Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

439 szabályok merevségét hibáztatják. E sorok írójának más alkalommal alkalma volt részletesen kifejteni,1) hogy a törvényjog az értelmezési szabályok útján egyrészt, az emberi szavaknak, melyekből a törvény szövege áll. fejlődésképességénél, értelmi változásánál fogva, másrészt, mely a szavak fogalmi körébe tartozó életviszonyokhoz alkalmazkodik, a törvényjog mellett is a bírói értelmezésnek a szabályok sokaságának összevetése által a nem kodifikált általános jogi rívok figyelembe vételével olyan nagy szerepe van. hogy a jogfejlődésnek megmerevedésétől való félelem alaptalan, inkább azt lehet megállapítani, hogy törvényjog mellett Is, a jogbiztonság követelménye távolról sem érhető el. E tételek igazságát bizonyítják, ábrázolják a P. H. T. számos eljárásjogi elvi határozatai. A magyar perjog és végrehajtási eljárás kodifikálva van. sőt az idők változásával több reformtörvény alkalmazta a/, anyagot az újabb idők követel menyeihez, a végrehajtási eljárásban pedig számos rendeleti intézkedés látott törvényhozási felhatalmazás alapján napvilágot, íme mégis szükség volt az elvi ellentétek tisztázása és a jogbiztonság megerősítése végett elvi határozatokra, melyek sokszor igen jelentős és nemcsak gyakorlati, de rendszerbeli elméleti szempontból is fontos jogfejlesztést foglalnak magukban. \ magyar bírói gyakorlat a törvények értelmezése és a jogfejlesztés terén bölcs mérsékletet tanusít a törvényszerűség és az értelmezésnek az anyagi igazságot, a célszerűséget szem előtt tartó iránya között. Az elvi határozatok szelleme mindig az a tudat, hogy a bíró nem törvényhozó, csak a törvény alkalmazója, viszon a Kúria tudatában van annak a súlyos, de magasztos kötelességének is. hogy a törvényi nem alkalmaz hatja szószerinti értelmében a rendelkezésnek a jogrendszerbe való beillesztése és a törvényhozó által védeni kívánt érdeknek vizsgálata nélkül, nem helyezkedhetik a fiat justitia, pereat mundús álláspontjára, hanem az értelmezési szabályok és a rendszerbeli alapgondolatok széles alkalmazásával az absztrakt szabályi alkalmassá kell tenni, hozzá kell simítani az eldöntendő esethez, az egyedi anyagi igazsághoz, a méltányossághoz. Például majdnem mindegyik határozat indokolását felhozhatnék. Helyszűke miatt csak egy-két határozat indokolását hozzuk fel például az indokolások általános jellemzéséül. Elsősorban a törvény szerinti jogi helyzetet igyekeznek tisztázni, azokat a törvényhelyeket, melyek tényállási eleme a konkrét tényállásnak megfelel és azután vonják le az alkalmazandó jogi szankciót. Ha a törvény értelme kétséget nem hagy. úgy a távolabbi, a rendelkezés céljából, a célszerűségből, az elérni kivánt *) Szladits emlékkönyv. „Kódex és jogfejlődés."