Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A mozgófényképészeti művek szerzői joga

446 sen látják meg a centrális problémát: „a film jogi alapépületének berendezését", hogy kifejezéseikhez ragaszkodjunk, legjobban úgy vehetjük szemügyre, ha egyenkint vizsgáljuk azokat a jogosítványokat, amelyek e műfaj tartalmi elemeit alkotják. E tartalmi elemek mélyenjáró analízise adja az egyes fejezetek anyagát. Bennünket elsősorban a következő elméleti vonatkozású részek érdekelnek: 1. Az eredeti szerző védelme. 2. A filmesítésben résztvevő személyek szerzői joga. 3. A kollektív filmjog elmélete. 1. A hangosfilm elterjedtségével együtt nőtt meg annak a kérdésnek a megoldási nehézségbe, hogy milyen védelem illeti meg azt a szerzőt, akinek ra művéből, a filmkönyv közvetítő segítségével, a filmet magát, annak „irodalmi'- alapjait'megalkották? Az alapművet többnyire át kell dolgozni s csak új alakjában lehet filmre alkalmazni., „filmesíteni". Ha vállalkozó szerzi meg film-célokra az alapművet, az a vélelem irányadó, hogy az eredeti szerző mind az átdolgozás, mind pedig a fihnesítés jogát átengedte a vállalkozónak.* Feltétlenül helyeselhető szerzőknek az a reform-gondolata, hogy az ijyen ú. n. „filmszerződés"-eket a jövőben csak akkor kellene jogérvényeseknek elismerni, ha írásba foglalták őket. Az eredeti szerző ilyenkor minden, az átdolgozással és jövőbeli filmesítéssel kapcsolatos szerzői jogáról lemond — a szerződés kikötéseinek magfelelően, e kereten belül a megfilmesítés jogát a vállalkozó szabadon, vetélytárs nélkül igényelheti a maga részére. Az eredeti szerzőt akként védi meg a jog, hogy a vállalkozó ellen, annak minden túlkapása miatt, szerzői jogi bitorlási pert indíthat, sőt újításként e ponton az a rendkívül helyeselhető ötlet is felmerül, hogy amennyiben a jogosult vállalkozó nem kezdené el idejében e megfilmesítés munkáját vagy egyáltalában nem nyúlna hozzá az alapműhöz, jogában állana az eredeti szerzőnek a rosszhiszeműen foganatba nem vett filmszerződés teljes hatálytalanítása. Az eredeti szerző védelme tételes jogilag igen hézagos és erőtlen, reméljük, hogy fenti megszívlelendő oltalmi szempontokat és lehetőségeket legalább a filmszokásjog rövidesen szankcionálni fogja. 2. A filmgyártásban résztvevő személyek szerzői jogainak alakulása kétségtelenül a legizgatóbb, legbonyolultabb probléma a filmjog terén. Könyvünk igen helyesen, azzal alapozza meg a később részletezendő ..kollektív" filmjog gondolatát, hogy határozottan helyteleníti az új törvényhozások eljárását: a közös és egységes szerzői jog darabokra tördelését a szceniáriumíró. rendező, produkcióvezető stb. között. Szerzők kiindulópontját elfogadhatjuk: minden, a film létrehozásában „valóban" közreműködő személy szerzői jogosultnak tekintendő. E ponton finom, éles elemzéssel kell eldönteni azt. hogy egyenként milyen mértékben jogosítottak az egyes érdekeltek. Mivel itt többnyire csupán a konkrét helyzet, a különböző hangosfilmek tényleges adottságai dönthetnek, fontos szerep hárul a bíróságokra akkor.