Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Vételárra adott váltó érvényesítése fedezeti eladás esetén

546 hanyagolni kényszerüli anyagi mozzanatok erőteljesebb figye lembe vételét a törvényalkotás lehetővé nem teszi. I>e nem lenne észszerű és következetes az az eljárás sem. ha a rec. arb. — és vele együtt még néhány más. privilégizált szerződési típus — esetéhen más értelmezési szabályokat és eljárásokat alkalmaznánk, mint az a szerződések értelmezésénél általában szokásos. Ha ilyen szabályok alkalmazására mégis szükség- volna, azok keretének és az általánosaktól való eltérések irányelveinek meghatározása megint csak a törvényhozás feladatát képezné. Dr. Rónay Vándor. Vételárra adott váltó érvényesítése fedezeti eladás esetén. Kiadó az áru átvételében késedelmes vevő rovására fedezeti eladást eszközölt. A fedezeti eladásból befolyt összeggel csökkentett vételári igényét a vételárra kapott váltó alapján érvényesíti. Alperes azzal védekezett, hogy a vételárra adott váltót eladó nem jogosult kártérítési követelés érvényesítési eszközéül felhasználni. A Kúria P. VII. 2566 1938. sz. ítélete (Jogi Hirlap 1938. é'vf. okt. 23. szám 919. eset) alperest marasztalja. A Kúria indokolása szerint az eladó által érvényesített igény: a vételár, a fedezeti eladás a szerződés érvényét nem érinti és el adó a fedezeti eladás útján ..teljesíti a szerződést". Vájjon helytálló-e a kijelentés, hogy a fedezeti eladás eszközlése eladó részéről a teljesítést jelenti és így a fedezeti vétel után az eladó által érvényesített igény nem kártérítés, hanem vételárkövetelés. Az irodalom állásfoglalására idézzük Knnez Ödön tanítását: ..a 352. ^. a nem teljesítés miatti kártérítés jogának érvényesíthetése végett az eladót feljogosítja arra. hogy az árut — ha tőzsdei ára van. szabadkézből, egyébként pedig hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen a vevő rovására eladja (ú. n. kényszereladás) és egyúttal kárának megtérítését követelje), amely kár mindenekelőtt abban áll. hogy az eladássá) befolyt ár kisebb, mint a vételár)". (A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata II. 594. lap.) A bírói gyakorlat álláspontjára idézzük a 649. számú elvi határozatot, amelynek érteiméber) „a KT. 347. §-a értelmében a késedelmes vevő rovására való eladás az eladó kárigénye érvényesíthetésének olyan előfeltétele, amely nélkül az eladó a KT. 352. §-a alapján árkülönbözetei nem követelhet". A Polgári Jogi határozatok tára a határozatot a szokásos oldaljegyzetben összesürítve ..kárigény a késedelmes vevő ellen" fordulatot használja. Knnez és vele együtt az iro dalmi közfelfogás, de a bírói gyakorlat is az eladó igénvét a megbeszélés tárgyát képező döntéssel szemben kárigénynek tekinti. E két jobbadán tekintélyi érven félül próbáljuk meg ;i tényállás jogi elemzését, egyelőre megközelítés útján. Két esetet veszünk kiindulópontul: a) eladó fedezeti eladás helyett az