Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A származás törvényességének megtámadása

506 mek fogantatásának idejében (182. §. 1. bek.) nemileg érintkezett, kivéve, ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek ettől a férfitől származik.•• Visszatérve a magánjogi javaslat 181. §-ára, azt találjuk, hogy az a származás törvényességének megtámadhatósága szempontjából két tényezővel számol és pedig a L-özösülés tényével, illetve unttal; meg nem történtével, továbbá a nemzés lehetőségével, illetve lehetetlenségére!. összehasonlítva a magyar javaslat fenti rendelkezését az 0. P. T. K. 158. és a német B. G. B. 1591. §-aival, úgy megállapítható, hogy e két utóbbi törvényhely, szemben a magyar javaslattal a. kritikus időn belül való nemi érintkezés meg nem történtét nem emeli ki külön, hanem a súlypontot arra helyezi, hogy a férjnek a nemzés lehetetlenségét kell bizonyítani (0. P. T. K. 158. §.); illetve: „wenn es dem Umstánden nach offenbar unmöglich ist, dass die Frau das Kind von dem Manne empfangen hat" (B. G. B. 1595. §.). Általános jogelvként van elfogadva, hogy a vélelem amellett szol. hogy a feleségnek a házasság fennállása alatt, vagy megszűnése után 302 nap eltelte előtt született gyermeke törvényes gyermek, (magánjogi javaslat 178. §.) ezzel szemben tehát a bizonyítás terhe, ennek ellenkezőjét illetőleg, a férjet terheli. Ha már most a férjnek nem sikerül annak bizonyítása, hogy a kritikus időn belül nejével nem közösült, ez a körülmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bizonyíthassa azt, hogy nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Felmerül most már a kérdés, hogy a nemzés lehetetlensége tekintetében ügydöntő súllyal minő bizonyítékok jöhetnek tekintetbe. Látni fogjuk ugyanis, hogy hasonló jellegű statuspereknél a bizonyítási teher kérdése az, amely predomináló jelleggel bír. Amennyiben a férjnek sikerül bizonyítania, hogy a kritikus időn belül nem közösült nejével, úgy ebből a körülményből a dolog természetéből kifolyólag következik, hogy a vitás gyermeket nem is nemzette, mert hiszen az esetleges mesterséges megtermékenyítéstől eltekintve, a nemzés lehetősége feltételezi a megelőző nemi érintkezést. Felmerül most már az a kérdés, hogy a nemzés lehetetlensége tekintetében való bizonyítási lehetősége köre meg van-e szűkítve oly mértékben, hogy az bizonyítottnak csak akkor vehető, ha a férj a közösülés kizártát igazolta, avagy e tekintetben élhet egyél) bizonyítékokkal is. melyek ezután természetesen szabad mérlegelés tárgyát fogják képezni. Helyes az az álláspont (Klang: Kommentár), mely sze-