Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1865 / 25. szám - Az 1865-diki magyar országgyülést megnyitó trónbeszéd
314 miket már az 1861-ik évi april hó 2-ra egybehívott országgyűlés elébe er jaszténk, az országos Főrendek- és Képviselőkkel még számos egyéb tárgyra nézve királyi előadásainkat közölni. Oly tárgyak ezek, mely ek a szellemi s anyagi érdekeket tág körben érintik, s melyeknek czélszerü rendezése az ország érzékeny hátrá nya nélkül továbbra alig halasztható. Az isteni gondviselés akarata nagy és nehéz feladásokat tüzöttElénkbe, komolyakat, és, tekintettel az alkotmányos életnek Birodalmunk nagy részében beállott szünetelésére a felelősség súlyos terhével járókat az ország elébe is. Hinni szeretjük, hogy Fejedelmével egyetértve, az ősöktől öröklött áldozat-készséggel és öntagadással járuland e feladat megoldásához annál is inkább, miután azon helyzetben van, hogy midőn erőt és súlyt kölcsönöz, saját erejét és súlyát növeli; midőn emel, önmagát emeli; midőn az Egész fenmaradását biztosítja, saját épségét tartja fenn. És ha sikerül egy viszontagságos időszak után Birodalmunkat a nehézségek legaggasztóbb fordulatain ez ország támogatásával szerencsésen vezetni keresztül, áldani fogjuk azon perczet, mely abbeli elhatározásunkat szülte, hogy felköltsük újból és megszilárdítsuk a Fejedelem és ország közötti bizodalmat. Biztos és szilárd reménynyel nézünk az országosan egybegyűlt Főrendek és Képviselők őszinte nyilatkozatai elébe; és midőn a magyar országgyűlést ezennel ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánítjuk, azon élénk óhajnak adunk kifejezést, vajha sikerülne a kiegyenlítésnek nagy müvét Isten segélyével valamennyi Népeink megelégedésére szerencsésen befejeznünk. Magyar országgyűlés. A Deák Ferencz által összehívott képviselők f. hó 12-én és 13-án előleges értekezleteket tartottak. Az elsőn Bernáth Zsigm o n d szóiitatott föl, hogy vállalja el a korelnökséget, ki B o c z k ó Dánielre, mint öregebb tagra utalván, ennek lemondásával az elnöki széket el is foglalta. Korjegyzökül ugyanez alkalommal a képviselői kar következő öt legifjabb tagjai hivattak fel: Csáky Albin gr., Mihályi Péter, P e r é n y i Zsigmond báró, Zichy József és Zichy Victor grófok, kik az elnök mellett két oldalról a jegyzői székeket azonnal el is foglaltáK. Deák Ferencz megemlítve az ünnépies alkalmat, melyben az ország fővárosa a megérkező fejedelmet e napon kebelében fogadhatja, udvariassági tekintetből is czélszerünek tartaná, ha a képviselőház tagjai a kir. várlakban az uralkodó elfogadására megjelennének. Mely indítvány az értekezlet által egyhangúlag elfogadtatott. A másnap, dec. 13-án tartott második értekezleten a korelnök az előbbi megállapodások kapcsában előadta, hogy a főtárnokmester ő nmlgát a megnyitási teendők iránt megkeresvén, tőle tudomás és alkalmazkodás végett egy rendszabályt vett át az 1865. évi december 10-re szabad kir. Pest városába egybehívott országgyűlés megnyitására nézve, mely felolvastatván és a felolvasott rendszabály tudomásul vétetvén, a képviselő-testület abban állapodott meg, hogy illő díszben, s a kiszabott időben a kir. várlakban megjelenik, s ennek belső helyiségeiben fognak a megérkező tagok egymásra várakozni, s együtt lévén, mint testület a megnyitási ünnepélyben részt venni. A magyar országgyűlés december 14-én délelőtt 11 órakor, a közzétett programm szerint ö felsége által személyesen megnyittatott. A megnyitást „Veni sancte" előzte meg a budai várkápolnában, melyben ő felségén kívül a herczegprimás kíséretével, a főrendek és képviselők nagyrésze is megjelent, a szük kápolnába nem férők addig a palota egyik teremében várván a szt. miseáldozat végeztét. A mise végeztével a magyar és keleti egyház főpapjai s a misén jelenvoltak a trónterembe vonultak, melybe kevéssel 11 óra után ő folsége is megérkezett, előtte bevonulván a magyar király udvari személyzete. 