Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 21. szám - A nemzetiségi kérdés Magyarországban; szerb szempontból

287 Az engedmény 90 évre szól, melynek leteltével az engedély megszűnvén, az egész vállalat az állam birtokába megy át, söt már 30 év múlva is joga van az államnak a vállalatot beváltani, mely beváltás alapjául az utolsó 7, és a két legrosszabb év leszámításával, 5 év átlagos tiszta jövedelme fog szolgálni. Az engedményezett föl van hatalmazva a Dunán keresztül építendő hidat olyképen épitetni, hogy gyalogosok számára is igénybe vétethessék, és azért legfelebb 4krt vehet minden gyalogostól, a lánczhidi társulat jogainak megcsonktiása nélkül. Továbbá feljogosittatik, hogy az épitendö vasúttal öszs zeköttetésben és vámhivatali felügyelet s ellenőrzés alatt átmeneti raktárakat (entrepot) felállíthasson, hol még meg nem vámozott és meg nem adózt tátott áruk leraktárolhatók. Előállíthatja az ezekhez megkívántató épületeket és az itt leraktárolt árukat vagy kellő vámdijazás mellett beifogyasztásra kiadhatja, vagy pedig hivatalos zár alatt vámdij nélkül a határontul is kiszállíthatja. Az átmeneti raktárakban leraktárolt árukért a meghatározandó dijakat beszedheti, ezen áruk bizományilag történő eladását eszközölhoti, a leraktárolt javakra szóló és forgatható, vagy hátiratozható warranto kat állithat ki; ezen javakra előlegeket adhat: az adott előlegeket, ha az adós hátralékban maradt, a fennálló törvények értelmében a leraktárólt árukból megtéríttetheti. Végre fel van hatalmazva az engedményes az engedély által megszerzett jogokat, s átvállalt kötelezettségeket, valamint az ezekből származható jogkövetkezéseket részvénytársulatra is átruházni. Ez engedély kinyerésével ismét nagy lépés történt azon hőn ápolt remény megvalósulásához, hogy az ország fővárosa oly intézettel gyarapodjék, mely diszét emelve, gyakran pangó kereskedésének hatalmas emeltyűjévé, terménygazdaságának erőteljes lenditöjévé fog válni. A magyar erdŐSZeÜ egylet felhívást intéz Magyarország erdő birtokosaihoz, hogy a Bécsben 1866. május havában tartandó mezögazdászati és erdöszeti kiállításhoz részvétükkel járuljanak. A magyar erdőszeti egylet a bécsi cs. k. mezőgazdaság társulat felhívása folytán ugyanis elhatározta, hogy tekintettel azon egyleti tagokra, kik az 1866. év május havában tartandó mezőgazdaság és erdöszeti kiállításban részt venni akarnak, annyiban közegül fog fellépni, a mennyiben a Magyarországból érkező erdőtermények kiállítását s az azok feletti gondviselést magára vállalja, s általában egy kizárólag e czélra kiküldött bizottmány által a magyar erdőgazdák érdekében oda fog törekedni, hogy az ország díszére és javára a honi erdőszet képe minél hivebb alakban állíttassák elő. Minthogy azonban e czélra valamennyi erdőbirtokosnak közre kell működnie, az egylet azon barátságos kérelemmel fordul az egyesekhez, szíveskedjenek kiállítási tárgyaikat a magyar erdőszeti egylet czikkeihez csatolni, hogy ekként a kivánt egyformaság és kedvező hatás elérethessék. A magyar erdőszeti egylet központi vezérhivatala ajánlja magát minden erre vonatkozó útbaigazítások készséges megadására, ha kívántatik, közli a kiállítást illető s általa 1865. sept. 25-kén kibocsátott körözvényt, s kéri a bejelentési iveket betöltve legfeljebb 1866. január 15-ig visszaküldeni. A mármarOS-SZiget-CSernOViCZi VaSUtelőmunkálatai vállalkozója Popp o v i c s Mihály, U r m é n y i József, L ó n y a y Menyhért és A 11 m a n n János urakkal egyetemben a vonal kiépítési és forgalmi engedélyeért folyamodott. Terv szerint e vonal Nyíregyházán indulna ki a tiszai vaspályából és a moldva határig következő állomásokat érne: