Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A magyar jog életbeléptetése a visszacsatolt területeken

526 hogy a hitelező a váltót milyen árfolyamon váltotta vissza külföldi hitelezőjétől. (P. VII. 2779/1938.) A' szabadalom kereskedelmi kihasználására irányuló szerződésnél is alkalmazandó az a szabály, hogy az egyik fél kereskedői minőségére való tekintettel az a fél, aki a szerződéstől el akar állani, erről a másik felet haladéktalanul értesíteni és annak, ha azt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt engedni tartozik. Ilyen teljesítési határidő engedése iránti kérelemnek kell tekinteni azt, hogy az elállással élő fél ellenfele az esedékessé vált szabadalomhasználati díj egy részének később való teljesítését igéri. (P. II. 2627/1938.) A váltó nincs megállapodásellenesen kitöltve akkor, ha a váltó keltezése nem felel meg a valóságnak; ennek csak akkor van jelentőségé, ha a váltó a kelettől számított bizonyos idő alatt jár le. (P. VII. 3653/1938.) Az a körülmény, hogy a felperesként fellépett versenytárs üzleti tevékenysége ideiglenesen szünetel, egymagában sem versenytársi minőségét, sem kereseti jogát nem szünteti meg. (T IV. "8134/1938.) A versenyperben is irányadó a kereskedelemügyi miniszternek határozata, amely dönt afelől, vájjon valamelykereskedelmi üzlet áruháznak minősíthető-e vagy sem. (P. IV. 5826/1938.) A kir. Kúria P. IV. 350/1936., 3476/1934. és 3815,1935. sv: ítéletei már kimondották azt a jogszabályt, hogy a cégvalódiság elve által követelt az a tétel, hogy a törvényben megengedett kivételes esetektől eltekintve cégében mindenki polgári nevét köteles használni, a versenytörvény alkalmazása körében is irányadó. (P. IV. 3124/1938.; Ugyanez áll arra is, aki bejegyzett cégét rövidített alakban használja; a huzamos gyakorlat etekin tétben nem jogkeletkeztető tény, mert törvénybeütköző állapot huzamos gyakorlás által sem válhat jogossá. (P. IV. 4041/1938.; Az a versenytárs, aki másnak tiltott versenycselekményét hosszabb időn át ellenmondás nélkül tudatosan elnézi, az eset körülményei szerint elvesztheti azt a jogát, hogy egyéni sérelmét panaszolja, különösen kárát követelje. Ez az elnéző magatartás azonban oly cselekményeknél, amelyek nemcsak magánérdeket sértenek, hanem közérdeket is érintenek, nem szünteti meg a kereseti jogot, mert a cselekmény abbanhagyására vonatkozó kötelezettség felől magánfeleknek nincs szabad rendelkezési joguk. A vevőközönség megajándékozásával vagy az