Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Különbség magkereskedő és mezőgazda vetőmag eladási szavatossága között

490 álláspontot foglal el. Megállapítja itt is a bíróság, hogy a vevőnek, mivel április 30-án kapta meg a vetőmagot, már nem volt ideje sem hivatalos csiráztatásra sem az ú. n. házi csiráztatási próbára, s így csak a földben tűnhetett ki a hiányosság. A vevő tehát a szerződéskötéskor ezen hiányt nem ismerte. És nem is terhelte gondatlanság, hogy meg nem ismerte a hiányosságot. Ezen körülmény azért igen fontos, mert ha pl. a vevő terhére hiba vagy súlyos gondatlanság volna róható a hiányvizsgálat elmulasztása miatt, akkor az eladó csak korlátozottan volna szavatosságra kötelezett, t. i. csak akkor, ha jótállóit, csalárdul elhallgatta a hibát, vagy ha egy határozottan kikötött tulajdonság hiányzik. így írja elö a Magánj. Törv.-jav. 1383. §-á. Eszerint azonban pl. ha a lényeges tulajdonság nincsen határozottan kikötve és vevő elmulasztotta a vizsgálatot, akkor eladó nem szavatol. Ez az a pont, hol a bírói gyakorlat még némi ingadozást mutat, de inkább hajlik a vevő érdekében való döntésre, ha a kérdéses tulajdonság az ügylet célja volt és azt hallgatólag így kikötötték. És ebben van is ráció, hiszen a vevő, ha bona fides alapján vásárol, ha ki van kötve a megkívánt kellék és az eladó jótállóit, bizik az eladóban és az áru jóságában, felmentve érzi magát előzetes behatóbb vizsgálattól. Ha azonban az eladó sem mit sem igér, akkor könnyelműség volna a vevőtől a tüzetesebb megvizsgálásnak elmulasztása és ennek következményeit viselnie kell. Mert nemcsak az a fontos, hogy a szerződő fél mit gondolt, hanem az, hogy okszerűen mit kellett gondolnia. .Megjegyzendő, hogy ezen vetőmagvételi ügylet A. és B. között csak közönséges magánjogi ügylet, ellenben a többi esetekben vagyis B. és C. valamint C. és D. között már kereskedelmi ügylet és így a rejtett hiba megvizsgálására vonatkozó K. T. 346. teában foglalt szabályok alkalmazandók, mely szerint tudvalevőleg a vevő tartozik haladéktalanul megvizsgálni az árut, amennyiben ez a rendes üzleti kezelés mellett lehetséges és az eladót erről azonnal értesítenie kell, ellenesetben az árú nem kifogásoltnak tekintetik. B. vagy C. vevőnek tehát ehhez kellett tartania magát D.-vel szemben és ezen kötelezettségüknek meg is feleltek azzal, ha D.-t értesítették akkor, amikor a mag hiányossága A.-nál kitűnt illetve, amikor a csiráztatási próba circa 10 napi ideje letelt (jelen esetben a természetes elvetés és esiráztatás ideje ugyanaz), mert azonnal el lett vetve a mag az átvételkor. A B. által D. ellen indított legutolsó kártérítési perben az elutasító ítélet egyik fő indokolása, hogy B. nem léphet fel C. engedményező jogán, mert C. egyességet kötött D.-vel a mag hátralékos vételárára vonatkozólag és mivel ez alkalommal kártérítési jogát fent nem tartotta, arról lemondottnak kell őt tekinteni, tehát nem is engedményezhette kárigényét. Az ítélet :i