Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

359 nem. Ezért a törvényjavaslat a törlési kötelezettséget csak arra az esetre mondja ugyan ki, ha az ügyvéd két évi járulékkal marad hátralékban, de már egy évi hátralék után az ellátási igények szünetelését mondja ki. A szünetelés kimondása azon a gondolaton alapszik, hogy az intézet minden ellenszolgáltatás nélkül nem viselheti a hátralékos tag elhalálozásának és munkaképtelenné válásának teljes biztosítási veszélyét. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy ha a tag a szünetelés alatt vált munkaképtelenné, nyugdíjat nem kaphat (szünetelés alatti halála esetében hozzátartozói igen), de még maga a tag is elháríthatja ezt a következményt utólagos fizetéssel. Egy évi szünetelés után — tehát két évi késedelem után — következik be a törlés. Amig a törvényjavaslat ilyen módon kíván enyhíteni a késedelmes fizetés következményein, viszont biztosítani kívánja, hogy ezt az enyhébb szabályt komolyan végrehajtsák, nem úgy, mint az eddigi szigorúbbat. Minthogy pedig a kamarák törlési kötelezettségüknek eddig nagyon is lanyhán tettek eleget, szigorú fegyelmi és vagyonjogi következményekkel iparkodik az új szabály végrehajtását biztosítani. A fentiekből kitűnik, hogy a törvényjavaslat a szünetelés alatt meghalt ügyréd hozzátartozói javára eltér attól az alapgondolattól, hogy az Intézet ellenszolgáltatás nélkül nem viselheti a biztosítási veszélyt. Az ügyréd fizetési késedelmében vétlen hátramaradottak ellátási igénye — a szigorú jogelvek félretétel éret, méltányosságból — megmarad, ha a tag hátralékát megfizetik, sőt még enélkül is, csakhogy akkor ellátási díjjaikból a tag hátralékos követelését az Intézet levonhatja és velük szemben az alapszabályokban kockázati díjat is állapíthat meg." Mindezekből evidens két körülmény: Hogy a Nyugdíjintézet fizetési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tag díjfizetési kötelezettségének eleget tett-e avagy nem, az igényjogosult özvegyekkel és árvákkal szemben a maga egészében fennáll mindaddig, amíg az ügyvéd nem töröltetett. Másrészt, hogy ez a kötelezettség csak akkor áll be, ha a taggá-válástól számítva legalább öt év telt el az esemény beálltáig. A törvény indokolásából (8. §.) láthatjuk, hogy a régi törvény hatályának ideje alatt a tag csak akkor volt törölhető, ha már legalább másféléven át díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, az új törvény .hatálybalépte óta pedig csak akkor, ha már Legalább két és félév telt el anélkül, hogy ő díját megfizette volna. Ez az elmélet. A gyakorlatban a dolog úgy fest, — amire szintén utal a törvény indokolása. — hogy a kamarák tagjaikat többnyire csak akkor törlik, ha már legalább is három-négy éven át mulasztották el az intézeti tagdíj fizetésének kötelezettségét. Előttem fekszik a statisztika, amely szerint özvegyek és ár-