Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Különbség magkereskedő és mezőgazda vetőmag eladási szavatossága között

491 Magánjog szabályára hivatkozik, mely szerint (Magj. törv. jav. 1387. §.)': „ha a vevő ismerve a hiányt, a hiányos dolgot teljesítésül mégis elfogadja, szavatosság alapján csak akkor támaszthat követelést, ha jogát ehhez az elfogadáskor fenntartotta". Eltekintve attól, hogy úgy az engedményező C. részvénytársaságra, mint B. magkereskedőre nézve a tovább eladás céljából vásárolt vetőmagra kötött ügylet feltétlenül kereskedelmi ügylet és így a K. T. szabályai alkalmazandók, mely szerint (349. §.) a vevőnek 6 hónapi ideje van az átvételtől számítva a szavatossági hiány miatti követelését érvényesíteni, t. i. ennyi idő alatt nem évül el a jog. ha a hiba felfedezésekor azonnal értesítette az eladót (346. §.), ez pedig megtörtént, itt az a kérdés döntendő cl. hogy a kényszeregyesség megkötése által tényleg lemondottnak tekintendő-e C. a kártérítési igényről. A kényszeregyesség joghatálya csak a D. által indított vételár követelésre vonatkozott, csak ezen vételárból tett D. kényszerűen 20%-ra engedményt, de nem kártérítési kötelezettsége miatt történt az engedmény, hanem C. kényszeregyességi kérelme folytán. C. kártérítési igénye meg sem nyílt még akkor tulajdonképen, mert ez. csak akkor vehette kezdetét, ha a vetőmagot használó A.-nak B. elleni perében jogerősen megállapíttatik a mag hiányos csiraképessége és egyéb fogyatékossága s emiatt a kártérítési kötelezettség. Hiszen abban a megállapítási perben, melyet B. D. ellen indított, épen azzal az indokolással utasította el a bíróság jogerősen a keresetet, hogy az időelőtti, arra még szükség nincs és hogy a kártérítési keresetet, ha már megvolna indítva, úgy is fel kellene függeszteni a Pp. 234. §. alapján az A. és B. közötti kártérítési per eldöltéig. Ha A. pl. keresetével el lenne utasítva, akkor B.-nek nincs kárigénye C-vel sem ennek D.-vel szemben. Tehát arról, ami még nincsen, nem is lehetett lemondani sem kifejezetten, sem a kényszeregyesség elfogadásával, mint konkludens ténnyel hallgatólagosan. Különben is a magánjog szerint is a vevőnek csak akkor kellett volna jogát fenntartani, ha a hiányos dolgot teljesítésül elfogadja kifogástalannak, de erről épen nem is volt szó. mert épen a perek halmaza folyt amiatt, hogy az áru, a vetőmag nem megfelelő volt és a szakértők serege vizsgálta ezt a kérdést, azonkívül a vevő bizonyos kényszerhelyzetben volt már. mintán április 30-án a vetőmag el küldésekor illetve megérkezésekor nem volt módjában a mag elvetésével várni, hanem azt azonnal fel kellett használnia és a hiány megállapításához 10—14 napra volt szükség. Ha a vételár nem a kényszeregyesség útján, hanem készpénzben azonnal fizettetett volna ki, ez a tény sem tartalmazott volna joglemondást a későbbi kártérítésről, mert hiszen a hiányosságot, mely miat az eladó szavatol, csak hosszabb idő múlva lehetett megállapítani.