Nyíregyháza, Senyő, Petneháza, Vásáros-Namény, Tarpa, Tisza-Ujlak, Nagy-Szőllős, Huszth, Száldobos, Técső, Taraczköz, Szigeth, Szurdok, Szelisztie, Balu-Cziretin, Prislojsz, Kirlibaba, Czokanesztie, Kimpolung, Eisenau, Paltinosa és Bajaszesztie. A moldva határon Kornulunczi mellett fog áthaladni. Szigettől mellékágak fognak a sugataghi és szlatinai sóbányák felé vezettetni. A cseruoviczi kapcsoló vonal Paltinora mellett ágazik ki a fővonalból és Felső-Petersztie, Radócz, Kamenka, Kuczurmare állomásokon keresztül Csernoviczig vezet, hol a lemberg-csernoviczi vonalba szakad. A moldva határról a vonal Jassyn keresztül Odessáig és az öszszekötö|vonal Csernovicztől Zalesziczyk mellett, a Dnieszterig vezettetik. Ez utóbbi vonal számára Poppovics már folyamodott az előmunkálati engedélyért. Az említett vonalak egész hossza 69.785 mértföld. A valóságos építési költség 63 millióra van számitva, az alaptőke az időközi kamatokkal és pénzszerzési költséggel együtt 84 millióra rúg. Az állam évi 4,700,000 frtnyi tiszta jövedelmet biztosított. Hat év alatt a munkának befejezve kell lenni s a vasút a közforgalomnak átadandó. A brŰnn-trenCSin-SOlná vasút előmunkálataira bizottmány alakult s meg is nyerte 'már az engedélyt a teendő előmunkálatokra. Terv szerint a — vasút Brünnből Austerlitz, Butzkovicz és Magyar-Hradikon át Trencsénbe, innen éjszak-felé Solnába vezettetuék, összekötendő a már tervezett Kassa-solnaoderbergi vonallal. Hasonlókép Trencséutől délre Szereth és Diószeg felé vezettetnék, kapcsolatba lépvén itt a pest-bécsi vonallal. Innen továbbá Gönyö s Győr felé vitetnék a bécs-györi vonallal való kapcsolatra, honnan délfelé Molnári felé kerülne a sopron-kanizsai vonallal való összeköttetés végett, mely pontról Grácznak a bécs-triesti vonal egyik főpontjába épitetnék. A consortium három szakaszra osztá az egész vonalat s mindegyik számára bizottmányt alakit, mely a tracirozás költségeit lesz fedezendő. A költség csak elő légül adandó s később részvényekben h-sz visszafizetve. A Stájer- és Magyarországon átvezetendő két szakaszra már alakult is ily bizottmány, sőt a gráczmolnári vonalon az előmunkálatok már megindultak. Most már a morva-ma gyarországi vonal számára alakítandó hasonló bizottmányokról van szó. E vonalok előleges költsége 6—7000 frt. lesz. A brünni kereskedelmi kamra nagyfontosságúnak tekintvén Morvaország közvetlen kapcsolatát Magyarországért, igen buzog ez ügyben s reméli, hogy a vonal mentébe eső földbirtokosok, községek és gyárak szivesen fognak e költségek fedezéséhez járulni. Vajba mily alapos a keresk. kamra ebbeli reménye, a közel jövő meg fogja mututni A cs. kereskedelmi minisztérium hatásköre tágasbítása komoly tár gyalásoknak képezi alapját. Ugyanis a kereskedelmi minisztériumhoz les átteendö az államminiszteriumból : az iparügy szakosztálya, iparegyletek, erdő szeti törvénykezés, ut- és vízépítés ; a pénzügyminisztériumból : az erdőszet • közigazgatás és vasúti engedményezés szakosztálya. A bányaügy átadásáról i volt szó, de az ellen azon ok merült fel, hogy az álladalmi bányatulajdon el adásával e szakosztály amúgy is nagyban meg fog csökkenni, ha épen végleg fe nem oszlattatik. A bécsi nemzeti bank legújabb kimutatása szerint f. hó 15-étől fogvaa bankjegyforgalom 2,945,201 frttal csökkent, mely körülménynyel kapcsolatban a leszámítolás 2,161,368 frttal, a kölcsönzés 1,267,400 frttal szintén megapadt. A bécsi börze árfolyama novemb, hó 4-ik hetében. Adott ár 50/„-os nemzeti kölcsön. . 100 ftos 5°/„-os metalliques . . 100 1839-ik évi teljes ... 100 1839-ik „ öíddrész . . 100 1854-ik „ teljes ... 100 1860-ik „ teljes . . . 100 1860-ik „ Ötödrész . . 