Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 18. szám - Nézetek közoktatásunk országos rendezéséről 1. [r.]

230 kéznek Mazzi ni hivei, kik egységes s köztársasági Olaszországot kíván • nak, közülök Saffi, Libertini és Zuppetta elfoglalták székei­ket a mult kamarában, de alig vettek részt a tanácskozásban, Zup­petta csak egyszer szólt, Saffi letette mandátumát az aspromonti esetek után. Libertini kijelentette, hogy nem fogad el többé semmi választást. Ezen töredék képviselői azünitá Italiana Milánóban, a Doveré Genuában is némileg aPopolo d'Italia Nápolyban saz Avanguardia Turinban. Giuseppe Ferrari a hires mila­nói tanár, kinek tanulmányai a történeti philosophia körében valódi re­mekmüvek, szintén föderalista, ö azonban elfogadta a monarchikus el­vet. Gróf Ricciardi a nápolyi követ sokkal népszerűbb szülőváro­sában, hol befolyása a népre igen nagy, mint a kamarában; mert nem akarja magát a pártfegyelemnek alávetni és sokszor megrontja az op­positiónak előre tervezett csatarendét. A rendbontók közé tartozik N i c o t e r a is, mind a kettő a maga kezére csinál oppositiót, sőt még Olaszország legjobb regényírója, Guerazzi is szintén azt tartja, hogy egyénisége nem illik bele e pártszervezetbe, ugyanazért szellem­dus beszédeiben nem igen figyel arra, mit a pártconferentia kicsinált. Mind ezek az ellenzék csatárlánczához tartoznak, a deréksereg Crispi és M o r d i n i vezérlete alatt áll, csakhogy számra nem haladja meg az ötvenet, kitűnő ezek közt De Boni mint politikai iró ugy mint szónok C a i r o 1 i, Garibaldinak lovagias barátja s Mauro M a c c h i, Brofferio az olasz kamara legékesebb szónoka az átmenetet ké­pezi a málva-párthoz, mert a veresek mellett szól, de sokszor a málvák­kal szavaz. A második pártot képezik a málvák, vagyis mérsékeltek, kiknek sorából a miniszterek kerülnek ki. Ezek is három töredékre szakad­nak, a tiszta piemontiakra, kik megsértetvén anyagi érdekeikben a septemberi szerződés által, ellenzéket képeznek a kormány ellenj fe­jők Ponza di San Martíno senator; aRattazzi pártra, mely magát harmadik pártnak szereti czimezni, s néha kisebb kérdésekben a kormány ellen szavaz, hogy a minisztériumot megbuktassa ; s a s p e­cificos mérsékeltekre, kiknek elvök minden kormányt támo­gatni, legyen ez Cavour vagy Ricasoli, Rattazzi vagy Minghetti, La Mar­mora vagy Pepoli által képviselve. Ezen fractio, mely a kamarában min­dig a többséget alkotta, több localis pajtásságok vezetése alatt áll. A lom­bardi pajtásságot (consortería) Allicoi s Correnti vezetik, lapjuk a Perserevanza. Toscanában a főföpajtás Peruzzi, kit a Na­z i o n e képvisel, a nápolyi pajtásságnak fejei B o n g h i, V a c c a, s M a s s a r i, lapjuk a nápolyi Itália. Ezen pajtásságok maguk közt osztják fel a status hivatalokat, a vasúti consessiokat, s mindazt, miből haszon remélhető. Sajnálattal kell említenem, hogy e részben még Ricasoli neve sem áll minden gyanú felett, mert midőn Bastoggi (exminiszter) és Lusannia kamarából a déli vasút engedménye­zése tárgyábani vesztegetés miatt kizárattak, Ricasoli az utóbbit pártfo­golta, mi a hires biró népszerűségének erősen ártott. A málvák azon túlnyomó része azonban, mely nem tartozik a pajtásságokhoz, a nem­zet conservativ irányát képviseli, mely bízik Olaszország jövőjében, a Savoyai ház uralkodása alatt, s a franczia szövetség nélkülözhetlen­ségéröl meg van győződve. Ugyan azért soha nem fog tenni semmit, sem kül- sem belpolitikában, miről nem bizonyos, hogy a Tuileriák­ban nem szül visszatetszést. Mindaddig, mig Cavour élt, ezen státus­férfiban helyheztette vak bizodalmát, most azt nézi, mit kiván Napóleon császár, mert az 1857—60-ki évek nagy eredményeit nem akarja valami merészebb politikai lépés által koczkáztatni. Sok