Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

410 tartott gépjármüve áltál okozott balesetekből kifolyólag reá háramló kártérítési kötelezettség fedezetéül, tartozik készpénzt. Óvadékképes értékpapírt letenni, vagy valamelyik belföldön működő biztosítótársaságnál szavatossági biztosítást kötni. A biztosíték összegét az 57.000/1931. K. M. sz. rendelet 36., 38. §-ai határozzák meg azzal, hogy a biztosíték személysérülés, vagy halál, illetve tárgyrongálásból eredő kár megtérítésre szolgál. A törvény, rendelet intézkedései által érintett gépkocsi forgalmi engedélye a biztosíték letételének, ;i szavatossági biztosítási szerződés megkötésének, igazolása előtt ki nem adható, a mái- engedéllyel rendelkezők pedig tartoztak kötelezettségüknek 1932. október lu') 15. napjáig eleget tenni. Ma tehát minden közhasználatú gépjárműnek biztosítéka kell. hogy legyen. A biztosítéknak állandó rendbenlétét a kereskedelmi miniszter ellenőrző közegei és a rendőrhatóság vannak hivatva nyilvántartani. Szavatossági biztosítási szerződés esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásául szolgál maga a biztosítási kötvény és a folyó biztosítási időszakra járó díjnyugta. A biztosítótársaság azonnal értesíteni köteles a gépjárművet nyilvántartó rendőrhatóságot, ha a biztosítási szerződés bármely okból meg szűnik, sőt akkor is. ha a biztosítás összege a rendeletben előírt minimum al;i csökkent. Ilyen értesítés beérkezte után az illetékes rendőrhatóság a gépjármű forgalmi engedélyét azonnal megvonni köteles. Letett készpénz-biztosíték a letevőnek akkor utalható viszsza, ha „a biztosítékot legalább is keresetlevéllel érvényesített kártérítési követelés, vagy végrehajtási foglalás nem terheli1-, és az üzem továbbfolytatása esetén a kötelezett megfeleli") szavatossági biztosítási szerződés megkötését igazolja. A gépkocsi leállítása, tulaj donátruházása esetén a biztosíték természetszerűleg visszaadható a letevőnek. Ez azonban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az illetékes hatóság, a rendeletben szabályozott módon, előzőleg 60 napi bejelentési határidő tűzésével, netalán ismeretlen károsultakat káruk bejelentésére felhívta. Ha jelentkezők vannak, (hintés a letét visszaadása kérdésében csak ezek meghallgatása és hozzájárulása után hozható. Ugyanez az eljárás megy akkor is. ha a letevő a károsulttal megegyezik s együttesen kérik a kártérítés összegének a biztosíték terhére való kiutalását. A törvény, rendelet, ismertetett intézkedéseiből nyilvánvaló, hogy a törvényhozónak, rendeletalkotónak, az volt a célja. — több külföldi ország példáját követve, — hogy közjogi természetű, intézkedésekkel, kötelező formában, az esetleg teljesen vagyontalan gépjármű üzembentartójával szemben, a balesetet vagy kárt szenvedett harmadik személyek javára, káruk megtérítésére, biztosítási alapot teremtsen. Ennek a célnak az elérése érdekében