Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Gazdaváltók - mobilizációs váltók

24 elévülése nem kezdődik meg, a megkezdett elévülés pedig nyugszik azalatt az idő alatt, míg a váltó (az óvást helyettesítő) tanúsítás szerint teherrendezés végett a P. K.-nál volt. A gazdatartozások fedezetére adott váltóknál tehát ez a rendelkezés átütötte a VT. 84. §-ának illetve a Vn. 3. bekezdésének azt a szabályát, hogy az elévülés az elfogadóval szemben a váltó lejáratától, a visszkereseti kötelezettekkel szemben pedig az óvas keltétől, vagy pedig az óvás elengedése esetén a lejárattól kezdődik, továbbá a Vt. 87. §-ának azt a rendelkezését, hogy az elévülés a kereset megindítása által, de csak azon váltókötelezett irányában szakíttatik meg, aki ellen a kereset intéztetett. * Mobilizációs váltók. A gazdavédelmi intézkedésekkel bár nem közvetlen, de közvetett kapcsolaban nagy jelentőséget nyertek a mobilizációs váltók. A gazdákkal üzleti összeköttetésben álló vállalatok és pénzintézetek mozgó tőkéje a csökkentett mérvű kamatfizetés és tőketörlesztés következtében megcsappant, úgy, hogy a kamatfizetések nem, vagy nem kellő teljesítése esetében a visszleszámitolási viszonyban álló vállalatok egyik külön feladata a forgótőkéről való gondoskodás. A nem kellő kamatteljesítés esetében, ha a váltóhitelező követelését akár kíméletből, akár méltányosságból, akár más okból nem kívánja vagy törvényes tilalom folytán nem tudja érvényesíteni, a megoldás abban áll, hogy a vállalat az esedékes kamatot váltóra hitelezi. Az ilyen hitelezés azonban csak akkor biztonságos, ha az adós ingatlanán olyan tőkeösszegről szóló keretbiztosítéki jelzálogjog áll fenn, amelybe az elmaradt kamattal növelt névértékű váltó összege még beilleszthető, minek folytán az újító váltó leszámítolásával a tőkéhez számított kamat a jelzálogjog szempontjából tőke jellegűvé válik. Nem okoz nehézséget az esedékes kamat hitelezése, ha az adós a kamatot külön váltóval vagy külön újító váltóval biztosítja, feltéve, hogy a jelzálogjogot közvetlen követő rangsorban új jelzálogjogot lehet szerezni, vagy a későbbi jelzálogjog alapítása esetén az ingatlan értéke arra is fedezetet nyújt, vagy ha az adós a hitelezett kamat erejéig újabb vagy más fedezetet képes adni. Ilyen fedezeti lehetőségek hiányában nyertek jelentőséget az ú. n. mobilizációs váltók, melyek gyakorlati alkalmazása azon az alapgondolaton nyugszik, hogy a hitelező a lejárt és kamattel'jesítés hiányában meg nem hosszabbított váltót nem érvényesíti az adóssal szemben, megkívánja azonban, hogy ennek ellenében az adós teljes tartozásának megfelelő fedezeti váltót adjon át neki, mely váltó célja csupán az, hogy a hitelező az adós váltókötelezettsége mellett a maga számára hitelt szerezzen. Az ilyen fedezeti váltók tehát nem újító (prolongációs) váltók,