Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

409 hetne felállítani, így pl azt, hogy általános tömeg hiányában a különtömeget kell megterhelni azzal a tömegtartozással és tömegköltséggel is, amely szorosan véve azzal nem kapcsolatos. Legcélszerűbb lenne az egész csődtömeget egységes egésznek tekinteni s az összes tömegtartozást és költséget az egyes tömegek között arányosan megosztani. Igen gyakori kérdés az is, hogy a háztulajdonos törvényes zálogjoga mire terjed ki? nevezetesen megejőzi-e a tömeghitelezőket s visszatartási joga alapján megakadályozhatja-e a nála zálogban levő ingóságok elvitelét mindaddig, amíg követelése nincs kielégítve. E kérdésre a következő fejezetben visszatérek. A tömegköltségeknél intézkedni kellene a hagyatéki költségekről és pedig akként, hogy egyrészt a Cs. T. 49. §-ának 4. pontja alá lenne vonandó a 60. §. 2. pontja, másrészt a hagyaték leltározási és tárgyalási költségét is tömegköltségnek kellene minősíteni. E kérdésekre a hagyatéki csődökkel kapcsolatban szintén vissza fo«ok térni. Az 1410/1926. és 3890/1932. M. E. rendeletek értelmében a vagyonfelügyelőnek, a jogi megbízottnak és az 0. H. E.-nek kényszeregyességi díjai a csődben tömegtartozást képeznek. E tételek igen nagy terhet jelentenek a csődben, mert a díj alapját a tiszta vagyon képezte, már pedig a vagyon értéke ott rendszerint — a szükséges fedezet kimutathatása végett — igen magasra van becsülve, másrészt figyelemmel arra, hogy mire a kényszeregyesség befejezése után csődnyitásra kerül a sor. a vagyon értékesebb része felemésztődik — a díjak a csődben szereplő vagyonhoz viszonyítva aránytalanok. Módot kell tehát találni arra. hogy e tehertételek alól a csődtömeg mentesíttessék, vagy legalább is mérsékeltessék, mint tömegtartozás. a kérdést a méltányosság figyelembevételével akként lehetne megoldani, hogy a szóbanforgó költségeknek csak egy része lenne tömegtartozás, míg a többi I. osztályú igény. kimondható volna, hogy e tömegtartozásokra a csődtömeg tényleges bevételének csak bizonyos %-& (pl. 5—10%) fordítható. Dr. Hatvány László. Közhasználatú gépjárművek és a kötelező szavatossági biztosítás. A közhasználatu gépjármű-vállalatokra, a gépjárművel űzött gépkocsi vállalatokra. — melyeknek fogalmi meghatározását a törvény 1. és 4. §-ai tartalmazzák. — az 1930. évi XVT. t.-c. 3í). §-a biztosíték-adási kötelezettséget ír elő. Ez a kötelezettség abban áll. hogy a gépjármű tulajdonosa, forgalomban Polgári Jog 1938. 8. szám. 2