Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Jus civile és droit civil

49 lalni, mint az adósnak birtokában nem levő és tulajdonát sem képező ingóságot)i Az előadáshoz kapcsolódó vitában dr. Blau György, dr. Kauser Lipót, dr. Vági József és az elnöklő dr. Beck Salamon szólottak hozzá. Dr. Varannai István előadása. A Budapesti Ügyvédi Kör és a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriuma együttes rendezésében Dr. Varannai István előadást tartott az új ügyvédi rendtartás fegyelmi joga címen. Előadó részletesen ismertette az új törvényes rendelkezéseket, reá világított a jogtételeknek a gyakorlatban várható kialakulására és kiemelte egyes tételek kapcsán a maga kritikai megjegyzéseit. A közönség a mindvégig lebilincselő stílusú előadást nagy tetszéssel fogadta. Az előadáshoz dr. Fonó György, dr. Deutsch Viktor, dr. Vészi Mátyás, dr. Förstner Károly szóltak hozzá. Az előadó ülést dr. Beck Salamon zárószavai rekesztették be. IRODALOM. Jus civile és droit civil. A modern magánjog érdekes irányát tárgyalja L. Josserand: La renaissance des droits „civils"; symptömes d'autarchie juridique cimü cikkében (Dalloz Hebdomadaire, 1937. Cronique 32.). — A gazdasági élethez hasonlóan a jogi életben is vannak ciklusok, régi ideológiák idők multával újból időszerűvé válnak, letűnt jogi intézmények új életre kelnek. Modern magánjogunkban több ilyen tüneménynek aszisztálhatunk; a magánjogi felelősség terén a. százados vétkességi elvet elhagyva, az irány visszatérés a kezdeti római jog koncepciójához, a tárgyi felelősséghez; a modern társadalomban osztályjogok alakulnak ki, amelyekkel az egy-egy foglalkozással biró egyének zárt köre saját érdekeit védi meg a többi zárt körrel szemben és amelyek közel járnak ahhoz, hogy megtörjék a legújabb kor egyik legnagyobb vívmányát, a jogrendszer egységét; a kollektivizmus térhódítása a magánjog terén kivetkőzteti utóbbit abból a mélyen individualista jellegéből, amelybe a Déclaration des droits de l'homme és a Code civil öltöztették; végül — és ez az a kérdés, amellyel szerző részletesen foglalkozik —• a törvényhozó kezdi elhagyni a magánjog terén az univerzalista, liberális felfogást, amely a magánjogban a nagy francia forradalom és az azt követő impérium öröksége, és visszatér a magánjog római jogi koncepciójához: a droit civil-t a jus civile értelmében fogja fel a nationalista szempont ér vényre juttatásával. A római jog két jogrendszert tartott fenn egymás mellett; az egyik a jus gentium, a másik a jus civile volt. Az első egy ,,jus universale", amelynek alanya mindenki lehet, az idegen is; a másik egy privilégium, szoros függvénye az állampolgárságnak Polgári Jog 1938. 1. sz. 4