Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

455 a szabály azonban olyan esetben, amikor a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy határidőhöz van kötve kétség esetében nem áll.11) Ekként a halál esetére szóló közvetett juttatást esak akkor lehet az örökhagyó életében foganatba mentnek tekinteni, ha a szerződés rendelkezése szerint, vagy a körülményekből ki vehetően a felek szándéka az volt. hogy a kedvezményes az értesítéssel (vagy épen azonnal a szerződés megkötésével), visszavonhatatlan jogot szerezzen.12! 7. Az eddigiekből két alternatíva adódnék: a) Ha a szóbanforgó niegbizás halál esetére szóló ajándékozást rejt magában, akkor ez az ügylet a végrendeleti alakszerűségek hiányában érvénytelen, s ennek következtében a megbízó örökösei örökha gyójuk jogán a banktól kapott értéket a kedvezményestől jogalap nélküli gazdagodás címén egészben visszakövetelhetik, h) Ha ellenben az ügylet élők közötti ajándékozás, akkor az ajándékozás tárgya az ügylet megkötésével, tehát a banknak adott megbízás időpontjában kiválik az ajándékozó vagyonából, anél kül, hogy a kedvezményesnek az örökösökkel és hagyományosokkal a hagyatéki terhekben osztoznia kellene. E szélső lehetőségek kijelölésével a kérdés fogalmi elemzése ki is merül: ami ezután következik, az már nem az elvi megállapítások, hanem az ügyletértelmezés területére tartozik. Ez az értelmezés azonban döntő jelentőségű az egyes eset megoldásánál, s itt érvényesül az érdekhelyzetek konkrét irányadása. A 3. pontban említett esetben pl. aligha lehet feltenni, hogy az örökhagyó az utólag bank-megbízással kedvezményezett unokahugát, akinek ugyanakkora összeget juttatott, mint a többieknek, a hagyaték hitelezőivel szemben kedvezőbb helyzetbe kívánta volna hozni, mint a többi, a végrendelettel kedvezményezett rokonokat. Ez a kérdés nyilván fel sem merült az örökhagyó tudatában, aki csupán más utat-módot választott az utólagos kedvezményezés esetében, mint a korábbi juttatásnál, a cél azonban bizonyára az egyenlő részeltetés volt. Ha tehát az élők közötti ajándékozásnak fent az 5—6. pontokban kimutatott feltételei megvoltak is. s a szerződés foganatba menetele folytán a juttatott érték már előre kiválhatott is a hagyatékból, ebből még nem követke zik, hogy ez a kiválás akkor is megtörtént, ha annak az örökhagyó helyesen értelmezett szándéka szerint nem kellett megtörténnie. Nem lehet tehát akadálya annak, hogy az indokolatlan előnyben részesülő kedvezményes az örökhagyónak az egyenlő elbánásra irányuló ügyleti akarata alapján a hagyaték terheiben való arányos részvételre köteleztessék. ") P. 1276/1910., MI). IV. 141.. Mtj. 1038. §. 2. bek. '-) Ezt a szándékot rendszerint fel lehet tenni az örökségkielégítő szerződéseknél (1. Grosschmid, Fejezetek I. í)8. sk. old)..