Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 25. szám - Az 1865-diki magyar országgyülést megnyitó trónbeszéd

316 képtelenség, a milyenben még akkor sem hihetünk, ha La­zanszky gróf mondja. Ha pedig a cseh országgyűlést oly jogban részesitenék, melylyel a salzburgi nem bir, erre octroyálás kellene, és az octroyálás felett, miként elébb em­iitők, Lazanszky ur maga eltörte a pálczát. .-. . .És mégis egyre zúg fülünkben, az az „én pedig ugy hiszem sokat tu­dok," főleg miután az „Augsburgi Allgemeine Zeitung"-on még egyre vonulnak át azok a giliszta-hosszuságu czikkek a „doppelt-föderativer Dualismustí-ról, miknek irálya és egész modora igazolni látszik azon hirt, hogy e czikkek irója senki más, mint a sonderbund idejéből ismeretes luzerni [Staats­schreiber, jelenben cs. k. osztrák udvari tanácsos és minisz­tertanácsbeli tollvivő Meyer Bernát lovag ur. 0 nagysága azt kivánja tőlünk, hogy összeköttetésünket a birodalommal nagyon lazának, az Erdély- és Horvátországgal valót pedig nagyon szorosnak ne akarjuk. Tehát szoros összeköttetés a birodalommal, laza összeköttetés Horvátországgal és Erdély­lyel, ugyan miben különböznék az ilyen megoldás attól, melylyel már négy év előtt megkínált bennünket a — feb­ruári mű alkotója? . . . A Lajtán inneni országgyűlésekre visszatérve, még meg kell említenem, hogy itteni körökben azt állítják, miszerint Lazanszky gróf egészben igazat mondott ugyan, de nem eléggé szabatosan fejezte ki magát. Az országgyűlések nem fognák egyenként tárgyalni a közjogi kérdéseket, hanem csak oly helyzetbe tétetni, hogy e kérdések tárgyalási módjára néz­ve nyilatkozzanak; — vagy ha ezt a diplomatiai jargonból fordítjuk, az országgyűlések bizonyos számú delegáltakat fognak küldeni egy — ama kérdésekkel foglalkozandó gyű­lésbe, a kisebbek kevesebb, a nagyobbak több képviselőt. Ez, úgy mondják, nem lesz octroyálás, mert az országgyű­lések határoznak, és határzataikat a korona szentesíti. Hanem itt akarva vagy akaratlanul ignoráltatikaz, hogy ily esetben az országgyűlések olyasmi körül határoznának, a mire ők nem illetékesek; ha pedig valamely kérdés az erre nem ille­tékes testület határzatának alapján döntetik el, ez, alkotmá­nyos elvek szerint csak oly octroyálás, mintha az eldöntés egyoldalúan a koronától indulna ki. Aztán ama Lajtán inne­ni delegáltak gyűlése lényegében még sem volna más, mint a szűkebb reichsráth és vajon érdemes-e egyedül a forma­különbség kedveért a birodalom nyugati részeiben, neveze­tesen a németek alkotmányos érzületét megsérteni ? ! Nem tudom, várják-e tőlem, hogy azon benyomásról szóljak, melyet a magyar trónbeszéd itt Bécsben tett ? Ha igenis, e várakozásnak csak csekély mértékben fognék megfelelhetni. A magyar kérdést az itteni nép többsége tisz­tán gyakorlati szempontból tekinti és igy nem feszegeti, va­jon keveset vagy sokat látszik-e adni akarni a kormány, ha­nem csak azzal gondol, vajon annyit ad-e, a mennyi a ki­egyenlítés létrejöttére mulhatlanul szükséges és a mennyivel a nemzet megelégedni kész ? Ezen kérdésre pedig nem felel­het a trónbeszéd, hanem felelni fog rá a felirat és még in­kább a felirati vita. Ezt várják itt türelmetlenül és ha annak idején az erélyesen ki fog mondatni minálunk, miszerint Magyarország a birodalom nyugati részeinek alkotmányos jogait a magáéinak nelkülözhetlen kiegészitéseül tekinti, ak­kor el fog tűnni utolsó nyoma is azon ingerültségnek, mely egy idő óta a magyar és a német elemet egymástól távol tartá. (Fk.) Külföld. Pest, dec. 17. A belpolitika nagyfontosságú eseményei megengedik, sőt kényszerítenek reá, hogy ezúttal a külföldi rovatot mi­nél szűkebbre szorítsuk. Bel- és külföldi lapok egyhangúlag kimondták, hogy Európa szemei Pestre vannak fordítva s mi, kik e fontos események j közepett s közvetlen hatásuk alatt élünk csak igen kis tért és időt szakíthatunk, hogy kül­földre is tekintsünk. A belga király halála, melynek hirét táviratilag lapunk hozta legelőször, s tegnap végbemenendő volt temetése még mindig a hét legfontosabb hirei, melyekre külföldi lapok ré­széről a conjecturák egész zápöra megindult. Főkép Fran­cziaország s ott is nevezetesen az ultramontan párt volt az, mely a