Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 20. szám - Nézetek közoktatásunk országos rendezéséről 3. [r.]

1 Olaszország tehát, Európa ellenében ezentúl, legalább öt évre Napó­leon alázatos szolgája marad, miből könnyen magyarázható, hogy Pá­risban jobban meg vannak elégedve az olasz választásokkal, mint Flórenczben. A parlament novemberben nyilik meg s vele a társas élet téli időszaka, mely sok szellemi élvezetet igér. Aleardi, a híres költő, felolvasásokat fog tartani a művészet története köréből, Dall' Onga­r o a drámáról, G i u 1 i a n i Dantét fogja magyarázni, M i c h e 1 e t, a franczia lángeszű történetíró itt tölti a telet, tegnap itt találkoztam Layarddal, ki tizenöt év előtt Senaherib és Sardanopol palotáit fe­dezte fel, tiz év előtt Francesco Francia romlásnak indult falképeit má­solta le Bolognában, s most angol status altitkár a külügyminisztérium­ban. P i e r o 111 is itt van, ki Jeruzsálem régiségeit kutatta mint a szent sir építésze, aztán A n t i m o r i őrgróf az afrikai utazó s ornitholog. A vak TommaSeo, Olaszország első prózairója, mindig itt lakik, Schiff tanárnál pedig esténkint összejönnek a legkitűnőbb olasz s idegen természetvizsgálók, elismervén benne Európa legelső pbysiolo­gusát. Az olasz kormány mindenesetre szivén hordja az olasz egyete­mek felvirágozását, s azért Németországból is meghítta a szaktudóso kat, kik politikai vagy vallásos tekintetekből ott nem maradhattak, mint a hires M o 1 e s c h o 11 például, a materialista iskola feje, Turinban ta­nár s a Móricz-Lázár rendnek középkeresztese, S c h r o e n most ne­veztetett ki rendestanárnak Nápolyban, L i e b e n Palermóban, 0 e h 1 e Páviában ; mind a hárman Mózes vallását követik, s azért nem lehet­tek német egyetemnél rendes tanárokká, itt pedig szivesen azokká te­szik, sőt lovagokká is, mert érdemeiket s tudományukat tekintik, nem vallásukat. M a 11 e u c c i az exminiszter, ki a villanyosság terén kapott hirre, Ferrari a történeti bölcsész, V i 11 a r y Savanarola biographja, s Prati a költő, mind itt székelnek, mint a nevelési tanács tagjai. D e F i 1 i p p i természetbúvár szintén itt volt tegnap, bucsut venni ba­rátitól, mert a kormány költségén Japánba s Chinába utazik. A szép­művészet köréből sem maradunk árván, U s s i, a legkitűnőbb olasz festész, épen most végezte el gyönyörű képét, az ifjú Dantét a florenczi leányok közt a Fiesolei villa lúgosában, kik őt Beatrice titkos szerelmével enyelegve vádolják, mire a költő legszebb szonettjével felel. Az egész képet tavasz, ifjúság, szerelem és költészet lengi át. Fedi szobrász kiállította Polyxena áldozatának remek csoportozatát, mely az Orcagna Loggiában szemközt a Giambologna, Cellini és Done­tello szobraival fog felállitatni, de a régi római Germania devicta, mely szintén ott áll búslakodó arczvonásokkal, egyszerű nemessége által még is megsemmisíti az uj szobrászat minden remekjeit. Conzani szobrász szintén elkészítette M a t i 1 d a toscanai grófnő emlékét, a Luccai Szent János templom számára, hogy Vll-dik Gergely szép ba­rátnéja s tanítványa, a német császár legnagyobb ellensége feledésbe ne menjen. Szobra a régi pisai iskola stíljét utánozza szerencsésen, melyet Conzani a pisai emlékektől ellesett. Az irodalom mezején csak gr. Mamiáni metaphysikáját említhetjük, s Guerrazzinak Róma ostromát, mely füzetekben jelenik meg, s minden nap érdeke­sebbé válik. A vak Tommaseo folytatja az olasz nyelv nagyszerű szótárát, Emiliano G i u d i c i az olasz városok történeteinek második kiadásán fáradozik, Dall' Ongaro pedig egy igen kedves két fel­vonásos vígjátékot irt, Paganini árnyékát, mely megérdernlené, hogy a kéziratból magyarra fordítassék. Közintézetek és Társulatok. A Magyar tudományos Akadémia