Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Az építményi jog és az építmény

348 ved, hogy az okot és a következményt felcseréli. Hiszen nem az alkotórésszé válás lehet annak a következménye, hogy az azzal egyesített dolog az ingatlan tulajdonosának a tulajdonává vált, hanem megfordítva, épen az alkotórésszé válás eredményezi azt, hogy az ingatlan tulajdonos az alkotórész tulajdonát is megszerzi. Ha az indokolás okoskodása helyes lenne, sohasem merülhetett volna fel pl. a tulajdonjog fenntartásával eladott gépek tekintetében az az álláspont, hogy ilyenkor a fenntartott tulajdonjog elenyészik és nem lett volna szükség a 24.000/1929. I. M. sz. r. 7. §-ára, amely egyébként a J. D. indokolásában foglaltakkal egyenesen ellentétben mondja ki, hogy alkotórész az ingatlannak minden olyan része, amely azzal az indokolásban is körülírt kapcsolatba kerül, anélkül, hogy az alkotórésszé váláshoz még további — alanyi — előfeltételeket is megkívánna. A J. D. indokolása a Mt. egyes rendelkezéseit idézi, de nem idézi a 437. §. utolsó bekezdését, amelyből pedig világos, hogy nem az ingatlan és a vele kapcsolatban álló dolog egy személy tulajdonában állása a prius, amelyhez az alkotórészi minőség következménykép kapcsolódnék, hanem megfordítva, az alkotórészi minőség megállapítása a prius, aminek a következménye, hogy az „külön nem lehet tulajdon vagy más dologi jog tárgya.'^ A kifejtettek alapján a J. D. indokolásának az elmondottakra alapított azt a kijelentését, hogy „az építményi jog alapján emelt épület... ennek a jognak, nem pedig az ezzel terhelt ingatlannak az alkotórésze ...", nem tekintem a magyar joggyakorlat definitív állásfoglalásának, mégpedig annál kevésbbé, mert maga a döntvény nem az építményi joggal, hanem épen az idegen ingatlan ideiglenes használatára kötelmi jogi címen jogosult által emelt, a használati jog megszűntével lebontásra kerülő épülettel foglalkozik és érdemben csupán azt mondja ki, hogy az ilyen épületet ingó módjára kell végrehajtás alá vonni.5) ad. 2. Az említett bonyolult jogi konstrukciónak az a célja, hogy egyfelől az építményt kivonja az ingatlan tulajdonos hitelezői fedezetének köréből, viszont annak fedezeti minőségét az építményi jogosult hitelezői javára biztosítsa. Ámde épen ebben a vonatkozásban az építményi jogosult jogállása sokban hasonlít az olyan korlátolt dologi jog jogosultjának jogállásához, akit korlátolt dologi jog alapján az ingatlannal egyenlőre alkotórészi (növedéki) kapcsolatban álló gyümöl5) Az érdemben helyes döntésnek kimerítő indokolása — véleményem szerint — az alkotórészre és az építményi jogra vonatkozó, a fentiekben magamévá nem tett kijelentéseknek elhagyása esetében is kerek és meggyőző egészet alkotott volna. Lényegileg ugyanaz a konklúziója ifj. Szigeti László cikkének is. (Polgári Jog, XIV. évL 6. sz. 302.' 1.)