Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Emlékkönyv

379 az elévüléssel egyidejűleg megszünik-e a tulajdonjog fenntartása is. Az irodalom ismertetése után a kérdésre nemmel válaszol és avval indokol, hogy az elévülés nem magát a vételárkövetelést, hanem csak annak perelhetőségét szünteti meg, a tulajdonjog fenntartásának tehát ennyiben a záloghoz hasonló hatása van. A kötelmi jogi tárgyú dolgozatok közül mindenekelőtt Nizsalovszky Endre tanulmánya említendő a mellékkötelezettek jogállásáról egymás irányában. Konklúziója az, hogy kezes, jelzálogadós és kézizálogadós mint mellékkötelezettek között az intern megoszlás kétség esetében egyenlő arányban történik és brilliánsan vezeti keresztül tételét annak jelzálogjogi és váltójogi vonatkozásain. Rapoch Géza „Több kötelem rangsora" c. dolgozatában gazdag kodifikációs és joggyakorlati anyag feldolgozásával foglalkozik elsősorban avval a kérdéssel, hogy a fizetés több tartozás közül melyikre számolandó el, majd pedig ugyanezen kérdés egyes végrehajtási és kényszerfelszámolási vonatkozásait fejtegeti. Goldberger József a külföldi pénznemnek jogszabály miatti értékváltozásairól értekezik és arra az álláspontra jut, hogy az egyik államban jogszabálynál fogva bekövetkezett értékváltozást a másik állam bírá jának tényállásként kell tekintenie. Nagy Dezső a hitelezőket károsító joglemondások analizálásánál széles skálán megy végig; foglalkozik avval a kérdéssel, mennyiben áll fenn az actio Pauliana a magyar jogban, elemzi a Cst, 28. §-ának a 17. JD-hez való viszonyát és érinti a kérdés büntetőjogi vonatkozásait is. Marton Géza (Obligatiö ex delicto) szerint a kötelmeknek szerződésiekre és deliktuálisakra való felosztása egy ma már nem alkalmazható római jogi teória csöke vénye; a helyes felosztás az elsődleges és másodlagos (szankcionáló) kötelmekre való felosztás lenne; elsődleges kötelem pedig megkötött szerződésből, más ügyeibe gesztorként való beavatkozásból, gazdagodásból, közösségben való léteiből, alkalmazott tartásából, ház bírásából stb., valamint oly negatív kötelmekből szár1 mazhatik. amelyek lényege: nem zavarni a dolgok jogszerint fennálló rendjét. Kauser Lipót a mulasztásról értekezik. A mulasztás filozófiailag véve nem ok, mert csakis a jog az, amelynek tevést parancsoló szabályát (pl. sikos időben a járda rendbentartását) a mulasztó megszegi. A családjogi tárgyú dolgozatok közül Almási Antal a házasságkötési gondosság jelentőségét méltatja a semmis és megtámadható házasságok jogi következményei körében. A gondosság foka tekintetében „az egységes tudakozódási és észleleti kötelességi elemekkel telített házasságkötési gondosság" elvi álláspontjára helyezkedik. B a 11 a Ignác a házasságbontó okok elévüléséről ír, azt inkább záros határidőnek fogva fel. Tóth György a gyámhatóság és a törvényes képviselő házasság-megtámadási jogosultságának viszonyáról ír és a törvényes képviselőt (szülőt) nem tekinti önálló megtámadási jogosultnak, csak az árvaszék kisegítő szervének. Sándor3*