tiszteletre méltó férfi ül ezen többség padjain, P o e r i o a hires nápolyi martyr, Bixio Garibaldi tüzes meggondolatlan tábornoka, Cialdini az olasz rendes hadsereg legjobb vezére, Guerrieri őrgróf, Goethe Faustjának szerencsés fordítója, Mancini Tecchios Cassi­n i s, Olaszország leghíresebb törvénytudói s többen. Hátra van még a fekete párt, vagy is a papok s elűzött feje­delmek pártja, mely az utolsó kamarában csak két követ: Cantu és D'Ondy Reggió által volt képviselve, ámbár titkos szavazásnál közel harmincz szavazatra számíthatott. Száma azért volt oly csekély, minthogy azok, kik e párthoz tartoznak, épen ugy, mint a köztársaság hivei, nem akarták letenni az esküt. A mult kamara statistikája tehát körülbelül igy alakult : Veres szavazat 70, Rattazzi párt 30, málva 300. A jelen választások, melyekbe a veresek s feketék csaknem mind befolynak, módosítani fogja a pártok állását, lesz valószínűleg veres 100, Ponza di San Martino embere 30, Rattazzi-párt 30, fekete 25, málva 250. Legközelebbi levelemben biztosabbat fogok írhatni a választás eredményéről, részletesebben a kitűnőbb egyéniségekről. MantCIlffel tbnok nyilatkozata. Schleswigben szépen mennek a dolgok. A porosz katonai kormányzó, ManteufFel báró, legközelebb Ha­derslebenben kinyilatkoztatta , hogy a németek sokkal erősebbek, mintsem a dánok irányában szelíden ne lehetne eljárniok. De hogy egyeztethető össze e „szelidség"-gel az Augustenburgi hg. és párthí­vei irányában követett politika. Az örökös hget elfogatással fenyege­tik, ha schleswigi területre lép s az újságoknak egyenesen megtiltják, hogy a hget „örökös hgnek" czimezzék. A dolognak azonban némi enyhe szint adnak az által, hogy Manteuffel tbnok a hget felszólította ha Schleswigbe találna jönni, tudósítsa a tbnokot előre, hogy a „szemé­lyes kellemetlenségeknek" melyek érhetnék, korán elejét vegye. A hg. tehát ez ürügy alatt, csak a tbnok különös engedélye" mellett, mehet Schleswigbe. Megtakarítások a franczia budgct kiadási rovatában. „La Presse" e tárgyban igy ir : „Két fenforgó körülmény, szükségképen a hadi költ­ségvetés leszállítására vezet; egy részről a semptemberi egyezmény fo­ganatosítása megfogja engedni, hogy csapatainkat Rómából visszavon­juk ; és más részről azt állítják, a kormány oly helyzetben van, hogy a kamaráknak bejelentheti a mexikói seregek visszavonását. E két kö­rülmény, különösen a második helyen említett, nagy befolyást gyako­rol költségvetésünk alapjára. Az időpont közeledik, hogy a budget az államtanács elé terjesztessék. Sőt azt mondják, hogy ez már meg is történt. A pénzügyministernek szokása, az előleges munkálatot beve­zető magyarázattal kisérni, mely a pénzügyi helyzetet rövideden ösze­fogja, s a jövő költségvetés ökonómiáját kifejti. Ha a mint látszik, a kamarák korábban összehivatnak, mint a mult évben, ez okmány a „Moniteuru-ben nem sokára meg fog jelenni." Egy távirat e tárgyban arról értesít, hogy a kiadások 30 millió­val fognak alábbszállani a közmunka-törvény visszavonása s az adó­behajtás költségeinek tetemes reductiója folytán. F o u 1 d visszalé­pése alaptalan. Adalék a mexikói CXpeditióllOZ. A második császárság legnagyobb eszméje, a mexikói hadjárat, Francziaországban nem sok bámulóra talál. Ezt rég tudtuk. Egy a franczia seregben előfordul eset azonban,e tekintet­ben kettős jelentőséggel bír. A hír akár hiteles, akár nem, kell a do­logban valaminek lenni. A parancs t. i. mely két helyőrségi ezredhez küldetett, hogy Mexikóba menjenek — mint ezt már hetek előtt Pá­risból jelentették — nagy megütközésre talált, mely ellenszenvet a nép is osztott. Most körülményesebb tudomásunk van az egész do­logról, s a kérdést azért melegítjük fel. Az említett két ezred a 18. és 34. sorezred volt. Midőn a 18-ik