király halálát felhasználva, utódját II. Lipótot egy clerikalis értelemben teendő nyilatkozatra akarta birni. Alkotmány felforgatás, sőt még az ország felosztása hirei is keringtek, de a mint a kedélyek csillapultak, e hirek is tűnni kezdtek s a belga nemzet, ereje öntudatában, siratja ugyan királyát s múltját, de bizalommal tekint a jövő s új, ifjú ki­rálya felé, kinek jeles tulajdonait általában dicsérik, szive jóságához s érett elméjéhez kötve reményeiket, A belga sza­badelvű párt erősen bizik királya támogatásában és részvét­iratában határozottan kijelenté, hogy szilárdan ragaszkodik nemzeti intézményeihez s erélyesen tiltakozik a belga füg­getlenség felforgatásáról, külföldi lapokban terjesztett hírek ellen. A francziák császára is barátságáról és tiszteletéről biz­tositá a belga trónutódot, s habár oly nyilatkozatot adtak szájába, mintha „nem a Rajna, hanem a Selde volna Fran­cziaorszáor természetes határa, melv felé törekedni kell, s melyet ha ő nem is, utódja bizonyosan el fog érni" —ha, mondjuk, ily nyilatkozat történt is, annyi bizonyos, hogy a Tuileriák kabinetje jelenleg erősen iparkodik, hogy a vilá­got törekvései iránt megnyugtassa. Johnson az Egyesült államok elnökének üzenetéről is van már távirati jelentés, mely szerint az a Dél iránt igen békülékeny hangú; Angliát a kalózkérdés miatt megtámadja s a Monroe-tant teljes érvényben fentartja. Általános jellem­zésül annyit mondhatni, hogy harczias szellemű, s alkalma­sint Francziaország sem kerülheti ki, hogy Mexikó irányá­ban más politikát kövessen s a be nem avatkozás elvét elfo­gadja. Ide vág legalább azon tudósitás, hogy az amerikai konsul Egyptomban tiltakozott a néger hadak Mexikóba szá­litása ellen. Hasonló lépés, hir szerint, Konstantinápolyban is történt. Az egyptomi alkirály sietett is kijelenteni a me­xikói ügynöknek, hogy e szerint kénytelen a további szállí­tásokat megszüntetni, mígnem a sultántól ujabb rendeleket vesz. Angliában a reformmozgalmak mind nagyobb terjedel­műek lesznek. Munkás-meetingek tartatnak, melyekben ki­jelentik, mily igazságtalanság, hogy a nemzetnek alig ne­gyedrésze választóképes, hogy általa választott parlament ha­talma bitorolt s általános szavazati jogot követelnek. A Ja­maika szigetén folyvást uralkodó elégületlenség s a múltkori zavarok elnyomása körül tanúsított embertelenség végre arra birták az angol kormányt, hogy vizsgálatot rendeljen, s e vizsgálat idejére Eyre-t a jamaikai kormányzót hivatalától felfüggessze. A porosz osztrák viszonyban nem állt be fordulat, egyik ujabb mozzanata ez ügynek, hogy Ausztria a frank­furti várostanácshoz külön jegyzéket intézett, melynek hang­ját igen előzékenynek mondják. A nagyérdekü olasz eseményeket az alábbi eredeti levél részletesebben tárgyalja. Flórenczi levelezőnk multheti számunkba irt levele tér­hiány miatt kiszorult és, fájdalom, elavult. Közöljük mind­amellett az utóiratot, melyben a parlament elnökségéről irt combinatióit kiegészíti, s a mely igy szól: A mint miniszteri válság idejében természetes, a helyzet óráról órára változik. A kamara szerdára határozta az elnökválasztást, erre T e c c h i o levelet irt a lapokba, melyben az elnökjelöltségről lemond, az Opinione pedig jelenti, hogy a kormány nem akarván lételét személykérdéshez kötni, nem állit fel semmi jelöltet, ós csak valami elvkérdésben fogadja el a kamara ítéletét. A Nazione, mely a volt többségnek orgánuma, felszólítja Rattazzit, ne egyesüljön a baloldallal, aDiritto pedig felszólítja veres barátit, ne áldozzák fel elveiket s állásukat. Igy tehát az egyesülés iránti értekezések ezáltal elnapoltat­tak, s mind a három párt megméri elébb erejét az elnökválasztásnál, mielőtt végkép határozna szövetségesről. A jobb centrum Mari ügy­védet állítja fel jelöltjéül, a bal centrum Rattazzit, a baloldal Mor­dinit. Előre látható, hogy egynek sem lesz absolut többsége, s hogy a szorosabb szavazásnál Rattazzi lesz győztes. Kétségenkivül ö lesz La Marmorának is utódja, s tőle függ most, vajon a jobb centrummal vagy a baloldallal köt-e szövetséget, mert tulajdon pártja nem elég számos a minisztérium alkotására s támogatására, s mindegyike az

Next

/
Oldalképek
Tartalom