Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Tallózások a kényszeregyesség mezején

18 tieklben felvetett két gyakorlati eset megoldása azonos nem lehet. Ha a második esetben a kezes kifizeti a hitelezőnek az 500.— pengőt, amelynek erejéig a kezességet elvállalta, ugyanúgy érvényesítheti — nézetünk szerint — visszkereseti igényét quótálisan, tehát 250.— P erejéig az adós ellen, mintahogy az 1.0001.— P erejéig vállalt kezességből eredő teljes fizetés esetén is érvényesíthette azt quótálisan 500.— P erejéig. Miután pedig az adós a hitelezőnek és a visszkereseti jogosultaknak többet, mint a quótát, (a jelen esetben 500.— pengőt) fizetni nem tartozik, a hitelezőre már csak további 250.— P juthat, úgy hogy ilyen esetben összesen 750.— pengőt fog kapni. Ha viszont az adóstól a hitelező az egész quótát (500.— pengőt) már felvette, a kezestől csak további 250.— pengőt, azaz ugyanannyit követelhet, mint ami a kezes vesztesége lenne abban az esetben, ha a teljes kezességi összeget (500.-— P-t) kifizetvén a hitelezőnek, annak 50% -át visszkereseti igénye alapján érvényesítené. Mert ismételjük, annak a körülménynek, hogy ki és milyen sorrendben érvényesíti igényét, végeredményben a jogok és kötelezettségek terjedelmére kihatása nem lehet. Lényegében a fenti álláspontunkban kifejezésre jutó alapelv érvényesül más vonatkozásban a Cstv. 180. §-ában az általános és különös tömeg egymásközötti elszámolásban is. Ha a külön tömegből teljes a hitelező kielégítése, az általános tömeg visszakapja a hitelezőnek kifizetett quótát. Ha csak részleges a kielégítés, visszakapja a kielégített résznek megfelelő quótát. A jelen analóg esetben a teljes fizetést eszközlő kezesre száll a teljes quóta, a részleges fizetést eszközlő kezesre pedig az általa fizetett összegnek megfelelő quóta. Ahogy az általános tömegre végeredményében csak a külön tömegből eszközölt teljesítés levonása után fennmaradó összeg esik és az nyer quótális kielégítést, úgyanúgy kaphat csupán a hitelező kényszeregyességben hányad szerinti kielégítést, a teljes követeléséből a kezes által fizetett összeg levonása után fennmaradó részösszeg alapulvétele mellett. m. A Jt. végrehajtása tárgyában kibocsátott 23.000/1929. I. M. sz. rendelet 10. §-a értelmében, ha a jelzálogjog bejegyzését előzetesen biztosított ranghelyen a feljegyzésben kikötött határidő alatt kérik, a bejegyzett jogot az előzetesen biztosított ranghely illeti meg, tekintet nélkül az időközben bekövetkezett csődnyitásra, vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárásra. A tulajdonos elleni csőd, vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás telekkönyvi feljegyzése után előterjesztett kérelemre a jelzálogjog bejegyzését a ranghelyfeljegyzés rangsorozatában a tu-