0 felsége lelkesedett éljenek közt a trónra lépvén, elmondá a trónbeszédet, melyet feljebb egész terjedelmében közöltünk, s melyet az egybegyűlt országnagyok és képviselők, hol helyesléssel, hol kitörő éljenzajjal, a legfeszültebb figyelemmel hallgatták meg. A megnyitási szertartások végeztével a képviselők a nemzeti múzeum e czélra elkészitett termébe vonultak , melyben a képviselőház első gyűlése megtartatott. Ugyan ez időben a felsőház is megtartá első ülését, melyben a korelnök általi megnyitás után legelőször a herczegprimás emelt szót, felmutatva a két pecsétes levelet, melyeknek egyike azonnal, másika a ház alakulása után lesz felbontandó. A korelnök felolvasta a hgprimás által átnyújtott kir. leiratot, melyben a ház elnöksége b. Sennyey Pál fötárnokmesterre, az alelnökség C z i r á k y János gróf főkamarásra ruháztatik. B. Sennyey átvéve az elnökséget a feladat nagyságához és komolyságához méltó beszéddel foglalá el helyét. Az elnöki székfoglaló beszéd után a trónbeszéd olvastatott fel, melyet a felsőház urai fennállva hallgattak végig. A még meg nem alakult képviselőháznak dec. 14-kén tartott első ülését a (Boczkó Dánielnél valamivel fiatalabb) Bernáth Zsigmond, mint korelnök megnyitván, hosszabb beszédben kifejté abbeli reményét, hogy a jelen országgyűlésnek üdvös sikere lesz. A trónbeszéd a helytartótanács alelnöke, Bartal György által átadott hiteles másolatából fölolvastatott és kinyomatni határoztatott. A házszabályok fölolvasottakul vétettek s azok számára, kiknek még nincsenek meg, szintén ki fognak nyomatni. Zsedényi Eduárd indítványa, hogy az osztályok az igazolások körül ne a fenálló részletes szabályok, hane m csak bizonyos általános elvek szerint járjanak el (mely elvek most volnának megállapitandók) félrevettetett. A dec. 16-kán tartott második ülésben fölolvastattak s vederbe tétettek a megbízó leveleiket átadott képviselők nevei, kiknek száma eddig 306-ra rúg. E szerint a 9 osztály mindegyikébe 34 tag esik. Eddig 25 kérvény adatott be választások ellen. Az osztályok még az nap megalakultak és most már működnek. Mihelyt lesz 266 kifogástalan képviselő, a ház azonnal végleg meg fog alakulni. Ez, ugy hiszszük, szerdán, csütörtökön már megtörténhetik. A dec. 16-dikai ülés fénypontja Fiume városának távsürgö nye volt, melyben hü ragaszkodását nyilvánítja a magyar korona iránt. Mondanunk sem kel, Jbogy e hazafias üdvözlet a legmelegebb fogadtatásban részesült. Egyiptomban tartózkodó több hazánkfia szintén távsürgönyileg üdvözölte az összeült magyar országgyűlést. Fiume üdvözlete a főrendeknek ugyancsak dec. 16-dikán tartott ülésében szintén bejelentetett s lelkes éljenekkel fogadtatott. A főrendeknek ezen ülésében fölolvastattak a szavazás utján megválasztott jegyzők, igazolók és naplóbirálók nevei, s a végleges jegyzők azzonal el is foglalták helyöket. A felsőház jegyzői lettek : gr. Károlyi Gyula, S z 1 á v y József bihari főispán, ifj. b. V ay Miklós, ifj. b. M