Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Az építményi jog és az építmény

346 Az építményi jog és az építmény. Az építményi jog sokáig azok közé a jogintézmények közé tartozott, amelyekkel a rendszeres magánjogi művek, sőt maguk a kódexek is inkább csak a teljesség kedvéért, abban a meggyőződésben foglalkoztak, bogy az intézmény egy letűnt korszak maradványa, a jelenben való előfordulása pedig csupán elméletileg elképzelhető lehetőség. Az utóbbi idők fejleményei azonban erre az elgondolásra alaposan rácáfoltak. A német és osztrák jogalkotásban már régebben beállott fordulat után nálunk az 1938: XI. t.-c. bizonyára nem ok nélkül kívánt testhezálló köntöst szabni az építményi jognak a bírói gyakorlatban itt-ott még előforduló viseltes osztott tulajdoni kontsrukció helyébe. Legutóbb a 92. sz. jogegységi döntvény meghozatala alkalmából a kir. Kúria is szükségét érezte annak, hogy az építményi jog alapvető kérdéseit érintse. Hogy a gyakorlati élet szükséglete az építményi jogot állandóan életben tartotta-e, vagy annak feltűnése a közfelfogásban beállott újabb fordulat következménye, nem lényeges annak a ténynek a megállapítása szempontjából, hogy az intézmény a fokozott érdeklődést érdemlők sorába lépett elő. Az alábbiakban csupán egy alapvető kérdést szeretnék kissé megvilágítani, nevezetesen kérdést, mi a szerepe és jelentősége annak az építménynek, amely az építményi jog alapján keletkezett, illetőleg az építményi jog hatálya alá került. Az osztrák1) és a német2) jogban az építmény annyira centrális szerepet tölt be, hogy az építkezés céljára szükséges telken felül a jog nem is terjedhet ki más földterületekre, mint azokra, amelyek az építmény rendeltetésszerű használatát előmozdítják. Intézményesen van tehát biztosítva, hogy az építmény legyen a főelem, nehogy az építményi jog szabályozása az egyelőre még perhorreszkált örökhaszonbérleti jog újjáéledésére szolgáltasson alapot. Bár a mi jogunkban hasonló korlátozások nincsenek és így könnyen elképzelhető építményi jognak örökhaszonbérleti joggal való kapcsolódása is, mégis kétségtelen, hogy az építmény szerepe az, ami az építményi jognak különleges jelleget ad, ami azt a korlátolt dologi jogok külön típusává teszi. Az osztrák törvény 6. §-ában valamint a német r. 12. §-ában kifejezett, a Mt. 695. §-a által is átvett és a magyar jogirodalomban is uralkodónak tekinthető felfogás szerint az építményi jog alapján létesített, vagy az építményi jog hatálya alá kerülő 1) 1912 ápr. 26-i törvény. 2) 1919 jan. 19-1 rendelet.