Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 25. szám - [Századok óta először nyitotta meg az uralkodó törvényhozásunkat magyar nyelven...]

POLITIKAI HETILAP Megjelenik hétfőn reggel j másfél—két nagy iven. < Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár S vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne­\ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 5 hasábos kisbetü-sorórt 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. Mso^^lyamTlSe^ „Citius enim emerget veritas e falsitate, qnam e confusione." B a c o. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendők. 25. szám. Pesten, December 18. Közel egy féléve, hogy a „Politikai Hetilap" megindult. A politikai elvek, melyeket előleges programmunkban vallottunk, ma is változatlanul ugyanazok. Nem állnak pedig egyébből, mint hogy összes politikai s társadalmi államszerkezetünket a 48-ki törvények alapján, a mai kor szükségeihez idomítva, kiépitsük. Ha félévvel ezelőtt kimondtuk : „itt az ideje, hogy az előttünk fekvő nagy kérdések alapos megfontolásához, s minden oldalú megvi­tatásához fogjunk", — ma már azt mondhatjuk, hogyne kérdések egy részét tárgyaltuk is. Az okok, „miért az időszaki sajtónak soha szebb s nagyobbszerü feladata nem jutott, mint a mely előtte most hazánkban nyilik", a le­folyt félév alatt meg nem szűntek létezni, sőt jelenleg még czélszerübb­nek látszik oly lapot folytatni, mely „nagyobb időközökben jelenvén meg, fontosabb politikai s nemzetgazdasági kérdéseinket kimerítőbben tárgyalhassa, mint azt a napi lapok tehetik." Az országgyűlés megnyílt, és óhajtva várt működése kétszerte érdekesbbé fogja tenni az e működéssel foglalkozó lapokat. A „Politikai Hetilap" hétfönkint jelenvén meg, egyrészt teljes képét mutathatja be a lefolyt hét országgyűlési működésének, másrészt meg az országgyűlés elé kerülendő nagyfontosságú kérdések előleges tárgyalása által anyagot szolgáltat maga az országgyűlés ha­tározatainak, a kiderített irány s felköltött eszmecsere által könyítve e fontos tárgyak megvitatását. Ha híven eddigi eljárásunkhoz, de híven programmunkhoz is a bel- és külföld politikai eseményein kivül folytonos figyelemmel kisér­jük hazánk nemzetgazdasági érdekeit: kutatva a gazdaság, ipar és ke­reskedés hiányait, sürgetve pótlásukat, szemmel tartva az előmozdítá­sukat czélzó eszközöket: a közlekedést, biztosító ügyet, hitelviszonyo­kat, a keletkező iparegyletet, melynek, mig a közgyűlés máskép nem rendelkezik, lapunk lesz közlönye, stb.; tért engedve az irodalom termékei ismertetésének, a művészet nagyfontosságú ügye buzdításának, mindenben és mindenütt a tökéletesedés felé haladva; — ha, mondjuk, mindezt híven teljesítendjük, nyugodt lélekkel mond­hatjuk, hogy az általunk megindított „PolitikaiHetilap" betölti hivatását. Ámde, hogy e kitűzött czélt el lehessen érni, a laptulajdonos ál­dozatkészségén, a szerkesztő buzgalmán kivül a nagy közönség közre­működése is szükséges. Minél nagyobb olvasókörre számíthat a „P o­litikai Hetilap", annál többet nyújthat olvasóinak is. Erre bátorkodtunk figyelmeztetni olvasóinkat s mindazokat, kik lapunk irányával s czéljával egyetértenek, midőn az 1866-dik évre uj előfizetést nyitunk, A „Politikai Hetilap" megjelenik minden hétfőn reggel, a mikor semmiféle más politikai lap. Előfizetési dija Pesten házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve, egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az előfizetés minden hó elején megkezdhető. Az előfizetési pénzek Emich Gusztáv kiadó-hivatalába inté­zendők (Barátok-tere, 7. szám.) Pest, dec. 17. Századok óta először nyitotta meg az uralkodó törvény­hozásunkat magyar nyelven, s azért természetes, hogy az egész nemzet századok óta soha nem értette meg jobban fej­delme szavát, s ha a trónbeszéd mind azokra , kik azt a fejdelem ajkairól hallani szerencsések voltak