Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

443 homogén magánjogi igényről van szó. sok jogbizonytalanságra ad okot és pergazdasági szempontból' is helytelen. Az ügyvédi költség iránti pereknek értékhatáron belül a községi bíróság előtti érvényesítése igen sérelmes az ügyvédre nézve s annak a törekvésnek sem felel meg, hogy a költségeket lehetőleg az érdemben eljáró bíróság állapítsa és ítélje meg. Pergazdasági szempontból helyeselhető az 1060. számú elvi határozat döntése, mely szerint a közbenszóló ítéletnek az egész kereseti jogalapra kell kiterjednie úgy. hogy meghozatalával már csak a követelés összege maradjon bizonytalanságban, így a közbenszóló ítéletnek kell döntenie a kármegosztás mértéke és abban a kérdésben, ho<>y a jogosnltnak merült-e fel kára. mert egyébként a bíróság hiábavaló munkának lehet kitéve ha a mennyiség kérdésében tartott tárgyaláson kiderül, hogy a közbenszóló jogalapot megállapító ítélet ellenére nincsen kár és így a végítélet elutasító lesz. A végrehajtási jog körében hozott elvi határozatok egy része a, végrehajtási mentességek értelmezésével foglalkozik. E határozatok a törvény értelmezésénél, amennyiben a törvény szövege megengedi, figyelembe veszik, hogy a döntés által két ellentétes érdeket kell méltányosan kiegyenlíteni: a hitelezői és a közhitel érdekét egyrészt, az adós létfentartási. a köz szempontjából is fontos érdekét másrészt. Így a 89. számú jogegységi határozat indokolása megjelöli egyik szempontként a hitelezőnek végrehatjható követelése minél gyorsabb és teljesebb kielégítését, amely szempont méltánylása nélkül hitel és hitelgazdaság ki sem fejlődhetnék, másrészt azt a szempontot, hogy kétségtelenül minden vagyontárgy a létfentartás célját is szolgálja. A munkából élő végrehajtást szenvedőnek a megfosztása a. létfentartását biztosító munka eszközeitől — folytatja az indokolás — a végrehajtásnak olyan kíméletlen és a gyengébb fél érdekét figyelmen kivül hagyó módja lenne, mely a hitelező érdekét sem szolgálná. Ugyanis, ha az adós nem dolgozhat, akkor egyes hitelezők követelése épen azáltal lesz végleg behajthatatlanná, hogy az adós kereseti tevékenységének folytatása a munkaeszközök elvonása által lehetetlenné válik. A 83. számú jogegységi határozat indokolása a tartás céljára szolgáló időszakos követeléseknek rendeltetéses jellegét és hitelezők kielégítése céljából e rendeltetésszerű felhasználás veszélyeztetésének tiltott voltát hangsúlyozza. Ez a határozat is utal a végrehajtási mentességeknél figyelembeveendő már említett két ellentétes érdekre. A 89. számú jogegységi határozat, mely a kisiparosok gépeire is kiterjeszti a végrehajtási mentességet a törvényen alapuló, de az életviszonyok fejlődését tekintetbe vevő törvénymagyarázás és jogfejlesztés szép példája. Az említett 83. számú jogegységi határozat a hitbizományi birtokos és családtagjai 4*