják elő szellemi s anyagi haladásunkat, csak azóta birnak az emberiség rendeltetésére nézve valódi értékkel, mióta a halandók előretörekvő mivelt szelleme által lényegökben felismertettek, s czélszerüen használtattak. Ausztrália s California, az általános csereeszközül hasznos vagy fényűzési czélokra szolgáló nemes érczeket már felfedezésük előtt gyomrukban rejtették; a távirdában használt, s idővel haladásunk folytán még végtelen czélokra használható villanyfolyam, Í>, delej tűben alkalmazott s az uj világrészek felfedezéséhez vezetett sokat igérö delej esség, a nagyszerű gépeinkben működő gőzerő, stb. már emlékezetet meghaladó idő óta a nagy természetben lappangva működtek, de nekünk csak azóta használnak, mióta létök, tulajdonaik felismertettek, s szükségleteink fedezésére természetszerűleg alkalmaztattak. Ha már most kérdezzük, honnan erednek az újkor üdvös feltalálásai, felfedezései? meg kell vallanunk, hogy azok a társadalmi reform mellett leginkább a természettudományi miveltség terjedésének s gyakorlati alkalmazásának köszönhetők. Ugyanis a természettan, különösen pedig földtan, állat-, növény-, ásvány- s embertan stb. egyrészt megismertet bennünket a földön levő emberek, állatok, növények és ásványok s egyéb dolgok sajátságával, és azoknak — az eddigi tudományos tapasztalatok szerint is — a szükségletek kielégítésére mimódoni fordításával ; másrészt pedig a szoros ért. physika, a vegytan, géptan stb. kapcsolatban a mathematikával, megtanít bennünket a természet ereinek kényünk szerinti leghasznosabb felhasználására, vezetésére, s igy a miveletlen ember legnagyobb elleneként fellépő kültermészetnek épen saját, de felismert elemei általi legyőzésére. Mindezek végeredménye mulhatlanui az, hogy a gazdasági foglalkozásunk tárgyát képező munkaanyag megjavulván, a természet productivitása pedig rendkívül emelkedvén, összes szükségleteink a lehető legkisebb fáradsággal, költséggel s mégis jobban fedeztethetnek, elégíttethetnek ki. Ez eléggé figyelemre méltó közgazdasági jelenség! A természet alapos ismeretének, mindinkább elterjedésének szüleménye, miszerint jelenleg már napról napra ujabb, czéiszerübben alkalmazható munkaanyagok tűnnek fel, a már létezők pedig más helyen s uton, nagyobb mennyiségben látnak napvilágot. A geologok által kijelelt évezredek szükségeit fedező kőszén- s vastelepek, a gúttapercha, kautschuk, a föld termékenyítésére szolgáló guanó stb. ezt eléggé tanúsítják. A természet ismeretének kell tulajdonítani, hogy az öntudatos ember e világban uralkodó törvények öszhangját felfogván, mi a tudatlannak csodás véletlenként merül fel, ő abban a nagy természet jól szervezett működését leli föl, hogy az ember szellemi hatalma a kültermészet felett uralkodván, a társadalmi munka értékében, becsülésben emelkedik, és az emberi érdem igazságos megítélésének egyedüli alap-