Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

441 ha a törvény a fellebbezést kizárja. A Pp, 520. §-a szerint pedig a fellebbezési bíróságok ítéletei ellen felülvizsgálatnak van helye a Pp. 521—523. §-ai korlátai között. Ezekből a rendelkezésekből kitűnik, hogy az elsőbíróság ítéletei tekintetében a fellebbezés, a fellebbezési bíróság ítéleteinél pedig a felülvizsgálat a szabály és a jogorvoslat kizárása a kivétel, kétség esetében tehát ezeket a jogorvoslat-korlátozó rendelkezéseket megszorítókig kell értelmezni. Ugyanez a jogegységi határozat, amennyiben a bírói ítélet a teljesítési határidőt a törvényesnél vagy a felperes által keresetében előterjesztettnél hosszabban állapítja, a teljesítési idő tekintetében a kereseti kérelemtől eltérő megállapítást egyen lőnek veszi kiterjesztő értelmezéssel az elutasítással, azon megokolással, hogy ugyan kétségtelenül kisebb a fél sérelme a hoszszabb teljesítési határidő melletti megítélésénél az igényének, mint a teljes elutasítás esetén, de mégis ehhez a félnek olyan fontos érdeke fűződhet, mely a hosszabb teljesítési határidőt egyezővé teszi a teljes elutasítással, ha pl. közben más hitelezők elvonhatják előle a fedezeti alapot és így követelése végrehajtás útján behajthatatlanná lesz. Ugyancsak ez az anyagi igazság érdekében a jogorvoslati lehetőségeket kiterjeszti a 80. sz. jogegységi határozatnak az a megállapítása, hogy a községi bíróság elé nem tartozó perekben fellebbezésnek van helye a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében, ha érdemben egyik fél sem élt fellebbezéssel vagy felperes keresetét az elsőbíróság ítéletének meghozatala előtt a perköltségekre szállította le, Az sem tesz különbséget ebben az esetben, hogy a megítélt perköltségek összege meghaladta-e a fellebbezési értékhatárt. Ugyancsak a jogorvoslatok megengedhetöségének kiterjesztő értelmezése, illetve a korlátozó rendelkezések megszorító magyarázata jut kifejezésre az 55. számú jogegységi döntvényben, mely az elsőbíróság végzése ellen a felfolyamodást akkor is megengedi, ha az elsőbíróság az ügy érdemében végleg határoz és a Pp. 551. §-ának a fellebbviteli bíróságokra vonatkozó felfolyamodási korlátozását a törvény szövege szerint megszorítólag értelmezi annak folytán, hogy a végzések elleni felfolyamodás lehetősége a szabály. Ugyancsak azt a felfogást juttatja kifejezésre az 1068. számú elvi határozat, mikor a Pp. 564. §-ában a második perújításra vonatkozó korlátozó rendelkezését („ha a fél a bizonyítékot sem az alapperben, sem az újított perben nem használhatta") úgy értelmezi, hogy ha az első perújítási eljárás jogerős befejezése után kér valamelyik fél újabb perújítást, azzal az indokolással, hogy a törvényes feltétel csak az első perújítási eljárás jogerős befejezésével nyer megvalósítást. Ahol azonban az értelmezési szabályokkal nem lehet a törvény vitatható helyességű szabályát máshogy értelmezni, ott a határozatok tudatában jogalkalmazó szerepüknek, a törvényes Polgári Jog 1938. 8. szám. 4