Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 25. szám - [Századok óta először nyitotta meg az uralkodó törvényhozásunkat magyar nyelven...]

POLITIKAI HETILAP Megjelenik hétfőn reggel j másfél—két nagy iven. < Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár S vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne\ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 5 hasábos kisbetü-sorórt 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. Mso^^lyamTlSe^ „Citius enim emerget veritas e falsitate, qnam e confusione." B a c o. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendők. 25. szám. Pesten, December 18. Közel egy féléve, hogy a „Politikai Hetilap" megindult. A politikai elvek, melyeket előleges programmunkban vallottunk, ma is változatlanul ugyanazok. Nem állnak pedig egyébből, mint hogy összes politikai s társadalmi államszerkezetünket a 48-ki törvények alapján, a mai kor szükségeihez idomítva, kiépitsük. Ha félévvel ezelőtt kimondtuk : „itt az ideje, hogy az előttünk fekvő nagy kérdések alapos megfontolásához, s minden oldalú megvitatásához fogjunk", — ma már azt mondhatjuk, hogyne kérdések egy részét tárgyaltuk is. Az okok, „miért az időszaki sajtónak soha szebb s nagyobbszerü feladata nem jutott, mint a mely előtte most hazánkban nyilik", a lefolyt félév alatt meg nem szűntek létezni, sőt jelenleg még czélszerübbnek látszik oly lapot folytatni, mely „nagyobb időközökben jelenvén meg, fontosabb politikai s nemzetgazdasági kérdéseinket kimerítőbben tárgyalhassa, mint azt a napi lapok tehetik." Az országgyűlés megnyílt, és óhajtva várt működése kétszerte érdekesbbé fogja tenni az e működéssel foglalkozó lapokat. A „Politikai Hetilap" hétfönkint jelenvén meg, egyrészt teljes képét mutathatja be a lefolyt hét országgyűlési működésének, másrészt meg az országgyűlés elé kerülendő nagyfontosságú kérdések előleges tárgyalása által anyagot szolgáltat maga az országgyűlés határozatainak, a kiderített irány s felköltött eszmecsere által könyítve e fontos tárgyak megvitatását. Ha híven eddigi eljárásunkhoz, de híven programmunkhoz is a bel- és külföld politikai eseményein kivül folytonos figyelemmel kisérjük hazánk nemzetgazdasági érdekeit: kutatva a gazdaság, ipar és kereskedés hiányait, sürgetve pótlásukat, szemmel tartva az előmozdításukat czélzó eszközöket: a közlekedést, biztosító ügyet, hitelviszonyokat, a keletkező iparegyletet, melynek, mig a közgyűlés máskép nem rendelkezik, lapunk lesz közlönye, stb.; tért engedve az irodalom termékei ismertetésének, a művészet nagyfontosságú ügye buzdításának, mindenben és mindenütt a tökéletesedés felé haladva; — ha, mondjuk, mindezt híven teljesítendjük, nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy az általunk megindított „PolitikaiHetilap" betölti hivatását. Ámde, hogy e kitűzött czélt el lehessen érni, a laptulajdonos áldozatkészségén, a szerkesztő buzgalmán kivül a nagy közönség közreműködése is szükséges. Minél nagyobb olvasókörre számíthat a „P olitikai Hetilap", annál többet nyújthat olvasóinak is. Erre bátorkodtunk figyelmeztetni olvasóinkat s mindazokat, kik lapunk irányával s czéljával egyetértenek, midőn az 1866-dik évre uj előfizetést nyitunk, A „Politikai Hetilap" megjelenik minden hétfőn reggel, a mikor semmiféle más politikai lap. Előfizetési dija Pesten házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve, egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az előfizetés minden hó elején megkezdhető. Az előfizetési pénzek Emich Gusztáv kiadó-hivatalába intézendők (Barátok-tere, 7. szám.) Pest, dec. 17. Századok óta először nyitotta meg az uralkodó törvényhozásunkat magyar nyelven, s azért természetes, hogy az egész nemzet századok óta soha nem értette meg jobban fejdelme szavát, s ha a trónbeszéd mind azokra , kik azt a fejdelem ajkairól hallani szerencsések voltak mind az egész országban, mély és jóltevő hatást idézett elő, ez csak annak eredménye, mert azon ünnepélyes nyilatkozatban, melylyel a király a törvényhozáshoz szólt a nemzet talán soha többet nem talált, mi által magát megnyugtatva, mi által reményekre jogosítva érezte volna, mint azon trónbeszédben, mely decz. 14-én a budai királypalotában elmondatott. A fejedelmi szó azon bonyodalmakat, melyek az utolsó évtizedek eseményei által hazánk s a birodalom másik fele között előidéztettek egyszerre nem szüntetheti meg. Azon nagy kérdések, melyeknek megoldásától hazánk s a birodalom jólléte függ még most is előttünk állnak, s minthogy a trónbeszéd általános nyilatkozatából nem következtethetjük biztossággal: mik a 48-diki törvényeknek azon részei, melyeknek változatlan életbeléptetését a birodalom nagyhatalmi állására, a fejedelmi jogok épségére, s a társországok méltó igényeire való tekintetek kizárják, nem Ítélhetünk azon nézetkülönbségről, mely eziránt a fejedelem s az ország törvényhozása között netalán létezik. Nagy nehézségek állnak előttünk most is, s épen mert azon kérdések, melyek hazánk s a birodalom másik fele között felmerültek nem az anyagi vagy erkölcsi kényszer fegyvereivel, hanem csak a kölcsönös értesülés és szükségesség érzetéből folyó meggyőződés alapján oldathatnak meg egyedül czélszerűen: előrelátható, hogy e megoldást, csak minden viszonyok alapos megfontolása, csak sok fáradság, talán áldozatok után várhatjuk. De egy, nézetünk szerint, kétségtelen, s ez az, hogy azon pillanatban, melyben a jogeljátszás elmélete félretétetvén, a fejedelem a Sanctió pragmatikában egy kölcsönösen elismert jogalapot választott kiindulási pontul, s az ország Rendéit s képviselőit arra szólítja fel, hogy azon módozatra nézve, melyet a közös ügyek kezelésére Magyarország közjogi s belkormányzati önállásával, s a birodalom hatalmi állásával megegyezhetőnek tartanak, nyilatkozzanak ; hogy azon pillanatban, mondjuk, a fenforgó kérdések megoldásának nehézségei talán nagy részben megmaradtak; de valóságos akadályai, melyek annak eddig útjában álltak, egyszerre elhárittattak.— Hiszszük ezt pedig azért, mert azon fontos kérdésekre nézve, melyeknek megoldásától a birodalomnak s hazánk jövője függ, köztünk s a birodalom másik fele között léteznek ugyan véleménykülönbségek, és a módra nézve, mely szerint a fenforgó kérdéseket megoldani reméljük, kivánataink eltérnek ugyan egymástól, de érdekeink ugyan azok; s érdekeink ezen közössége biztosít az iránt, hogy az utat talán nehezen, talán sok fáradság után, de végre bizonyosan fel fogjuk találni, melyen azokat kielégíthetjük. A nemzet, mely alaptörvényeire hivatkozva, Magyarország és az ahhoz kapcsolt részeknek közjogi, s belkormányzati önállóságát követeli, s a Sanctio pragmatikának a magyar korona épségére vonatkozó határozmányainak fentartásáért minden áldozatra kész; nem kevésbbé ismeri kötelességeit, s annál készebb teljesitésökre, minél világosabb előtte azon összeköttétés, melyben e kötelességek teljesítése legfontosabb érdekeivel áll. Miután ugyanazon törvény, mely Magyarország közjogi s belkormányzati önnállóságát kimondja, egyszersmind megállapította az uralkodóház kormányzása alatti országok feloszthatatlan s elválhatlan együttmaradását, s igy a birodalomnak hatalmi állása saját érdekeinkkel kapcsolatban áll; miután a fejedelemnek alkotmányunkban meghatározott jogai alkotmányunknak lényeges részét képezik, és általános, több izben ünnepélyesen kifejezett meggyőződésünk az, hogy az öszves birodalom felvirágzása, mely saját jóllétünknek egyik föltétele, és alkotmányos szabadságunk csak úgy biztosítható, ha a birodalomnak minden részei alkotmányos jogokkal ruháztatnak fel: sem az, hogy a birodalom hatalmi állása gyengíttessék, sem az, hogy a 49 4