Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány
73 az Egeknek, még életében teljesen győzedelmes Grosschmid Béninknek is ehhez hasonló, bár némileg szerényebb, de épp oly igaz jelzőt adományozott, amellyel széltében élünk évtizedek óta s amellyel illették őt a hasonló alkalmakkor e helyről előttem szólt nagy férfiak is mind: — „Praeceptor Hungáriáé" ... Nem a magyar jogászság praeeeptora, hanem egyszerűen: „Hungáriáé", amiből, bár szerényebben, de szintén kicsendül az, amit mondani akar: hogy Grosschmid Béni hatása az egész magyarságra, nemzetünk mindnyannyióinak életére szól a magánjogon át, melyet tanított, melyre hatott és amely az ő birodalma. De a hálán kívül más okaim is voltak, hogy Pázmány rétért és Mária Teréziát Grosschmid Bénivel együtt említettem. Hisz éppúgy, mint országunk e két nagyjának világító, történelmi nagy tettei, kévesugár világával világít le a mi számunkra Grosschmid Béninek, lehet, szerényebb, de mély, igazi tudós, jogászi munkássága is nemzeti életünk múltjának legmélyebb mélységeibe, sőt a legkonkrétebben annak legvitálisabb, organikus szövedékeibe: régi jogi életébe; — annak a gyönyörű, sajátos, régi. nemzeti jogi életünknek a na<ry természeti, erkölcsi és faji erők által meghatározott és mozgatott, az érdekek és kötelességek súlya szerint gondosan lemérlegelt, kicsiszolt, megszőtt, az összes emberi életviszonyokat, a legnagyobbaktól a legkisebbekig, elkísérő, azokat támogató, azoknak erőt adó, — nemzeti erőt adó, — kifejtésüket biztosító legorganikusabb szövedékeibe, amely régi nemzeti jogunknak szépségeit, gyönyörűségeit, hatalmas erejét nálánál, Grosschmid Béninél, jobban, gazdagabban, szebben, ragyogóbban, méltóbban — csodálkozó szemeink előtt — senki soha fel nem fedte; — annak, a szemek elől elvont, elrejtett, de a dolgok lényegébe és a lelkek mélyébe beírt jognak, melyet a társadalomtudomány, — ha orvostan volna. — a társadalmi biológiának, a nemzetek élettanának, a nemzetek élete, boldogulása, fennmaradása, érvényesülése tanának legfontosabb részébe: — a nemzeti élet legvitálisabb funkcióinak kői ébe, utalna ... Grosschmid Béni nem volt sem jogbölcsész, sem jogtörténész a szó professzionális értelmében. Ö a mai napnak, a gyakorlati életnek, élő. lüktető, tételes jogát művelte. — amely mindig kész, — de egészen sohasem kész, mert pillanatja egy mindig fejlődő, folyton átalakuló örökkévalóságnak. — Éppen ezért Grosschmid Béni a mai nap jogának matériáját gazdagon, jelen elágazásainak és összefüggéseinek teljében, s mélyre, a múltba lenyulóan, gyökereivel együtt, vizsgálja. Teheti, — hisz tudása egy polyhisztor tudása. És nem azért tud, hogy fitogtassa tudását, hanem hogy maga tisztábban láthasson s helyesebb, átfogóbb kritikával mérlegelhessen. Ő mindenre gondol, de csak a leglényegesebbről beszél. Minden más átcsillog azonban az ő mélységesen igaz, élethű szavain és sorain. Azoknak igazát későbbi felfedezések sem rontják le, legfeljebb hozzáadhatnak valamit. Szövegein át, következtetések útján, annak, amiről beszél, jelenét, multPolg;u-i Jog 1938 2. sz. 2