Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

társadalmi hatásból való értelmezési eszközök a törvényhellyel szemben nem vétetnek igénybe, legfeljebb abból a célból, hogy a törvénynek célszerűségét, anyagi igazságát bebizonyitsák ás igy a jogbiztonság követelménye mellett a, jogkereső közönségnek és a bíróságoknak igaz ságérzetét, lelki megnyugvását is előidézzék. így az 1058. szánni elvi határozat, mely kimondja, bógy a külföldi felperes biztosítékadási kötelezettsége és az alperes uek erre való jogosultsága nem függ attól, hogy az alperes magyarországi vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy-e. döntését azzal indokolja, hogy a Pp. 124. §-á csak a felperes külföldi voltát és állampolgárságát említi a biztosítékadási kötelezettség szempontjából, de nem szól alperes külföldi vagy belföldi voltáról és állampolgárságáról. De a törvényes döntés után az indokolás reátér. hogy ez a rendelkezés helyes rendszerbeli szempontból is. mert a perköltségbiztosíték intézménye a belföldi ítélet külföldi végrehajtási viszonosság hiányában való végrehajthatóságával van összefüggésben, ez pedig fennáll alpe res állampolgárságára való tekintet nélkül. Igaz ugyan, hogy a törvény elsősorban a magyar állampolgárok védelmét célozza a külföldi felperesek alaptalan zaklatásaival szemben, abban az esetben, ha a külföldi felperes biztosíték és az ítélet külföldön való végrehajthatósága hiányában minden perköltség-kockázat nélkül perelhetne, de az alaptalan perlés veszélye az esetben is fennállhat, ha alperes nem magyar állampolgár, és az ilyen alaptalan perek a bíróságnak egyébként is hiábavaló munkát okoznának és a bíróságok munkáját meglassítanák, de egyúttal tekintélyüket is aláásnák. Azonkívül alperest a zaklatástól való szabadulása árán arra vinné rá a felperes, hogy alaptalan igényére valamit fizessen, áldozatot hozzon. A Te. a fellebbezési érték bevezetésével számos vitás jogi kérdést vetett fel és egyes alsóbíróságok a Te.-nek a bíróságok tehermentesítése és a jogorvoslatok megszorítására irányuló cél zatából a perorvoslatok újabb megszorító rendelkezéseit vézel ték le. így a fellebbezési érdek révén visszautasították a fellebbezést abban az esetben, ha a peres fél az ítéleti fellebbezési érték alapján ugyan fellebbezéssel élhetne, de csak részben fellebbezett és ennek a részfellebbezésnek értéke kisebb, mint a fellebbezési érték. Az alsóbíróságok a Te. szelleméből azt következtették, hogy a fellebbezési értékkel a fellebbezési érdeket akarta a törvény a fellebbezés megengedhetősége alapjául tenni, ez pedig aszerint igazodik, hogy a peres fél tényleg milyen öszszeg erejéig él fellebbezéssel. A Kúria a jogorvoslat megengedhetősége alapjára helyezkedik. Az indokolás szerint a Pp. 476. §-ának első bekezdése szerint a törvényszék mint elsőbíróság és a járásbíróság ítéletei ellen fellebbezésnek van helye, kivéve.