Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A részvénytársaság cégjegyzéséről

425 letételre való kötelezés törvény erejénél fogva áll fenn és ezért alperes jogi helyzete tisztázva van. (P. VI. 569,1938.;. A magyar bíróság joghatóságát kizáró szabályokat megszorítólag kell értelmezni. Ezért az a körülmény, hogy a hagyaték kisebb része Ausztriában fekszik, nem zárja el a hagyatéki hitele v5t attól, hogy Magyarországon, ahol a hagyaték nagyobb rész? var, újból pereljen és ennek nem állhatja útját az sem, hogy felperes az osztrák bíróság által megítélt összeget teljesen megkapta, mert az osztrák bíróság ítélete az adott esetben res judicatát nem teremtett (P. I. 1253/1938.). Különböző elsőbíróságoknál megindított pereket a fellebbezési bíróság nem egyesíthet, mert ezzel elvonná az egyik pert esetleges perújítás esetén, mely az elsőbíróságnál indítandó meg, illetékes Lírájától. (P. [. 2106/1Í938. . Nincs helyt' pen//ításnak csak azért, hogy a bíróság az újított perben méltányosságot alkalmazzon. (P. VI. 1039/1928.). Konform azzal a szabállyal, hogy anyagi jogi okból a pert nem lehet megújítani. Minthogy a perújítási kereset nélkülözhetetlen tartalmául a törvény csak a 'megtámadott ítélet megjelölését, a perújítás kijelentését és a megfelelő kereseti kérelmet adja meg, következik ebből, hogy a pen'íjítási ok és a kereset megalapozására szolgáló tények és bizonyítékok csak a tárgyalás előkészítésére szolgálnak és a hat havi határidőn túl is előadhatók. (P. VII. 2279.' 1938.). ' Az állandó bírói gyakorlat szerint részítélet hozatala esetén a felülvizsgálati érték megállapítása szempontjából nem csupán a részítélet után hozott újabbi ítéletben megszabott marasztalás vagy elutasítás értékének összege, hanem a részítélettel és az utánna hozott végítélettel megállapított marasztalások, illetőleg elutasítások együttes összege az irányadó. Abban az esetben, amidőn a felülvizsgálati kérelemmel nem élő ellenfél a felülvizsgálathoz csatlakozhatik s a csatlakozás szempontjából megállapítandó felülvizsgálati érték 5000 P-t meghalad, célszerűségi szempontból a felülvizsgálati bíráskodást a Kúria gyakorolja. (P. VI. 1249 1938.). Dr. Vúgi József. A részvénytársaság cégjegyzéséről. A K. T. 190. §-a kizárja az igazgatóság hatáskörének harmadik személyekkel szemben joghatásos korlátozását. Ez a tilalom a képviseleti jogkörnek anyagi korlátozására vonatkozik, vagyis azt jelenti, hogy a rt. törvényes képviseletét nem lehet bizonyos ügyletekre szorítani, vagy bizonyos ügyleteket a képviseleti jogkörből kivenni. Következik ebből, hogy a képviseleti cselekmények joghatályossága más személyek, vagy Polgári Jog 1938. 8. szám. 3