100 5%-os magyar, földteh. kotv. 100 „ horvát „ 100 Hitelintézeti sorsjegy . . 110 Pest-Losonczi — Bankrészvény — Hitelintézet 200 Londoni váltó 3 hóra 10 ft sterl. 3% Párisi „ 3 „ 100 frank 3"/0 Ezüst Budai sorsjegy • . . . 40 frtos. Eszterházy hg sorsjegy . 40 „ Triesti „ .... 100 „ Dunagözhajózási részvény 100 „ Éjszaki vasút „ . 1000 „ Állam „ „ . . 500 „ Déli „ „::.:. 500 „ 20, 68.40 64.60 138. 133.80 79.10 83.80 92.80 69. — 70. — llG.— 675'— 157.20 10S.25 4 2.25 108. — 21.50 63.— 109. — 441.— 1645 173.80 170.50 21. 68.30 65.50 138.10 133.90 79.10 83.90 92.60 69. — 70. — 116.10 677.— 157.30 108.30 42.40 107.501 21 .50 63.10 109.— 441.— 1648 174.50 170.60 22. 23.124. 25. 68, 64, 138. 130 79 84". 9-2. 69. 70. 116. 678.— 158.— 108.30 42.30 107.40 21.50 63.25 109.— 444.— 1644 174.60 170.70 68, 64 138. 133, 79. 84, 92, 69. 70, 116. 679.— 158.10 108.40 42.40 107.50 21.50 63.40 109 10 445.— 1650 174.90 107.80 68 65 138 133 79, 84, 92 69, 70, 116, 6S0.— 158.10 108.— 42.50 107.40 21.50 68.50 109.20 446.— 1650 174.80 107.80 69. 65.— 138.50 134. 79.50 84.— 92.65 69. 70. 116.40 681.— 158.30 107.50 42.60 107.50 21.50 63.70 109.30 447.— 1652 175.170.69 Legújabb. Kolozsvárról jelentik, hogy az igazoló bizottmány jelentése általános helyeslésre talált. Az eddig beadott credentionalisok majdnem kivétel nélkül elfogadtattak. A legközelebbi ülésben a királyi leirat tárgyalása kerül a napirendre. A pozsonyi választásokra vonatkozólag a „Debatte" Deák Ferencz egy levelét közli, melyben az Dessewffy Emil iránti véleményéről megkérdeztetvén, egyéni véleményeként kinyilatkoztatja, hogy gr. Dessewffy Emilt kitünö és derék férfiúnak ismeri, ki a magyar törvényhozásnak mindig hasznos tagja lesz, különösen a kezdeményezést gyakorló alsóházban. Jelenleg azonban, mithogy bajaink óhajtott orvoslásában épen a pénzügyi kérdések merülnek fel, mint legkényesebbek s legnehezebbek, gr. Dessewffy pedig épen nemzetgazdasági és pénzügyi kérdésekben egyike azon igen keveseknek, a ki tudományos miveltsóggel s szakismeretekkel bir, a képviselőház számára épen nélkülözhetlen. Kormányi emlékiratról beszélnek Bécsben, melyet az már a Lajtán túli tartománygyülések megnyitásakor akart közzétenni. Ujabban hallik, hogy a kormány egy emlékirata, mely az alkotmányos élet iránt Ausztriában fölmerült aggodalmakat eloszlatni képes volna, már a napokban fog a tartománygyülések elé terjesztetni. A kormány, mint hírlik, kívánja az alkotmányi kérdések megvitatását s töle javulást vár még a centralista körök hangulatában is. A Lajtán túli tartományi gyűlések munkálkodásában a fuzionált centralista és autonomista pártok már ismeretes tiltakozásán és a bizottmány választásán kivül, alig merült fel helybeli érdeken túl terjedő tárgy. Lembergből már közlik ama két felirat szövegét, melyek egyike a septemberi manifestum s az általa biztosított históriai jog élvezhetéseért, másika az amnestiáért fejezi ki háláját. A bécsi lapok vasárnapi czikkeit szűkre szabott helyünkön ismertetni alig lehet. Annyit konstatálunk, hogy a „Debatte" híven síkra száll a magyar felfogás mellett s azért magára zúdítja a bécsi sajtó nagy része haragját. Az „Ostd. Post" nevezetesen a Lajtán túli s a magyar jogfolytonosságot állítja egymással" szembe. A lajtántúlit méltán megvédendőnek találja s octroyálási eredetét visszautasítja 5 a miénket 48-tól származottnak mondja, eredetét pedig a legnagyobb zavar idejénfegy beteges, elszigetelt, székvárásától távollevő uralkodótól kizsaroltnak nevezi! A higgadtabb gondolkozású „Presse" is roszul fogja fel állásún)- at, midőn azt mondja, hogy a centralizatio elleni gyűlölet Magyarországon oly magas fokra hágott, hogy még a birodalom szabadelvű fejlődését 44*