Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A magyar jog életbeléptetése a visszacsatolt területeken

524 elháríthatatlan cselekménye csak akkor állapítható meg, h;i valamelyik gépkocsi vezetője a kocsija menetirányának vagy sebességének váratlan megváltoztatásával idézte elő az összeütközést. Szülő a gyermek elvesztéséért attól, akit ezért kártérítést felelősség terhel, az állandó bírói gyakorlat értelmében a dologi kárt meghaladó kártérítést csak akkor követelhet, ha a gyermek a szülőt törvénynél fogva eltartani volt köteles és ebből kifolyólag a tartást szolgáltatta is. A szülő a gyermek elvesztéséért kártérítést nem követelhet azon az alapon sem, hogy a gyermek neveltetésére költségei voltak, de nem követelhet kártérítést azért sem, mert a serdülő gyermektől a jövőben keresőképes korától és ennek elérésekor tartásra lenne igénye. (P. II. 2982f 1938.) Az özvegy által érvényesített kárigény nem csökkenthető azon a cimen, hogy az özvegyet férje halála után haszonélvezet illeti és ebből jövedelemhez jut, valamint figyelmen kívül marad az -özvegynek a férje halála után a saját tevékenységéből elért jövedelme, mert mindezen körülmények a felelősség körén kívül esnek és annak enyhítéséül nem szolgálhatnak. (P. II. 3515/1938.) Szolgálati bizonyítvány késedelmes kiadásából származó kár megosztandó akkor, ha a volt alkalmazott sürgető levélben nem utal a szolgálati bizonyítvány kiállításának életbevágóan fontos és halaszthatatlan szükségére és nem említette meg, hogy újabb alkalmazása a bizonyítványnak kellő időben való kézbesítésétől függ. (P. II. 1739/1938.) Jutalékos ügynök üzletszerző tevékenységének igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási (ú. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan, a munkaadóval, mint főnő kével függőségi viszonyban köti le. A szolgálati viszony fenti alkateleme tehát az állandó jellegű függőségi viszony és lekötöttség, vagyis az, hogy a munkaadó az alkalmazott munkaereje és munkaideje felett a szerződés korlátai alatt tartós folytonossággal rendelkezhessék. Ha azonban a felperesnek saját képviseleti irodája van és nem mint az alperes segédszemélyzetének tagja, hanem mint önálló ügynök jár el, ez a függőségi viszonyt már önmagában is kizárja. Függőségi viszonyt egymagában nem létesít bizonyos cikkekre vonatkozó versenytilalmi kikötés és a heti jelentések beküldésének kötelezettsége, mert ilyen kikötések a megbízási viszony keretében is helyt foglalhatnak. (P. II. 2706/ 1938.) Viszont a P. II. 2629/1938. sz. Ítélet a jutalékos biztosi