a j th é ny i László honti főispán. Az erdélyi országgyűlés mult heti teendői a felirat megállapítása körül forogtak. A dec. 12-dikei ülésben a jegyzőkönyv felolvasása után az elnök napirendül a felirat felolvasását tűzi ki, kérve a K. K. és R. R.ket, hogy miután a felirat a közelebbi gyűléseken úgyis elég tüzetesen volt tárgyalva, most ne bocsátkozzanak felette vitába, úgyis meg van győződve, hogy a feliratot közelebbről előleges tanácskozás alá fogják venni. Ezután Ocsvai Ferencz felolvasta a feliratot, utána pedig felolvastattak a szászok részéről Rannicher, a románok részéről a Saguna által benyújtott külön vélemények. Elnök kijelentvén, hogy a feliratot legközelebbről ki fogja nyomatni, felkéri egyszersmind a rendeket, hogy mihelyt az előleges tanácskozásokkal készen lesznek, jelentsék neki, hogy gyűlést hirdethessen. Az országgyűlés dec. 15-ki ülésében a felirati javaslat tárgy altatott, s annak három nyelven való szerkesztése állapíttatott meg. A hitelesítés csak hétfőn történik, küldöttség által fogván egyúttal az országgyűlési kir. biztosnak átadatni. Az unió kérdésében a „Kol. Közlöny" a szász nemzet fiai közül többek aláirásával következő nyilatkozatot közöl: „Már rég készülünk tisztelettel felkérni az unió-kérdésében egy nyilatkozatnak becses lapjában helyet adni. Az irat rég készen van, de mind halogattuk eddig kérésünkkel terhelni. Most oda jutván a dolog, hogy a czikkünkben felvett eszmét szász követjeink egy része eléggé kimerítette, nem marad egyéb számunkra, minthogy lelkünkből örvendjünk annak, hogy nemzetünk jelét adta a világ előtt politikailag megértségének, s annak, hogy a törvényességet elismervén, ahoz hiven ragaszkodik, s azt tisztelni kívánja, és valóságos elhatározottsága a nemzetünket már régóta fojtó bureaucraticus rendszerből végképen kibontakozni. Köszönet Bömches, Brennenberg testvérek és Wáchter tisztelt követeinknek, kik nem a magyaroktól aratandó elismerésért, és dicsvágyból léptek arra az alapra, a melyen tisztelve állanak, hanem meggyőződésök által vezettetve foglalták el azon álláspontot, melyet egyedül törvényesnek ismerhetünk el, ha jogi alkotmányos fogalommal birunk. Polemizálni ezen tárgyban valóban szükség feletti, de talán lehetetlen is, kimerítvén azt anynyira, hogy már több mondani valónk nem marad, minthogy Bömches, Brennenberg és Wáchter követeink nézetében tökéletesen osztozunk, s elvükhöz, hazánk s nemzetünk boldogságát szivünkön hordván, csatlakozzunk. Nem óhajtunk tehát egyebet, minthogy mentül elébb lássuk országgyűlési követeink fáradozásait sikertől koronázva." A horvát Ügyben a fusio- és nemzeti párt közötti viszály kiegyenlítésére H a u 1 i k bibornok lett a követitö szerepével megbízva. Az ö közbenjárása folytán sikerült bizalmi bizottmányt alakítani, mely abban állapodott meg, hogy a báni tábla ülnökei ne élhessenek szavazati joggal, sőt némi kiegyezkedés a megtámadott választások iránt is jött létre. A dec. 13-diki teljes ülésre voltak a választások kijelölve. Az ülés fél 11 órakor kezdődött. A nemzeti szabadelvű párt padjai egészen megteltek. Strossmayer püspök szintén jelen volt. Dr. Subotics indítványára felkiáltás utján meg választattak országgyűlési jegyzőknek : L o v r i e s Sziszek képviselője és Czar, Varasdmegye főjegyzője. Ezután fölolvastatott a dec. 6-diki kir. leirat, melylyel Haulik bibornok báni helytartóvá neveztetik ki, mely kineveztetés zsiviókkal fogadta-