Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7. szám - Az építményi jog és az építmény
349 €sök, más termények és termékek elsajátításához való jog illet meg. Még az sem mindig tesz különbséget, hogy az építmény az ingatlannal állandó kapcsolatra van hivatva, az elválasztásra szánt gyümölcs pedig keletkezésétől aránylag rövid ideig áll alkotórészi kapcsolatban. Egyfelől ugyanis pl. az erdő fájának a letárolásig terjedő élettartama vagy tőzeg telepnek az ingatlannal való kapcsolata hosszabb is lehet, mint az épület fennállásának, illetőleg az építményi jognak az időtartama, másfelől az említett rövid ideig tartó kapcsolat sem zárja ki, hogy kritikus események (pl. az ingatlan elárverezése, zárlati kezelésbe kerülés,) épen arra az időre essenek, amikor a kapcsolat fennáll. Mégsem gondolt senki korlátolt dologi jogi megoldás mellett arra, hogy pl. a haszonélvezőnek a tulajdonos hitelezőivel szembeni megvédése érdekében megtagadja a korlátolt dologi jog jogosultjának elsajátítása alá eső terményektől és egyéb elválásra rendelt alkotórészektől az alkotórészi minőséget. A jogunk a most említett kérdést sokkal egyszerűbben úgy oldja meg, hogy árverés után is fennmaradó korlátolt dologi jogot az árverési vevővel szemben is gyakorolhatóvá teszi (Vht. 163. §.). Ugyanez a gondolatmenet az építményi jog esetében is kielégítő eredményre vezet. Az építményi jog fenntartásával megtartott árverés esetében az árverési vevő, mint alkotórészt tulajdonul megszerzi ugyan az építményt is, de azon az építményi jogosult a maga korlátolt dologi jogát továbbra is gyakorolhatja. Viszont az építményi jog elárverezése esetében a vevő nem fogja az építményt megszerezni, hanem azon ugyanazt a korlátolt dologi jogot fogja gyakorolhatni, amely a végrehajtást szenvedőt is megillette. Ez a megoldás még azt a célt is egyszerűbben és világosabban szolgálja, hogy a telek, az építmény és az építményi jog ne illethessenek meg különböző személyeket.6) ad. 3. Más természetesen a helyzet akkor — és ez a konstrukció főmozgatója — ha az építményi jogot megelőző rang8) Az építményhez való jognak az építményi jogtól való különválása fenyeget akkor, ha a terhelt ingatlan árverési vevőjére az építményt nem szállítjuk át és utóbb az építményi jog megszűnik. Hogyan jut az árverési vevő ahhoz, hogy az építményt megkapja, mikor azt az árverési vétel tárgyai közül, mint nem alkotórészt, egyenesen kizártuk? Ha az építményi jogosult ilyenkor az építményt örökidökre megtartja, vagy azt a végrehajtást szenvedő szerzi meg, az elkerülni kívánt bomlás egyaránt beáll. Nincs más megoldás, mint az, hogy az árverési vevő mégis vesz várományt az építményre. De akkor miért ne vehetne építményi joggal terhelt ingatlant építménnyel együtt?
