Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Az építményi jog és az építmény

347 építmény nem alkotórésze a teleknek, hanem magához az építményi joghoz tartozik alkotórészként és azzal alkot egy jogi egységet. Ezt a fogalmi konstrukciót három okból tartom mellőzendőnek: 1. mert az alkotórészre vonatkozó jogelvekkel ellentétben áll és túlságosan mesterkélt; 2. mert az építményi jogosult jogállásának biztosítása szempontjából szükségtelen; 3. mert, ha ennek a felfogásnak a gyakorlati konzekvenciáit levonjuk, a jogunkban ezekkel a konzekvenciákkal világosan ellenkező megoldásokkal találkozunk. ad. 1. Az építménynek az ingatlan alkotórészei köréből való kiragadása és hasonló erősséggel az építményi joghoz kapcsolása önmagában is visszás, mert amint bajos különösen pl. a földalatti építményről (pince, sírbolt) azt mondani, hogy az nem alkotórésze a teleknek, épen úgy túlságosan mesterkélt azt mondani, hogy az építmény viszont egy jognak („testetlen dolognak") alkotórésze. Ennek a konstrukciónak a nehézségére jellemző pl. Örtmannak —. Wieland által is elfogadott — az a megoldása, amely szerint az ingatlan sajátságainak összességéből kiválnak azok a sajátságok, amelyek a maguk összességében az építményi jogot adják. Ilyen értelemben válik azután maga az építményi jog ingatlanná és lehet az építmény annak alkotórészévé.3) A bírói gyakorlatunk ezt a nehéz konstrukciót régebben nem tette magáévá és újabb megnyilatkozásaiban is kifejezésre jut az a felfogás, hogy az építményi jog megállapításának egyenesen előfeltétele a szóbanlévő építménynek az ingatlannal alkotórészi kapcsolatba kerülése.4) Az 1938: XI. t.-c. 42. §-a sem teszi az építményi jog fogalmi elemévé az ingatlan és az építmény közötti alkotórészi kapcsolat hiányát, sőt a törvényjavaslat indokolása nem is tudja az építményi jog és az építmény jogi egységbe kapcsolását máskép végrehajtani, mint úgy, hogy harmadik elemként az építmény által elfoglalt telekrészt is hozzájuk veszi. Legújabban azonban más álláspontra helyezkedett a 92. sz. J. D. indokolása, amely abból indul ki, hogy az ingatlannal tartós kapcsolatba kerülés csak akkor jelent egyszersmind alkotórésszé válást, ha az ingatlan és a vele egyesített dolog előbb is ugyanannak a tulajdona volt vagy az egyesüléssel egyesül azok tulajdona egy kézben. Ez az érvelés abban a hibában szen3) L. Örtmann: Arch. f. Bürg. Recht 20., 190. és köv. 1. és Wie land: Sachenreeht (svájci komm.) 267. 1. — Ez a felfogás nem vált uralkodóvá. 4) így egy városi tulajdonban álló területen létesített tejivó kioszk és e<rv közterületen létesített trafikbódé esetével kapcsolatban a budapesti kir. törvényszék (Medz. III. 388., IV. 217. 1.). „Felülépítményről csak akkor beszélhetünk, ha a telken lévő építmény alkotórésze az ingatlannak" — mondja Sárffy is (Vht. elj. 537. \X 1*