ezred ezredese szokás szerint a tisz­teket összehívta, hogy a parancsot velők közölje, az egész tisztikar mélyen hallgatott, mely különben az ily parancsokat örömriadás­sal szokta fogadni. Az ezredes azt hivé, félreértés van a dologban, leg­alább oly szint adott közlésének; ismételte tehát mondókáját. A tisztek csakúgy hallgattak, ugy hogy az ezredes nem minden felindulás és ne­heztelés nélkül bocsátotta el őket, mintha személyesen lett volna meg­sértve. Erre a tisztek összegyűltek s közösen egy iratot tettek fel az ezredeshez, melyben kijelentették, hogy magaviseletök nem az ö sze­mélye ellen volt irányozva s az elmeneteli parancsot minden más országba, Mexikót kivéve, a legnagyobb lelkesedéssel fogadták volna.. A rendeletnek további következései nem voltak s az ezredek még most is Párisban vannak. Nagyobb zajt nem akartak a dologból ütni s a fegyelem elleni vétség — úgyszólván — agyon hallgattatott. A nél­kül is nagy a szakadás a sor- és a kegyelt gárda-ezredek közt. E jel­lemző tényt nem akartuk elhallgatni, most midőn Seward sürgönye s a mexikói csapatok visszavonásáról foly a beszéd. A francia lapoknak meg van tiltva, hogy Victor Hugó leg­újabb lyrai költeményeiről szóljanak. Iturbide unokái, Maximilián császár, 11 u r b i d e egykori me­xikói császár (1824 meglövetett) unokáit, kik közül egyik 15, másik 3 éves, örökös herczegeknek nevezte ki. Az Olasz V álasztások. A klerikálisoknak eddig csak tiz jelöltjü­ket sikerült keresztül vinni. A baloldal számra nézve szintoly erős lesz, mint ezelőtt volt, de uj elemekből fog állani. A minisztereket mind megválasztották. A radikálok gyöngén lesznek képviselve. Turinban Vcgezzit majdnem egyhangúlag választották el. A „Francé" meg van elégedve a választásokkal, melyek eredménye, Olaszország szövetsé­gét Francziaországgai még szorosabban fogjamegerősiteni. Különösen azt a tényt konstatálja, hogy az 1865 választások, nem történtek mint 1861-ben e jelszó alatt: „Róma Olaszország fővárosa!" Palmcrston temetése , roppant embertömegek kíséretében ment véghez. Szerencsétlenség, köszönet érte a rendőrség elővigyázatának nem történt. A halotti vonat egyszerű volt, melyet hosszú kocsi-sorok követtek. A halott tetemei aWestminste r-ben tétettek öröknyuga­lomra. Palmerston családja, csak a királyné egyenes kívánatára egye­zett belé, hogy a drága halott ne a családi sírboltba, hanem a haza ki­tűnő fiainak e mauzóleumába temettessék el. A Svéd trónbeszéd, melylyel a stockholmi országgyűlés megnyit­tatott, kiemeli, hogy Svédország és Norvégia a béke áldásait élvezi. Mindkét ország lelkesedéssel ülte meg, egyesülésének félszázados ün­nepét. Tökéletesittetni fog a két testvér nemzetet egyesítő szerződés. Hadsereg és hajóhad átalakitatik, a két országot összekötő vasutvona­lok befejezésére a szükséges lépések meg lesznek téve. Az országos képviselet átalakítására vonatkozó indítvány mindenek előtt vizsgálat tárgya fog lenni. Közintézetek és Társulatok. Magyar Akadémia. Mult hétfőn, a mathematikai és természettudo­mányi osztályok ülésében, először Gryöry Sándor r. tag olvasott föl részleteket a mathematikai műszavakról szóló értekezéséből, mely­ben a több évvel ezelőtt megielent „Tudományos Műszótár" mathema­| tikai műszavait bírálja s helyökbe másokat ajánl. A rosz műszó he­i lyébe — ha netán el is terjedt volna már — jót állítani mindenkor üd­vös ; ós e szempontból G y ö r y fölléptét helyeseljük. Nem helyeselhet­jük azonban magát az elvet, melyet a műszók alkotására nézve fölállí­tott, és — saját jobb műszavaiban — maga sem követett. Azt mondja Ugyanis, hogy a magyar műszónak ugy kell alkotva lenni, hogy a ma­gyar erről mindjárt ráismerjen az ugyanazon fogalmat kifejező idegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom