Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A magyar jog életbeléptetése a visszacsatolt területeken

523 kötelezhető arra, hogy kellő értelmi képességgel biró gyerme­kének minden lépését ellenőrizze. (P. I. 3055/1938.) A vétkességen alapuló kártérítési felelősség megállapítá­sára szükséges okozati összefüggés csak akkor áll fenn, ha olyan vétkes magatartást lehet megállapítani, amely a közönséges tapasztalat szerint akár egymagában, akár más olyan ténykörül­ményekkel kapcsolatban, amelyekkel kellő előrelátás mellett ugyancsak számolni lehetett, a balesetet a dolgok természetes rendje szerint előidézhette, úgy hogy a vétkes magatartásnak ezzel a következményével legalább is mint lehetőséggel számot kellett vetni. Ellenben, ha a megállapított vétkes magatartás csak más olyan körülményeknek véletlen közrehatása mellett idézte elő a károkozó eseményt, amellyel a köteles gondosság kifejtése mellett sem lehetett számolni, akkor ilyen vétkes maga­tartás és a bekövetkezett baleset között a kártérítési felelősség megállapításához szükséges okozati összefüggés nincs meg (adequat okozatosság elve). Az igaz, hogy calium chloricumot gyógyszertárakban csak orvosi rendeletre szabad kiszolgáltatni, ezt a szert azonban drogériák is kiszolgáltathatják, de csak 150 grammon felüli mennyiségben. Kitűnik ebből, hogy a vonatkozó rendelkezések célja az, hogy ezt a szert gyógyszerként ne lehes­sen beszerezni orvosi rendelet nélkül. Az alperes gyógyszerész tehát, midőn a calium chloricumot vény nélkül szolgáltatta ki, nem követett el oly cselekményt, amely okozatos összefüggés­ben állana a kiskorú sérültnek avval a tényével, hogy a klór­kálit kénporral összekeverve egy vascsőbe helyezte, azt kala pálni kezdte, aminek következtében a vascső felrobbant. Ha ugyanis az alperes szigorúan tartotta volna magát az őt köte­lező rendelkezésekhez, még mindig nem akadályozhatta volna meg azt. hogy a felperes klórkálit drogériában beszerezzen. {¥. I. 2462/1938.) A gázmüvek nem hivatkozhatnak erőhatalom gyanánt arra, hogy a jármüveknek az úttest alatt vezetett gázcsövekre gya­korolt hatása a tudomány mai állása mellett sem előre nem lát ható, sem meg nem akadályozható, mert erőhatalom alatt az emberi cselekmény körén kívül eső természeti külső erő által előidézett helyzetet kell érteni. (P. I. 2911/1938.) Harmadik személy elháríthatatlan cselekményének csak azt a cselekményt lehet tekinteni, amire a közönséges előrelátás mellett nemcsak mint bizonyosan bekövetkezhetővel, hanem mint lehetőséggel sem kellett számot vetni vagy amelyet megakadá­lyozni akkor sem volt módjában az üzem fentartójának, ille­tőleg az ő megbízottjának, ha azt előre látta. Ezt az elvet arra az esetre, ha felperes két gépkocsi összeütközése alkalmával szenved balesetet, a P. I. 3499/1938. sz. ítélet akként alkalmazza, hogy a másik gépkocsi vezetőjének mint harmadik személynek 2"

Next

/
Oldalképek
Tartalom