Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Tallózások a kényszeregyesség mezején

19 lajdonosnak csak oly beleegyező nyilatkozata alapján lehet elrendelni, amelyet még mielőtt a csődnyitásnak, vagy a kényszeregyesség megindításának joghatálya beállott volna, közokiratba, vagy hitelesített magánokiratba foglaltak. Hogy ily esetben a meg nem felelő okirat alapján mennyiben és milyen joghatállyal van bejegyzésnek helye, arra a csődeljárásnak, vagy a kényszeregyességi eljárásnak a szabályai irányadók. A jelzálogjogot alapító okirat előírt hitelesített formája más jelentőségű a csődben és más jelentőségű a kényszeregyess<égi eljárásban. A csődeljárásban irányadó a Cstv. 12. §-a, amely szerint a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra, vagy jogokra a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatállyal zálogjogot szerezni nem lehet. A csődnyitás eszerint gyakorlatilag a telekkönyvet lezárja és lehetetlenné teszi az oda való bejutást. (Ez a gyakorlati felfogás. Mert elméletileg helyes a Grossohmid-féle álláspont, ámely szerint nem ugyan a csődtömeg, hanem a közadós elleni személyes hatállyal megengedhető lerme a bejegyzés. Ugyanúgy, ahogy az eredményes megtámadás nem a jelzálogjog törlését jelenti, hanem annak fennmaradása mellett csupán a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanságnak feljegyzését.) Egyetlen bejutási mód csőd esetén a ranghely előzetes feljegyzését igazoló végzés birtoka, amelyhez oly jelzálogjogot alapító okirat járul, amely az előbbieknek megfelelően hitelesítve van. Tehát csőd esetén a telekkönyvbe csakis a fenntartott ranghelyre lehet a jelzálogos hitelezőnek bejutnia az egyéb előfeltételek fennforgása esetén. Máshova nem. Kényszeregyességí eljárás esetén más a helyzet. A Ke. rendelet 98. §-a a Cstv. 12. §-át nem terjeszti ki kényszeregyesség esetére. A 21. §. (4) bekezdéséből a contratio folyik, hogy jelzálogjogi előjegyzésnek a kényszeregyességí eljárás megindítása után is helye van, ha az nem a Tkv. rdts. 88. §. b) és c) pontján, vagy 92. §-án alapszik. Ezért a jelzálogjog bekebelezése is helyt foghat. Ha nem hitelesíttetett a jelzálogjogot alapító okirat, de azt az adós a kényszeregyességí kérvény benyújtása előtt írta alá, vagy az eljárás megindítása után a kényszeradós vagyonfelügyelői hozzájárulással engedélyez jelzálogjogi bekebelezést, az ilyen jelzálogjog bejegyzésének eljárási akadálya nincsen, miután semmiféle jogszabály a bekebelezést meg nem tiltja. Ez a kérdés telekkönyvi része, amire egyezők a vélemények. (Dr. Nyulászi Alajos Polgári Jog 1937. évf. 3-ik szám, dr. Nizsalovszky Endre Polgári Jog 1937. évf. 10. szám.) Nem ily egyszerű a kérdés a kényszeregyesség esetén bekebelezett jelzálogjog anyagi hatálya tekintetében. Nyulászi szerint az ilyen jelzálogjogok hatályosak. Nizsalovsziky szerint ez az álláspont „nagyon plausibilis", de szerinte ,,a helyzet nem 2*