Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A mozgófényképészeti művek szerzői joga

445 máiiyok és a jogfolytonosság tiszteletét a jogfejlődéssel összeegyeztető, a törvény szava és akarata előtt meghajló, de az értelmezés élénkségével az életviszonyokat szem előtt tartó iránya változatlanul megmaradt a válságok közepette, melyek nemzetünket érték. Szépen fejezi ki ezt a harmóniát a fenti szempontok között a 78. számú jogegységi határozat indokolása: „A helyes törvénymagyarázat elvei szerint ugyan a bíró nem elégedhetik meg a törvény betű szerint vett értelmének a megállapításává^ hanem a törvényhozásnak a törvényben kife jezésre jutó valódi akaratát kell felderítenie, azonban ennek szem előtt tartásával sem lehet a törvény értelmezésénél abból a feltevésből kiindulni, hogy a törvény szövege nem fejezi ki híven a törvény helyes értelmét. A nyelvtani magyarázat eredményét mindenesetre figyelembe kell venni s a törvény értelmét csak akkor lehet azzal ellentétesen megállapítani, ha az értelmezés tárgyául szolgáló rendelkezésnek a törvény egyéb rendelkezéseivel vagy más. hatályban lévő törvénnyel való egybevetése esetleg a törvénynek a törvényhozási előmunkálatokból vagy más alkalmas módon megállapítható célja és alapelvei vagy más rendelkezésre álló és erre alkalmas adatok minden e körülmény egybevetésével alapos és megnyugtató következtetést engednek arra. hogy a törvény valójában más rendelkezést akart tenni, mint amit szövegének nyelvtani értelme kifejezésre juttat." A mozgófényképészeti művek szerzői joga. Fenti címen jelent meg legújabban dr. Győri Andor és dr. Kallós György filmjogi szakmunkája. A filmjog elméletének és gyakorlatának a szintézisét hirdető kitűnő könyvnél érdemes a jogirodalom művelőinek megállaniok, hiszen a fiatal szerzők e reprezentatív könyve valóban hézagpótló, amidőn sikerült egységbe öleli fel a szerzői jog ez újabban rohamosan fejlődő ágának legtöbb elméleti problémáját és legjelentősebb gyakorlati megoldásait. Mielőtt a munka gondolatmenetét röviden vázolnók. általános kritika gyanánt annyit jegyezhetünk meg, hogy az elméleti részek kissé színtelenek és jelentéktelenek: szerzők többnyire megelégednek azzal, hogy röviden utalnak néhány, a hatalmas német szakirodalomból leszürődő. közismert tételre és ezeket fejlesztik tovább, vagy ezekkel polemizálnak. A könyv legnagyobb értéke a gyakorlati jellegű kérdések helyes felvetése, ügyes .,de lege ferenda'" magyarázatok keretében való megoldása, valamint az egyes államok újabb bírói gyakorlatának szemléletes összeállítása. A szerzői jog jellegzetes vonásainak rövid bevezetést szentelnek szerzők: már ehelyütt is helyeIfj. Dr. Sa igeti László.