Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

444 tartását a hitbizományi hasznoknak zár alá vétele esetén bizto­sítja. Az egyházi adók lefoglalhatatlanságáról szóló döntés pél­dája annak, hogy az elméleti tudás és a jogrendszernek, nem­csak a magánjog keretén belül, hanem a közjoggal és a pénz­ügyi joggal való összefüggéseinek ismerete, mennyire szüksé­ges a helyes jogi döntéshez. Az élelmiszerek vételárára vonat­kozó követelésnek a végrehajtási mentességekkel való viszonyát tárgyazó 76. számú jogegységi határozat szépen kidolgozott in­dokolásának hangsúlyozása mellett, helytelennek tartjuk a hi­telező, de az adósnak hitelszerzési érdeke szempontjából is, amit más alkalommal e sorok írója a Polgári .Jog hasábjain részletesen kifejtett.2) A Kúria tudatában van annak, hogy a kielégítési, de a biz­tosítási végrehajtási jog is az adósra nézve igen nagy érték­rombolással és érdeksérelemmel jár, azért a végrehajtásnak meg­kívánt törvényes feltételeit szigorúan magyarázza. Az 1088. Bzámú elvi határozat szerint csak a szigorúan a bérösszeg fo­galmi körébe vonható követeléseket védi a törvényes zálogjog, az 1093. elvi döntés szerint a jelzálog tulajdonosának a meg­üresedett ranghellyel való rendelkezési joga, mint személyes jog. le nem foglalható, az 1096. számú elvi határozat a kereskedelmi könyveket nem tartja oly magánokiratnak, melynek alapján a Ppé. 50. §-a alapján, mint a Pp. 317. $-ában említett magánok irat alapján, biztosítási végrehajtásnak van helye. Viszont súlyt helyez arra a Kúria, hogy a végrehajtás fel­függesztése a hitelező biztosítását ne tegye lehetetlenné, mikor az 1077. szánni elvi határozat külömben a törvény értelmének is megfelelőleg kimondja, hogy az alapperbeli ítélet végrehajtá­sának a Pp. 572. §-a alapján való felfüggesztése nem akadá­lyozza a végrehajtás elrendelését és foganatosítását, hanem,csak a további végrehajtási lépéseket. Helyesen a végrehajtási jognak közjogi jellegét domborítja ki az 1075. számú elvi határozat, mely szerint a felek okirati megállapodása alapján nem lehet sem kielégítési sem biztosítási végrehajtást foganatosítani, hanem csak a végrehajtási törvé­nyekben határozottan szabályozott esetekben. Más kérdés az. hogy jogunkban a követelések, a jogok biztosítása hiányosan van szabályozva. De kétségtelen, hogy a biztosítási intézkedések kiterjesztése esetén a mai biztosítási végrehajtásnak a kielégítési végrehajtással azonos hatása és terjedelme a bekövetkező súlyos érdeksérelemre való tekintettel megszükítendő különösen a szo ros zár tekintetében. Lapozva az elvi határozatok könyvét, megnyugvással álla­píthatjuk meg, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak a hagyo­-') Polgári Jog, 1935 december, 631. oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom