Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A származás törvényességének megtámadása

XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1938. DECEMBER POLGÁRI JOG KÖZGAZDASÁG És PÉNZÜGY A származás törvényességének megtámadása. Az alábbiakban vázlatosan kívánok reámutatni azokra a aehézségekre, melyekkel a statusperek egyik ágazatánál és pedig a származás törvényességének megtámadására irányuló pereknél meg kell küzdeni. Ezeknél a jogvitáknál ugyanis a szigorúbb, jogi szempontok mellett feltétlenül tekintettel kell lenni olyan családvédelmi és erkölcsi szempontokra is, melyek abban csúcsosodnak ki. hogy ne büntessük azt az individuumot, t. i. a törvénytelenítendő gyermeket, azért a botlásért, melyet a természetes anya elkövetett. Viszont azonban tekintetbe veendő az is. hogy a társadalmi és családjogi viszonyok jelenlegi állása mellett joggal védelembe veendő a férjnek az a morális érdeke, mely vétót emel az ellen, hogy a bűnben fogantatott gyermek élvezhesse mindazokat az erkölcsi és esetleg anyagi javakat, melyekre az uralkodó társadalmi és családjogi rendszerünk mellett csak és kizárólag- a törvényes gyermeknek van jogcíme. Számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a túlságos mértékben való megnehezítése a származás törvényessége megtámadhatásának bizonyos tekintetben romboló hatást szülhet abból a szempontból, hogy a csekélyebb erkölcsi fajsúlyú, törvényes házasságban élő nő könnyebben szánja rá magát azokra a lépésekre, melyeknek szenvedő alanya azután az ártatlan gyermek. E rövidre szabott cikk keretén belül főleg a magánjogi javaslat 181. §-ával és a kapcsolatos jelenlegi bírói gyakorlattal kívánok foglalkozni. A magánjogi törvényjavaslatnak 181. §-a szerint a szár mazás törvényessége megtámadható, ha a férj a fogantatás Idejében az anyával nemileg nem érintkezett, vagy a körülményei; szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyerm,ek a férjtől származik, rogy Jia a gyermek a házasság megszűnte, vagy érvénytelennek nyilvánítása után fogantatott. Megjegyzendő, hogy a magánjogi javaslat 247. §-a hasonló elgondoláson alapul, midőn kimondja, hogy: „a házasságon kívüli gyermek atyjának a jelen fejezet szabályai szempontjából azt kell tekinteni, aki az anyával a gyerPolgári Jog 193S. 10. szám. 1