Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

456 Igaz, hogy merev fogalmi felfogás szerint élők közötti ügyletnél az ügyletkötő fél szándékának ily messzemenő kutatása megengedhetetlen, de a puszta logikai szemlélet fölé emelkedő igazságkeresés meg kell, hogy lássa a különbséget a szóban forgó és az egyél) élők közöti ügyletek között. Az a ráció, amely a halál esetére szóló intézkedéseknél az akarat mélyebb kutatását kívánja, a mi esetünkben az ügylet formális minősítés-' ellenére érvényesül. Az eset demonstrálja a sugallat és a kritikai elemzés egy mást kiegészítő szerepét: a puszta értékelő sugallat (3. pont), rejtve hagyja a joghatás általános feltételeit: ha csak utána indulunk, azt sem látjuk, van-e érvényes jogügylet, s mik ennek a feltételei és határai'? — a puszta logikai elemzés (5—6. pon tok) merev szélső alternatívákba visz: a döntés a két művelet összekapcsolásának eredménye. Dr. Villányi László. A kit. üzletrész átruházása. Az 1930: V. t.-c. (T.) az üzletrész átruházhatóságának elvét deklarálja, de az átruházás tekintetében csak néhány társaság jogi szabályt foglal magában. Az átruházás problematikájának javarésze ezért az általános magánjog területére esik.1) Minden nehézség abból fakad, hogy az átruházás tárgya nem testi tárgy, nem dolog. Az üzletrész ugyanis azoknak a jogoknak az összessége, amelyeket a tag törzsbetétszolgáltatásának ellenértékeként szerez meg. lényegileg tehát —• tagságjog,2) vagyis pusztán eszmei léttel bíró tárgy. Az üzletrészátruházásának élők között leggyakoribb jogügyleti alakja az adásvétel, következés képen az üzletrészvétel esetében az ú. n. jogvétel szabályai lesznek irányadók. A jogvétel viszont több vonatkozásban egészen speciális szabályok uralma alatt áll: ezeket a kereskedelmi tör vényben hiába keressük, az általános magánjoghoz kell tehát visszatérnünk azokban az esetekben is, melyekben a jogvétel a Kt. 260. §-a értelmében valamelyik fél részéről történetesen kereskedelmi ügylet. Az üzletrészvételt sem a kft. törvény, sem az általános magánjog alakszerűségekhez nem köti.8) Az szóval is érvényesen x) Noha az 1930 : V. t.-c. indokolása szerint: ,,A Tj. — szemben az an<rol és a német joggral — a legnagyobb körültekintéssel igyekszik az üzletrészátruházásnak kérdését szabályozni." 2) V. ö. Indok. V.; „Az üzletrész a társasági jofrok foglalata." Glücksthai—Huppert: A korlátolt felelősségű és csendes társ. 88. old. 3) Mé£ akkor sem. ha a kft. tulajdonában ingatlan van. Kivétel: a házasfelek és jegyesek közti átruházás.