Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Jus civile és droit civil

52 könyv. Szladits Károly professzornak, a Mesternek, bizonyára öröme telt az olvasásában. Ennél nagyobb dicséretet pedig nem mondhatunk a magánjogi szeminárium tagjainak nyomtatásban most megjelent munkásságáról. Az egyes értekezésekkel — helyszűke miatt — lehetetlen sorjában egyenként foglalkoznunk. A dús tartalomból csupán Ízelítőül közlünk néhány témát: a gépkocsi mint veszélyes üzem, a hitelezési megbízás, visszaélés a joggal, a jövőbeli kár megtérítése, a tulajdonjog fenntartás stb. A következőkben csupán a legérdekesebb dolgozatokra mutathatunk reá. Bárány Tibor: Az értékállandósági záradék kérdése dollárköveteléseknél cimü munkája nagyon aktuális kérdéseket vizsgál. Külön elismeréssel kell megállapítani a dolgozat világos és magyaros nyelvét. Az ifjú író jól ismeri az idevonatkozó elméleteket és figyelemmel kíséri a bírói gyakorlatunkat is. Bárány szerint Grosschmid pénztartozás elmélete világos feleletet ad a felvetett kérdésekre és nem lehet kétséges, hogy az ilyen természetű kötelezettségeknél a dollár P 5.70-es alapon számítandó át. Bárány szerint a Kúria vonatkozó döntései a rendelkező részben helyesek, de az indokolások nélkülözik az általános elvi alapot és méltányossággal, értékállandósági kikötések belemagyarázásával igyekeznek eseti döntéseiket megokolni. Tény, hogy Grosschmid elmélete már régen eldöntötte a kérdést. De az elmélettől a bírói gyakorlatig elég hosszú út vezet. Helyesen lát a Kúria a dollárromlás előtti időkből származó dollárkötelmekben külön kikötés nélkül is értékállandósági kikötést, mert abban az időben a dollárral a hitelező többet, jobbat akart magának biztosítani, minden egyéb valutánál. A Kúria szavaival élve: a dollárhoz a rendíthetetlen értékállandóság hite fűződött. Ez a hit pedig oly széleskörű és mélyen gyökeredző volt, hogy erre az egyes ügyleteknél külön hivatkozni felesleges volt. Szerintünk tehát nemcsak a döntésekben magukban, hanem a Kúria gyakorlatának indokolásában mély bölcsesség rejlik. Lehet, hogy egyes ítéletek nem ölelnek fel elvi éllel nagy jogterületeket, de a zavaros viszonyok ezen a téren legfelsőbb bíróságunkat bizonyos önmérséklésre is intik. Beck András, — az Ünnepi Dolgozatok szerzői között is a legifjabb, — Az angol házasságjogi reform és a magyar házassági törvény cimü munkája alapos tételesjogi tudással mutat reá, hogy az 1937. évi angol házassági törvény legtöbb intézkedése nálunk nagyjából már régen megvan. Az új angol törvény könynyíteni igyekszik a kötelék felbontását és az ürügyszerü — megegyezéses — bontóokokat feleslegessé kívánja tenni. Uj bontóok, amely nálunk teljesen ismeretlen, ha valamelyik házastárs gyógyíthatatlan elmebajban szenved és a kereset megindítását közvetlenül megelőző öt éven át állandó gondozás és kezelés alatt állott. Csonka Ferenc: A közszerzemény konstrukciója bírói gyakorlatunkban c. dolgozatában kifejti, hogy bírói gyakorlatunkban a szerzeményi közösséget hol dologi hatályúnak, hol csupán