Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A részvénytársaság cégjegyzéséről

426 szervek i pl. alapszabályszerű igazgatótanács) hozzájárulásától függővé nem tehető, a K. T. 17!). §-ának esetein kívül még a kö/gyűléstől sem. A képviseleti jognak a K. T. 185. és 186. §-ai keretébe eső szabályozása azonban ily korlátozásnak nem tekinthető s azt a bírói gyakorlat soha ilyennel; nem is tekintette. Általános szabály szerint ugyanis a rt. törvényes képviselete az egész igazgatóságot illeti, mert a K. T. 186. §-a szerint a rt.-ot „az igazgatóság" képviseli s nem az egyes tagok, bár ezzel szemben a K. 1929. jan. 16-án (P. IV. 7870/1928. Hj. Dt. 22.. 12.) úgy döntött, hogy. ha az alapszabályok a K. T; 157. §-ának (12. p.-a) ellenért1 a eágjegyzést nem szabályozzák s nincs bennük „oly rendelkezés, hogy a társaság cégét több igazgatósági tagnak kell jegyezni, az igazgatóság tagjai egyenlően vannak jogosítva, vagyis a részvénytársaságot ebben az esetben egyetlen igazgatósági tagnak a társaság nevében tett jogcselekménye i:? kötelezi". De a K. T. 157. és 185. §-ai alapján, amint e határozatból is kitűnik, soha sem volt kétséges, hogy az alapszabály a képviseletet együttesen kevesebb igazgatósági tagra, sőt az egyes igazgatósági tagokra is bizhatja. Csupán ahhoz ragaszkodott a gyakorlat, hogy e szabályozással a képviseletből valamely igazgatósági tag teljesen ki ne zárassék. (K. 631. E. H. 1914. niárc. 24. 58 1914. Hj. Dt. 8.. 95.). Az igazgatósági tagoknak ez a képviseleti joga nem csak mindegyikre azonos módon szabályozható, hanem eltén") változatokkal is. Vagyis nem kell minden igazgatósági tagnak megadni az önálló képviseleti jogot, vagy minden igazgatósági tagnak csak együttes képviseleti jogot engedni. Hanem lehet, hogy némely igazgatósági tagok egyedül is. mások csak együttesen képviselhessék a rt.-ot. .Mégis ez csak oly módon történhetik,, hogy egyik igazgatósági tag aláírása se váljék feleslegessé, vagyis nem lehet az. hogy igazgatósági tagok csupán oly igazgatósági taggal jegyezhessék a céget, aki önálló jegyzésre is jogosult. (K. 1932. márc. 30. Pk. IV. 350/1930. Bp. T. 1932. ápr. 7.. P. VI. 2465:1932. Jogt. Közi. 1932. 119.). Nincs akadálya ekkép annak sem, hogy az érvényes jegy zéshez az egyik a.z alapszabályokban név szerint megnevezett igazgatósági tagnak a jegyzése mindig szükséges legyen, pl. azé. aki ügyvezető igazgató. S így név szerint megnevezéssel az a szabályozás is lehető, hogy bizonyos megnevezett igazgatósági tagok egyikének jegyzésére mindig okvetlenül szükség van (K. 1936. febr. 25. Pk. IV. 4767/1935. J. H. 1936. 313 . Halász: 381.). pl. olyannak, aki a végrehajtó bizottság tagja (Szeg. T. 1923. júí. 10. P. I. 1299,1928. Hj. T. 1929. 17.). Vagy az oly szabályozás is. hogy bizonyos megnevezett igazgatósági