nyelv- és széptudományi osztá­lyának nov. 6-ikán tartott ülésében Vámbéry Ármin a török-ta­tár fajok fö'dirati osztályozásáról tartott felolvasást, kivonatilag s fővo­násokban ismertetvén e tárgyú nagyobb munkáját, melyen most dolgo­zik. Utána Hunfalvy Pál folytatá Müller Miksa oxfordi tanár felolvasá­sai bírálati ismertetését, melyet még 1863-ban kezdett meg. — Az ér­tekezések befejeztével bejelentetett, hogy a Kalevala fordítását Barna Ferdinándtól a birálók igen sikerültnek találták ; to­vábbá hogy Firduzi keleti költő munkái is megjelennek magyar nyelven Szilády Aron által fordítva. Ugyanez osztály ülésben a nyelv­tud, bizottság érdekes indítványnyal lépett fel. Előadván ugyanis a nagy szótárnak mintegy kiegészítését képezendő nyelvtörténeti szótár szükségességét, ennek szerkesztésével Mátyás Flóriánt javasolja meg­bízatni. S hogy ez annál könnyebben eszközöltessék, indítványozza, hogy a jelenleg vidéken lakó Mátyás Pestre hivassék meg, s miután az akadémiai könyvtárban ugy is szükséges lesz még egy egyén alkalma­zása, neveztessék ki Mátyás másod akadémiai alkönyvtárnoknak. Az indítványt az osztály elfogadta s ajánlani fogja az igazgatóság figyel­mébe. Vegyes. 0 felsége fogadtatása czéljából s a jövő havi ünnepélyekre nagy pblgárbizottmány alakulván, ez a fogadtatási ünnepély költségeit nem a közpénztárból, hanem aláírások utján kívánja födöztetni. Az alá­írási íveket a főpolgármester már is elkészítteté, s ő maga kezdé meg az aláírást 100 forinttal. Eddig, mint halljuk, a Pesti Takarékpénztár 300, az Első Biztosító Társulat 250, a M. Földhitelintézet pedig szin­tén 250 fttal járult e czélhoz. A deczemberi nagy kivilágításnál a kő­partot különös fénynyel akarják illumínálni. O felsége neve fog ott va­kító tündöklésben ragyogni, s egy szökőkút fogja hányni világító su­garait. Discher építész ezt saját költségén szándékozik eszközölni s erre az alsó rakpart építésénél használt kotoró gépet alkalmazni. Irodalom. „Jellemrajzok az angol szinvilágból" czíme alatt igen érdekes munka került ki e napokban sajtó alól, melyre annyival inkább fölhívjuk a közfigyelmet, mert egész tiszta jövedelme a színházi nyug­díjintézet alapjára van fölajánlva. A munkát Rónay Jáczint Lon­donban élő tudós hazánkfia irta, s az a három legkitűnőbb angol szí­nész Kean Edmund, Macready Vilmos, és Kean Ká­roly jellemrajzát foglalja magában, egyszersmind hü jellemzését az angol színészetnek a mult századtól mostanig. Ara 1 ft 50 kr. Bár a szerző ismert neve, kapcsolatban a mü érdekességével^ jótékonyfhazai czélnak, melyre szánva van, minél több hasznot hajtana az által, hogy minél szélesebb körökben terjed el. — Másik érdekes történelmi mü jelent meg Kecskeméten, G a 1­lia Fülöp bizottmányában. Ez: „Pusztaszer, a honalapító ma­gyar nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története." Irta Hornyik János, Kecskemét város főjegyzője, s a M. T. Aka­démia í. tagja. Pusztaszer térképe s a Szermonostor romjai két ^ajza díszítik, 120 db oklevél teszi érdekesebbé e történelmi müvet. Ara 1 ft 60 kr. — Lampel Róbert kiadásában az imént jelent meg egy füzetben „Az lSGl-ki magyar országgyűlés két fölirata." Függe­lékül : „Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizott­mánynak. A hivatalos lciadás hü lenyomata, ára 40. kr. ; „Közművelődési dolgoza/ok" czíme alatt Molnár Aladár ref. theot. tanártól jelent meg Osterlamm Károly pesti kiadónál egy nagyobb munkának első kötete, melynek egyelőre csak tartalmát jelezzük: Tűnődések tudományos életünk fölött; főiskolák és egyház közötti viszony; bírálat ily czímü könyvre: A keresztyén hit védelme a krisztus feltámadása kérdésében, vagyis: szellőztetése Ballagi Mór „Tájékozásáénak. Irta Filó Lajos, nagykőrösi ref. lelkész; a