mind az egész országban, mély és jóltevő hatást idézett elő, ez csak annak eredménye, mert azon ünnepélyes nyilatkozatban, melylyel a király a törvényhozáshoz szólt a nemzet talán soha többet nem talált, mi által magát megnyugtatva, mi által reményekre jogosítva érezte volna, mint azon trónbeszédben, mely decz. 14-én a budai királypalotában elmondatott. A fejedelmi szó azon bonyodalmakat, melyek az utolsó évtizedek eseményei által hazánk s a birodalom másik fele között előidéztettek egyszerre nem szüntetheti meg. Azon nagy kérdések, melyeknek megoldásától hazánk s a biroda­lom jólléte függ még most is előttünk állnak, s minthogy a trónbeszéd általános nyilatkozatából nem következtethetjük biztossággal: mik a 48-diki törvényeknek azon ré­szei, melyeknek változatlan életbeléptetését a birodalom nagyhatalmi állására, a fejedelmi jogok épségére, s a társországok méltó igényei­re való tekintetek kizárják, nem Ítélhetünk azon nézetkülönbségről, mely eziránt a fejedelem s az ország tör­vényhozása között netalán létezik. Nagy nehézségek állnak előttünk most is, s épen mert azon kérdések, melyek hazánk s a birodalom másik fele között felmerültek nem az anyagi vagy erkölcsi kényszer fegyvereivel, hanem csak a kölcsönös értesülés és szüksé­gesség érzetéből folyó meggyőződés alapján oldathatnak meg egyedül czélszerűen: előrelát­ható, hogy e megoldást, csak minden viszonyok alapos meg­fontolása, csak sok fáradság, talán áldozatok után várhatjuk. De egy, nézetünk szerint, kétségtelen, s ez az, hogy azon pillanatban, melyben a jogeljátszás elmélete félretétet­vén, a fejedelem a Sanctió pragmatikában egy kölcsönö­sen elismert jogalapot választott kiindulási pontul, s az ország Rendéit s képviselőit arra szólítja fel, hogy azon módozatra nézve, melyet a közös ügyek kezelésére Ma­gyarország közjogi s belkormányzati önállásával, s a bi­rodalom hatalmi állásával megegyezhetőnek tartanak, nyi­latkozzanak ; hogy azon pillanatban, mondjuk, a fenforgó kérdések megoldásának nehézségei talán nagy rész­ben megmaradtak; de valóságos akadályai, melyek an­nak eddig útjában álltak, egyszerre elhárittattak.— Hiszszük ezt pedig azért, mert azon fontos kérdésekre nézve, melyek­nek megoldásától a birodalomnak s hazánk jövője függ, köz­tünk s a birodalom másik fele között léteznek ugyan véle­ménykülönbségek, és a módra nézve, mely szerint a fenforgó kérdéseket megoldani reméljük, kivánataink eltérnek ugyan egymástól, de érdekeink ugyan azok; s érdekeink ezen közössége biztosít az iránt, hogy az utat talán nehezen, talán sok fáradság után, de végre bizonyosan fel fogjuk ta­lálni, melyen azokat kielégíthetjük. A nemzet, mely alaptörvényeire hivatkozva, Magyar­ország és az ahhoz kapcsolt részeknek közjogi, s belkormány­zati önállóságát követeli, s a Sanctio pragmatikának a magyar korona épségére vonatkozó határozmányainak fentartásáért minden áldozatra kész; nem kevésbbé ismeri kötelessé­geit, s annál készebb teljesitésökre, minél világosabb előtte azon összeköttétés, melyben e kötelességek teljesítése legfon­tosabb érdekeivel áll. Miután ugyanazon törvény, mely Magyarország köz­jogi s belkormányzati önnállóságát kimondja, egyszersmind megállapította az uralkodóház kormányzása alatti országok feloszthatatlan s elválhatlan együttmaradását, s igy a biro­dalomnak hatalmi állása saját érdekeinkkel kapcsolatban áll; miután a fejedelemnek alkotmányunkban meghatáro­zott jogai alkotmányunknak lényeges részét képezik, és ál­talános, több izben ünnepélyesen kifejezett meggyőződésünk az, hogy az öszves birodalom felvirágzása, mely saját jóllé­tünknek egyik föltétele, és alkotmányos szabadságunk csak úgy biztosítható, ha a birodalomnak minden részei alkotmá­nyos jogokkal ruháztatnak fel: sem az, hogy a birodalom hatalmi állása gyengíttessék, sem az, hogy a 49 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom