Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 12. szám - Mezőgazdaság és természettudomány

149 nagyobb volt-e, melyet barmainak különféle használati czéljára nézve, — mint például a szarvasmarhánál a vonóerő, hízás, tejelés, — e táplálási rendszer mellett elérhetett. S e hiányoknál fogva nem volt, nem lehetett meg e primitiv táplálási módban azon oeconomia, azon takarékosság, mely a czélhoz, egyszersmind a leghozzáférhetöbb s legolcsóbb uton vezet. Igaz ugyan, hogy a gazdasági állattartásnak már ez első stádiumában, részint a speculativ gyakorlati ész, részint a szükség, a tiszta empirismus utján is sokban tulvezette ez egyszerű táplálási rendszeren a gondolkodó gazdákat. Mindez azonban inkább csak ösztönszerűleg s nem azon okadatolt öntüdattal jött létre, a miből álapos és minden körülmények közt használható vezérelvek lehettek volna megalapíthatok. De igen is ingerül szolgált a természettudományok bölcsészeinek, hogy e tettleges eredményekkel szemben, inductiv nyomozásaik által az elvek kutatásában és megalapításában fáradozzanak. így következett az állattáplálás fejlődésének 2-dik stádiuma, s ezt vegytaninak lehetne nevezni. E jelen század második negyede volt leginkább azon korszak, melyben a chemiai nyomozások feltűnő lendületet nyertek. Feltűnő ezen lendület leginkább az által, hogy a chemia e korszakban a gyakorlati élet iparával érintkezve, ennek tényezőit választotta leginkább buvárlatai tárgyául. E szerencse jutott kiváló osztályrészül a mezőgazdasági iparnak is. A vegyészek legkitűnőbb lángelméi, mint Saussure Boussingault, Mulder, Sprengel, Dumas sat; de kivált Liebig vizsgálódásai körébe, a mezőgazdaságnak állati és növényi termékeit vonták. Ernyedetlen szorgalommal és figyelemmel elemezték ezeknek lényegét. És vegyelemzéseiknek egész lánczolata által lett világosságra hozva és megállapítva az állat ós növény szervezet elemeinek — egészben véve — ugyanazonossága, és kölcsönös kapcsolata. Meg lett állapítva a szerves és szervetlen anyagoknak misége, és ezeknek a természet oeconomiájában való feladata. Igen természetes, hogy a chemiának eme fontos felfedezéseit a mezőgazdasági ipar is azonnal hasznára törekedett fordítani. A legkülönfélébb növény terményeknek, előtte feltárult vegyelemzései útmutatásánál fogva igazítgatta ki azon táblázatot, mely ezen különféle növény - termékeknek a szénaértékhez arányított tápértékét számokban fejezte ki. Az állattáplálásnak e 2-dik stádiuma mindenesétre jelentékeny haladás volt a mezőgazdaságban, mert biztosabb alapot nyert működése, mint azt addig, csupán az empirismus eredményei után tehette, és épen ezen biztosság egyszersmind jelentékeny megtakarítást hozott a mezőgazdaság iparába, mert ez könnyebb s olcsóbb számítással nyúlhatott azon kezeügyébe eső tápszerekhez, melyek barmainak a széna értékét pótolhatták. A tudomány e hódításainak azonban csak akkor lett a mezőgazdaságra s ennek különösen állattáplálási iparára nézve határozottan előnyös sikerű befolyása, midőn a chemia egyszersmind az állatélettannak, vagyis animalis physiologiának szövetségesévé vált. Azelőtt a physiologiai nyomozások köre főleg a különféle állati szerveknek működései és ezeknek kölcsönös viszonyai tanulmányozásában határozódott. Es ámbár e nyomozások, mind a két irányban igen értékes eredményeket mutattak ki, az állati szervek egészséges vagy kóros állapotának felismerése tekintetében, de nem nyújtottak arra számitott következtetéseket, hogy a tulaj donképi életfolyamat lényegébe való belá tásunkat hathatósan öregbítsék. Csak a vegytannak az élettannal való jelenkori szövetsége szolgáltatott igen értékes adatokat mind e tekintetben, mind pedig a különféle növénytermékeknek tápképességére nézve, házi állataink élelmezésében. A két tudomány szövetségének, s e szövetség legfontosabb felfedezéseinek dicsősége kétségkívül Liebig tanárt illeti; e felfedezéseknek a gyakorlati életben való hasznosítása pedig mindenekelőtt az an gólokat, kiknek már az empirismus utján is legmesszebb haladott mezőgazdasága, a tudomány fáklyavilágitásának legtöbb [tárgyat is nyújthatott. Ezen törekvéseknek kölcsönös gyámolítása vezette az állattáplálás mesterségét 3-ik stádiumába, melyet helyesen talán leginkább élettaninak nevezhetnénk, s vtté meg alapját jelenkori fejlettségének, a melynek főelveit ezennel érinteni szándékom. Azon tény, hogy a növények a körükben levő levegő-, föld- és vízből szedvén nyers tápanyagaikat, ezeket assimiláló életműködésük által szervea anyagokká alkotják; másrészt pedig, hogy az állatokcsak is szerves anyagokból táplálkozhatnak, megfejti ama tüneményt, hogy birjanak e szerves állat- és növénytestek bármi különböző alakkal és tulajdonokkal, de vegyelemzéseikben semmi lényeges különbség sem fedezhető fel alkrészeikre nézve. így például széna, zab, borsó, marhahús, burgonya mind ugyanazon végelemeket eredményezik, melyek csak relatív arányaikban különböznek. Ezen elemek pedig nem igen számosak, főbbek levén a széneny, éleny, köneny, légeny, kénvillany, kapcsolatban némely alkáli, föld és fémaljakkal. De lényeges tekinteteknél fogva, melyeknek előszámlálását mellőznöm kell, ezekből is épen a négy első elem az, melyeknek vegyszerületei az állati táplálásnak főbb tényezőit képezik. E vegyanyagok ismét a szerint különböznek lényegesen egymástól, a mint azok csak a három első elemet tartalmazzák, vagy mind a négynek szerületei, és igy légeny tartalmúak is. Az elsőket a gazdavilág zsírképzö és légzési elemeknek, a légenyeseket pedigaz állati test tulaj donképen való tápelemeinek nevezi. Az elsökhez tartoznak, a növényszervböl például a keményítő, gummi és czukor, melyek végelemeikben az állatzsírral és tejczukorral ugyanazonosok; az utóbbiakhoz a növényrost, növényi fejérnye és casein, melyek mind e négy végelemet, s majdnem ugyanazon arányban tartalmazzák, mint a marhavér. Csak a négy végelemekböl álló vegyek birnak képességgel az állati szervek táplálására és megújítására, mig a légenynélküliek vagy tetemes átalakuláson mennek át az állattestben, vagy ismét kivettetnek belőle a nélkül, hogy szerves anyagának részévé válnának, a mint hogy például a növényekből származott zsíranyagok az állattestnek különféle részeiben egyszerűen lerakodván, szervezetteknek nem tekinthetők. Mulder kimutatá egyszersmind, hogy a légenyes anyagok, mint a növényi rost, fejérnye, és sajtany tulajdonképen csak módosításai egy főszerületnek, melyet ö p r o t e i n-nek nevezett, mint radical anyagot, a melyből mind ezen változatosságok erednek. E körülményt azért említem meg, mert a gazdavilágban is ez anyagok általában protein szerületek nevezete alatt ismertetnek. Az állattáplálás e főtényezöinek ismeretében igen fontos körülmény az, hogy mindezen protein-féle tápelemek, mind pedig a"légenynélküliek a takarmányozásra használt gazdasági termékekben igen kü" lönféle mennyiségi arányban vannak tartalmazva. A tárgynak bővebb megvilágítása okáért szolgáljon Johnston angol tanárnak egy idevonatkozó táblázatos kimutatása, melyet Boussingault, Sprengel és Dumas vegybontásai után állított össze. 1 Ifiv'gfi jf a&s Kemúnyitö Enyv Zsíros 100 részben. Viz. Fás rost. gummi fejérnye &n^Tcig,ok. Savak. és czukor. és sajtany. . r <r. soiluíac Bab ... 16,0 10,o 40,0 28,o 2,o 3,o Borsó . . . 13,o 8,o 50,o 24,0 2,8 2,8 Árpa . . . 15,o 15,o 60,o 12,o 2,5 2,0 Zab ... 16,o 20,o 50,o 14,5 5,6 3,5 Réti széna 14,0 30,0 40,o 2-5-ig 5-10-ig Lóher „ - . Burgonya 14,o 25,0 40,o 9,3 3,o 9 Lóher „ - . Burgonya 75,o 5,o 12,o 0,3 08-l-ig Sárga-répa . 85,o 3,0 10,o 2,0 0,4 1,0 Tarló-répa . 85,o 3,o 10,o Í;2 08-l-ig Buza-szalma. 12-15-ig 50,0 30,0 1,3 0,5 5,0 Zab-szalma . 12,o 45,0 ' 35,o 1,3 0,8 6,o Daczára az e részbeni tudományos kimutatások némely tökéletlenségének, e megközelítő vegybontások is igen nagy fontosságúak a gazdára nézve. Mert képesítenek bennünket azon források kinyomozására, melyekből állattartásunknak lényeges tápelemei erednek. így valamely takarmány-nemüek keményítő, gummi és czukor tartalmának aránya, megközelítőleg kimutatja egyszersmind a zsír és fagygyunak százalékát, melyet az előállítani képes, valamint az enyvet, fejérnyét és savanyt mutató számok kijelölik a tápszereknek izmot és húst termelő elemeit és képességét. Bécsi levelek. XII. Bécs, sep. 16. Bécs nincs honn! Ezzel nem csak azt akarom mondani, hogy a lakosságnak tetemes része még falun mulat, azok 24