soci­nianismus tanrendszere. A csinosan kiállított kötet 280 lapra terjed, ára nincs kitéve. Képzőművészet. A m. km. társulat kebelében újra felmerült és beható tanácskozás tárgyát képezi egy, a társulat saját erejéből alapí­tandó festészeti akadémia tervezete. Méltányoljuk a társulat buzgal­mát, melylyel alapszabályaiban kitűzött e nagyfontosságú feladatát megközelíteni igyekszik. Hogy ily intézet szükségét rég érezzük a ha­zában, ki fogná kétségbevonni? De nagyon félünk attól, hogy ily nagymérvű feladatnak a m. k. m. társulat, jelen helyzetében megfe­lelni még nem lesz képes, s a legjobb akarattal és anyagi erejének kel­letén tul megfeszítésével is nem fog oly képezdét alapíthatni, mely szükségeinket kielégítő, a társulat jó hirének megfelelő legyen. Kivált a jelen pillanatban kissé praecipitáltaknak látszanak a társulat e me­rész tervezgetései. Négy hét múlva megnyílik az országgyűlés. Nem ámítjuk magunkat azzal, hogy művészeti hátramaradásunk orvoslása fogná teendőinek egyik elsejét képezni, de arról meg vagyunk győ­ződve, hogy a háborítlan ügytárgyalás folyamában, a tanügyi reform­mal kapcsolatban országos mivelődésünk ezen sebhelye is vizsgálat alá fog kerülni, s hogy akkor közügynek fog tekintetni a hazai művé­szet ügye is, melynek lendítése országos áldozatot igényel és — érde­mel. Addig pedig a társulat beérhetné azon előkészítő szakmunkála­tok és javaslatok kidolgozásával, melyek a honatyák ebbeli működé­sét könnyíteni s a foganatba veendő intézkedések életbeléptetését gyor­sítani alkalmasak lesznek. — A Lobkovitz herczegek raudnitzi képtárában (Csehországban) több, reánk magyarokra nézve nagy érdekű arczkép őriztetik. Tudósí­tónk ezek közül megnevezi: Báthory Zsigmond, Mátyás ki­rály, Thurzó Erzsébet, Zrínyi Eva (a szigetvári hős neje), Zrínyi a költő, Zrínyi Zsófia, Zrínyi Ádám és Zrínyi Péter arczképeit, mint többé-kevésbbé jeles és egykoruaknak látszó müveket, s a számokat is közli, melyek alatt a nagybecsű képtár lajstro­mában följegyezvék. Valamely arra tévedő művészünk alig tehetne kedvesebb dolgot az országnak, mint ha e történelmi nevezetességű arczképek akár festett, akár fényképes másolatait beküldené. — Tudva van, hogy a németországi építészek és mérnökök Bécs­ben tartott utolsó nagy gyülekezete nem csupán a váratlanul sürü látogatás, hanem az előadások és értekezések velős ^tartalmassága által is fényesen kitűnt elődei fölött. E szakmák barátai s mindazok, kik e gyülekezet alkalmával megpendített némely kérdések megoldása iránt ér<Jeklődnek,annyival szivesebben veszik majd a helybeli (bécsi) bi­zottság azon határozatát, hogy e gyülekezetről szóló hivatalos jelentés­ben egyúttal a tartott vagy csak be is jelentett értekezések, magya­rázó illustratiok kiséretében, legalább bő kivonatban közzé té­tessenek. Ez intézkedés folytán e jelentés a rendes alkalmi iratokét sokszorosan felülmúló fontosságot és jelentőséget nyert. Hogy erről fogalmat adjunk, az előadások csak egynémelyikét soroljuk elő. Az építészeti osztályban a berlini Erbkam értekezett a Möris taváról Egyptomban. Heuchler a freiburgi székesegyház pompás főkapuján tett javítási munkálatok történetét adta elő. F e r s­t e 1 a bécsi votivtemplom körül alkalmazott szerkezeti elvekről olva­sott. S t a c h e, a bécsi művészek háza történetéről, Hans'en a bé­csi „burgthor" művészi kiegészítése és javításáról, végre Ritgen a középkor építészeti formáiról értekezett. A müvészetbuvár előtt ez ér­tekezések nagy érdeküek; mert szakemberek között folyván az eszme­csere, ez által nagy fényt vetnek a művészek legbensőbb eszmemene­tére s az illető építészeti müvek keletkezési módjára nézve becses fel­világosításul szolgálnak. 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom